Borbíró Andrea, Gönczöl Katalin, Kerezsi Klára, Lévay Miklós (szerk.)

Kriminológia

2., átdolgozott kiadás


Közösség és bűnözés: a szociálökológiai megközelítés ma

A chicagói kutatók által felvetett kérdés, azaz hogy hatnak-e a közösségi viszonyok a kriminális viselkedésformák kialakulására és elterjedésére, a kriminológia egyik alapproblematikájává vált, amely mára a közösségi bűnözésmagyarázatok változatos formáit hívta életre. Ezek evolúciójában nagy szerepet játszott az eredeti alapfeltevések, különösen a társadalmi dezorganizáció alapvetően strukturális szemléletű tételeinek empirikus tesztelése. Ezek eredményei ugyanis, noha számos vonatkozásban alátámasztják Shaw és McKay elméletét, jónéhány kérdésben pontosítják vagy kiterjesztik azt. Az bizonyosnak tűnik, hogy a területi közösségek strukturális viszonyai és a dezorganizáció bizonyos mutatói (alacsony szocioökonómiai státusz, magas lakossági mobilitás, munkanélküliség) közvetlen összefüggésbe hozhatóak a fiatalok erősebb kriminalizálódásának tendenciáival (Sampson – Groves 1989; Cattarello 2000). Az, hogy ez pontosan milyen mechanizmusokon keresztül történik, már erőteljesebb vita tárgya. A társadalmi kontroll elméletek (ld. 7.3. fejezet) megjelenése például jelentősen kibővítette a normakonform viselkedés kialakulásának vizsgálati kereteit, és az ezeket is bevonó vizsgálatok azt jelzik, hogy a családhoz, iskolához, közösséghez való személyes kötődés dimenziói nagyobb szerepet játszhatnak a bűnözés magyarázatában, mint a közösség strukturális adottságai (Oberwittler 2004). Érdemes megjegyezni azt is, hogy a kortárs amerikai kutatások nem erősítik meg a társadalmi dezorganizációnak a bevándorlás és a kriminalitás direkt kapcsolatára vonatkozó felvetését sem: az empirikus vizsgálatok szerint a bevándorlók lakta városrészeket valójában gyakran alacsonyabb bűnözési ráták jellemzik, mint más területeket (Martinez – Lee 2000), ami azt jelzi, hogy az etnikai fragmentáltság nem feltétlenül jár együtt egy lakókörnyék dezorganizálódásával. Vitatható az is, hogy a strukturális adottságok törvényszerű kapcsolatban állnának a közösségi kapcsolatok intenzitásának mértékével, Kobrin (1971) szerint például a szegényebb közösségek gyakran sokkal szervezettebbek, mint a vagyonosabbak. A szervezettség kérdése egyébként a bűnözés alább bemutatott szubkulturális értelmezései számára is neuralgikus pont, ezek ugyanis éppen abból indulnak ki, a helyi fiatalkori bűnözést általában egy ugyan tartalmában deviáns, de nagyon is jól szervezett normarendszer támogatja.

Kriminológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 931 3

A kriminológia olyan dinamikusan fejlődő ismeretanyag, amely hagyományosan a jogtudomány, a társadalomtudományok és a pszichológia fogalmait és módszertanát sajátosan ötvözve létrehozta a társadalmi eviancia, ezen belül különösen a bűnözést elemző tudományt. A kötet részletesen bemutatja a kriminológia több mint kétszáz éves történetét, foglalkozik a bűnözés megismerésének napjainkig változó lehetőségeivel, illetve az egyes bűncselekmények, elkövetők és áldozatok típusaival. Alaposan elemzi a hagyományos büntető igazságszolgáltatási és kriminálpolitikai reakciók fejlődését, a büntetőpolitika, áldozatvédelem és bűnmegelőzés intézményeit. Nagy teret szentel a kortárs kriminológiai elméleteknek és korunk, a későmodernitás, egymástól jelentősen eltérő kriminálpolitikai irányzatainak.

Tankönyvként a kötet alapvető célja a felsőoktatási hallgatók számára a kriminológia történeti és kortárs ismeretanyagának szakszerű, de közérthető bemutatása. A társadalomtudományok iránt érdeklődők számára pedig akár kihívást is jelenthet az interdiszciplináris párbeszédre. A szerzők a kriminológia tudományában felhalmozott hazai és nemzetközi tudásanyagot korszerűen, magas szakmai szinten, számos példával, statisztikai adattal szemléltetve, gazdag irodalomjegyzékkel kiegészítve ismertetik meg az olvasóval, a Kriminológia így fontos forrás lehet a bűnözéssel foglalkozó szakemberek és a téma iránt érdeklődő laikusok számára is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/borbiro-gonczol-kerezsi-levay-kriminologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave