Borbíró Andrea, Gönczöl Katalin, Kerezsi Klára, Lévay Miklós (szerk.)

Kriminológia

2., átdolgozott kiadás


A morális pánik elmélete

A címkézéselméletnek az elméleti kriminológia fejlődésére egyik legnagyobb hatást gyakorló alkalmazása az angol Jock Young (1971) és Stanley Cohen (1973) nevéhez fűződik. Youngot és Cohent az érdekelte, hogy hogyan születik és szilárdul meg a „deviáns” címke a társadalmi csoportok szintjén. Young és Cohen empirikus kutatásaikra támaszkodva [Young a korabeli londoni bohémnegyed, Notting Hill drogfogyasztóit, Cohen pedig a dél-angliai tengerparti üdülőhelyek ifjúsági csoportjait – a mod-okat és a rockereket (vö. 5.4. kitekintés) és ezek konfliktusait kutatta] azt a folyamatot írta le, ahogy egy addig észrevétlen és ártatlan ifjúsági szubkultúra hirtelen kívülállónak és deviánsnak bélyegződik pusztán külső jegyek (az átlagostól eltérő öltözködésük, kulturális fogyasztási mintáik) alapján. Erre a folyamatra egy-két incidenst felnagyítva a média is ráerősít azáltal, hogy a társadalomra (közerkölcsre, biztonságra stb.) leselkedő veszélyként írja le őket. Young ezt hívja „felerősítő visszacsatolásnak”. Ennek a következménye az a folyamat, amit Cohen morális pániknak nevez: a társadalom egyre szélesebb csoportjai érzik fenyegetve magukat e veszélyek által, megerősítést várva, hogy a társadalmi kontroll intézményei (a jogalkotás, a büntető igazságszolgáltatás) kezeli a problémát, és megvédi őket. Ezen intézmények reakciója pedig azzal jár, hogy a kriminalizáció, a megnőtt rendőri aktivitás, vagy e kettő kombinációjának eredményeképp valóban több ügy lesz, amiről a média útján szélesebb társadalmi csoportok is értesülnek, erősítve azt a nézetet, hogy a fenyegetés valós.

Kriminológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 931 3

A kriminológia olyan dinamikusan fejlődő ismeretanyag, amely hagyományosan a jogtudomány, a társadalomtudományok és a pszichológia fogalmait és módszertanát sajátosan ötvözve létrehozta a társadalmi eviancia, ezen belül különösen a bűnözést elemző tudományt. A kötet részletesen bemutatja a kriminológia több mint kétszáz éves történetét, foglalkozik a bűnözés megismerésének napjainkig változó lehetőségeivel, illetve az egyes bűncselekmények, elkövetők és áldozatok típusaival. Alaposan elemzi a hagyományos büntető igazságszolgáltatási és kriminálpolitikai reakciók fejlődését, a büntetőpolitika, áldozatvédelem és bűnmegelőzés intézményeit. Nagy teret szentel a kortárs kriminológiai elméleteknek és korunk, a későmodernitás, egymástól jelentősen eltérő kriminálpolitikai irányzatainak.

Tankönyvként a kötet alapvető célja a felsőoktatási hallgatók számára a kriminológia történeti és kortárs ismeretanyagának szakszerű, de közérthető bemutatása. A társadalomtudományok iránt érdeklődők számára pedig akár kihívást is jelenthet az interdiszciplináris párbeszédre. A szerzők a kriminológia tudományában felhalmozott hazai és nemzetközi tudásanyagot korszerűen, magas szakmai szinten, számos példával, statisztikai adattal szemléltetve, gazdag irodalomjegyzékkel kiegészítve ismertetik meg az olvasóval, a Kriminológia így fontos forrás lehet a bűnözéssel foglalkozó szakemberek és a téma iránt érdeklődő laikusok számára is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/borbiro-gonczol-kerezsi-levay-kriminologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave