Fónyiné Kazareczki Andrea, Tolnai Ildikó

Ingatlanjog I.

2., átdolgozott kiadás


Közérdekű használat

A közérdekű használatnak a Ptk. 5:27. §-ában írt szabályai tartalmukban megegyeznek az 1959-es Ptk. 108. §-a szerinti rendelkezésekkel. Az (1) bekezdés szerint az ingatlan tulajdonosa tűrni köteles, hogy az erre jogszabályban feljogosított személyek – a feladataik ellátásához szükséges mértékben – az ingatlant időlegesen használják, arra használati jogot szerezzenek, vagy az azon fennálló tulajdonjogot egyébként korlátozzák. Ebben az esetben az ingatlan tulajdonosát a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. A (2) bekezdés alapján, ha a korlátozás az ingatlan rendeltetésszerű használatát lehetetlenné teszi vagy jelentős mértékben akadályozza, a tulajdonos az ingatlan kisajátítását kérheti. Ezeknek a rendelkezéseknek a forrása nem vitásan a magánérdeket „felülíró” közérdek, aminek az érvényesülési igénye lényegét tekintve a tulajdonos használati jogának a korlátozását jelenti, tartalmában pedig a használati jog korlátozását, szélsőséges esetben annak teljes elvonását is jelentheti. Ez a jogi korlátozás tipikusan ingatlanok esetében valósul meg, és a tulajdonost az időleges használat, a használati jog ellenében vagy a tulajdonjog egyéb korlátozása esetén – például a Ptk. 5:161. §-a szerinti telki szolgalom közérdekből történő alapításakor – kártalanítás illeti meg. A tulajdonjog szélsőséges korlátozása – elvonása – esetében a tulajdonos az ingatlan kisajátítását kérheti az 5:27. § (2) bekezdése szerint. A tulajdonjog ilyen jellegű korlátozása közjogi szabályokon alapul, olyan, a köz érdekét szolgáló célok megvalósulása érdekében, mint a gáz, a villamos energia szolgáltatása, a hírközlés, a posta működésének biztosítása, de felmerülnek műemlék- és környezetvédelmi, egészségügyi szempontok, a bányászati jog érvényesítése.

Ingatlanjog I.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 929 0

A Ptk. magánjogi sorozat új kötetével egy olyan kézikönyvet szeretnénk a jogalkalmazók kezébe adni, amely számos gyakorlati példán át mutatja be a peres gyakorlatot, a hatékony jogszerzéshez és jogérvényesítéshez vezető utat, hogy minél színvonalasabban képviselhessék ügyfeleik érdekeit és szerezzenek érvényt jogaiknak, támogassák kötelezettségeik teljesítését. Az átdolgozott kiadás többek közt már tartalmazza a 2018. január 1-jén hatályba lépett Ákr. és Pp. szabályozását is.

A könyv I. fejezetében a magyar ingatlanjog történeti fejlődését kívánja bemutatni az Aranybullától a királyi dekrétumokon, Werbőczy Hármaskönyvén, a törvényhozás törvénycikkein keresztül 1945-ig; kiegészítve a Magyar Királyi Curia dologi jogra vonatkozó döntéseiből összegyűjtött szemelvényekkel. Ugyanitt esik szó az ingatlanjog forrásairól, a kötelmi és dologi jog kapcsolatáról, az ingatlan és ingatlanjog fogalmáról, az ingatlanok csoportosításáról.

A II. fejezet az ingatlantulajdonnak a Ptk. Dologi Jogi Könyvében foglalt általános szabályaival foglalkozik az 1959-es Ptk. és a bírói gyakorlat tükrében.

A III. fejezetben az ingatlan tulajdonjogának megszerzésével foglalkozunk, kiemelt hangsúlyt fordítva az ingatlan-nyilvántartás működésére, buktatóira. A bírói gyakorlat segítségével mutatjuk be hogyan lehet a kívánt joghatást, a tulajdonszerzést minél eredményesebben elérni, hogyan kell bejegyzésre alkalmas okiratot szerkeszteni, milyen alakiságokra és a jogalanyok szerzési joga és lehetősége körében mire kell figyelni. Részletesen taglaljuk a tulajdonszerzési módozatokat, különös hangsúlyt fektetve a Ptk. új szabályaira, a bírói gyakorlatra, az ingatlanokkal kapcsolatos tulajdoni perek esetleges buktatóira.

A IV. fejezet ugyanilyen szempontok szerint foglalkozik az ingatlan közös tulajdonának létrejöttével és megszüntetési módozataival.

Hivatkozás: https://mersz.hu/ingatlanjog-i//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave