Gombos Katalin

Európai jog – Az Európai Unió jogrendszere


Jogalap nélkül megtagadott kifizetések

Az uniós jog nem csupán pénzügyi terheket jelenthet a jogalanyok számára, hanem abból a magánfélnek is keletkezhet kifizetés iránti igénye. Ilyen történik például állami támogatás, szubvenció, különböző pénzügyi alapokból való támogatás igénylésekor. Gyakran előfordul, hogy az igénybe vehető támogatás, kifizetés alapját uniós jogi szabályok megalapozzák ugyan, de annak végrehajtása, a részletszabályok megalkotása vagy éppen a lebonyolítás eljárási szabályai a nemzeti jogra maradnak. A nemzeti jogban érvényesített bármely olyan szabály, amely megnehezíti, módosítja, esetleg lehetetleníti az uniós jogi alapú kifizetési igény teljesítését, alapját képezheti a magánfél nemzeti bíróság előtti kifizetési – esetleg ehhez kapcsolódó többlettényállás esetén kártérítési – igényének. Analógiával már a korai időkben született döntésekben kimunkált elvek is jól használhatók az ilyen igények megalapozására. Az 1969-es Stauder-ügy1 alapját egy közösségi határozat (A Bizottság 1969. február 12-i 69/71/EGK határozata) képezte, amely a Közösségben felgyülemlett vajfölösleg megszüntetésére szociális intézkedésként a rászorulóknak való szétosztást határozta meg. A közösségi szabályozás csak a szociális rászorultság feltételt határozta meg, azonban a végrehajtásra hozott német tagállami részletszabály – egy fordítási hibára visszavezethetően – a kedvezményes vaj juttatása során névjegyzék kialakítását írta elő. Eric Stauder Ulm város Szociális hivatalát perelte a Stuttgarti Közigazgatási Bíróság előtt, hivatkozva személyiségi jogaira, adatvédelmi aggályaira. Az eljáró bíróság abban a vonatkozásban kért állásfoglalást a Bíróságtól, hogy a kedvezményes árú vaj vásárlására jogosultakat név szerint kell-e megjelölni, azaz a névjegyzék szükséges-e annak biztosítása érdekében, hogy a kedvezményezetteket azonosítani lehessen. A Bíróság sajátos uniós jogértelmezési technikát segítségül hívva rámutatott arra, hogy összevetve a különböző nyelvi változatokat, el kell vetni azt, amely fordítási hibát tartalmaz, mivel az egymástól eltérő nyelvi változatokat a szabályozás általános rendszere és végcélja alapján egységesen kell értelmezni. A közösségi jogforrás csak a rászorultság vizsgálatát írta elő, de ezen az alapon névjegyzék felállítására nincs lehetőség. Az ügy tanulsága, hogy ha a nemzeti jogban érvényesülő szabály módosítja az uniós jog alapján járó juttatás tartalmát, úgy a juttatás igénylésére közvetlenül az uniós jog korlátozást nem tartalmazó szabálya alapján megalapozottan kerülhet sor.

Európai jog – Az Európai Unió jogrendszere

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 928 3

Az Európai Unió sajátos autonóm jogrendszerrel rendelkezik, amely jellemzői alapján elkülönül mind a tagállami, mind pedig a nemzetközi jogtól. Az uniós jog a Bíróság jogértelmező-jogfejlesztő gyakorlata, vagy a szerves jogfejlődés alapján kimunkált doktrínákkal rendelkezik, amelyek részben szokatlanok a belső jogokban, részben eltérő tartalommal használhatók. Az Európai Unió jogának alakításában egyaránt fontos szerepet játszanak a tagállamok és a jogalkotási felhatalmazással felruházott uniós intézmények. A jogalkotás eredményei azok az elsődleges, másodlagos és speciális jogforrások, amelyek ismerete fontos, hiszen mindennapi életünket, jogaink és kötelezettségeink alakulását is befolyásolják.

Az Európai Uniót a jog ereje tartja össze, ezért a sajátosan születő jogforrások érvényesülése szempontjából kiemelkedő jelentősége van az Európai Unió Bírósága által folytatott jogértelmező gyakorlatnak. Az Európai Unió Bírósága összetett feladatot lát el, sokféle eljárási formában biztosítja az uniós polgárok, a tagállamok és az uniós intézmények részére a joghoz jutást. Kiemelkedő jelentőségű az eljárások közül az előzetes döntéshozatali eljárás, ez a tagállami bíróságok és az Európai Unió Bírósága közötti sajátos együttműködés, amelynek célja az uniós jog egységes értelmezésének és érvényesülésének biztosítása.

Az Európai Unió sokféle jogot biztosít közvetlenül a polgárai számára. Az egységes belső piac arra épül, hogy hozzájuthatunk más tagállam termékeihez, az Unión belül szabadon mozoghatunk, vállalhatunk munkát más tagállamban, a diákok széles körben kapnak lehetőséget tanulmányaik más tagállamban történő folytatására. A szakképesítések, diplomák kölcsönös elismerése hozzásegíti a munkavállalókat és vállalkozókat az európai mobilitáshoz. A vállalkozások más tagállamban is nyújthatnak szolgáltatásokat, ott szabadon letelepedhetnek, és a határon átnyúló tőkemozgások útjában álló akadályok is lebontásra kerülnek. A vállalkozások és a fogyasztók érdekeit is szem előtt tartja és védi a gazdasági verseny tisztességes feltételeit rendező szabályozás. Ez a könyv ezekben a témakörökben segíti az tájékozódást.

Hivatkozás: https://mersz.hu/europai-jog-az-europai-unio-jogrendszere//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave