Gombos Katalin

Európai jog – Az Európai Unió jogrendszere


Ideiglenes intézkedés

Új bírósági hatáskör biztosítása is következhet az egyenértékűség és az uniós jog tényleges érvényesülésének elvéből. Gyakran állunk szemben olyan helyzetekkel, amikor uniós jogon alapuló igények érvényesítése esetén különös érdek fűződik ahhoz, hogy a jogvita kezdetén fennálló jogi helyzet tekintetében változás a per tartama alatt ne következzen be, különösen olyan esetekben, ha valamely nemzeti szabály, intézkedés folytán fenyegető károsodástól kellene tartani. Ilyen esetekben kérdésként merülhet fel, hogy uniós harmonizáció hiányában meddig terjed a nemzeti bíróság hatásköre, ha az uniós jogon alapuló igényérvényesítés esetén a fenti célkitűzéseket kívánja elérni. A Bíróság esetjoga szerint az uniós jog tényleges érvényesülésének elve megköveteli, hogy a nemzeti bíróságoknak jogában álljon közvetlenül az uniós jogon alapuló közbenső vagy más néven ideiglenes intézkedést tenni a jogvédelem teljessége érdekében.1 A jogérvényesítés egyik legnagyobb akadálya lehet ugyanis a perek, jogviták elhúzódása. Az időmúlással időnként el nem hárítható jogsérelmek, fölösleges károk keletkeznek, ennek megoldására adekvát megoldás az ideiglenes intézkedés. Fogalma úgy definiálható, hogy az ideiglenes intézkedés a bíróságnak az a nem érdemi, azonnali jogvédelmet biztosító határozata, amelynek célja annak megakadályozása, hogy a jelenlegi állapot megváltozása miatt a kérelmező helyzete jelentősen megnehezedjen vagy jogainak gyakorlása meghiúsuljon, illetve az intézkedés által a kérelmezőt közvetlenül fenyegető kár hárítható el.2 A fogalom a sajátos uniós jogi jellegzetességekre tekintettel úgy egészíthető ki, hogy típusaiban léteznek a fennálló jogi helyzetet konzerváló3 és az intézkedéssel új jogi helyzetet teremtő esetei is.4 Megnyilvánulhat ugyanis az ideiglenes intézkedés egy uniós jogi aktus végrehajtását felfüggesztő, a fennálló jogi helyzetet fenntartó, továbbá egy uniós jogi aktus végrehajtását felfüggesztő, de ezzel új jogi helyzetet teremtő határozatban is.5 Ideiglenes intézkedésre kerülhet sor egy uniós szerv mulasztását pótló ideiglenes jogvédelmet nyújtó bírói döntéssel,6 továbbá sor kerülhet ideiglenes intézkedés tételére klasszikusan az uniós jog közvetlen megsértésének veszélye esetén7 a jogsértés megelőzése végett is.8 Az ideiglenes intézkedés egy olyan eljárás során hozott bírói határozatban testesül meg, amely a feleket valami megtételére vagy valamitől való tartózkodásra hívja fel. Alapvetően két különböző szituációban kerülhet szóba az ideiglenes intézkedések kérdése a nemzeti bíróság előtt, egyrészt az uniós joggal állítólagosan inkompatibilis nemzeti szabály hatályának felfüggesztése tárgyában, másrészt olyan nemzeti intézkedések hatályának felfüggesztése esetén, amelyek állítólagosan érvénytelen uniós jogon alapulnak.9 Az első tekintetében kiindulópontként a Factortame I. ügyet tekinthetjük.10 Ebben az ügyben a nemzeti bíróság előtt az uniós joggal szemben álló belső törvényi rendelkezésre hivatkozva a kérelmezők arra is igényt formáltak, hogy a bíróság ideiglenes intézkedéssel e törvényi rendelkezés perbeli esetben, kérelmezőkkel szembeni alkalmazását függessze fel jogaik megvédése érdekében. Ennek az angol jogban eljárásjogi akadálya volt, több okból is. A Bíróság azonban kimondta, hogy az uniós jog hatékony érvényesülése megkívánja az ilyen korlátozó belső jogszabályok félretételét.11 Az uniós jog szerint megítélendő jogvitában eljáró bíróságnak az uniós jog alapján felhívott jogok létezésére vonatkozóan meghozandó határozat teljes hatékonysága érdekében lehetősége kell hogy legyen ideiglenes intézkedések elrendelésére,12 az ugyanis ideiglenes jogvédelmet biztosít a kérelmező által az érdemi eljárásban érvényesíteni kívánt jogok számára. Ezzel gyakorlatilag a Bíróság kimondta, hogy a nemzeti bíróságok hatásköre bővült, hiszen nemzeti bírói hatáskörbe jogszabályi rendelkezések hatályának felfüggesztése korábban nem tartozott, ugyanakkor, ha ezt az uniós jog hatékony érvényesülésének elve megköveteli, úgy ez is megadatik a nemzeti bírák számára. A jogalanyok uniós jogból eredő jogai számára biztosítandó hatékony bírói jogvédelem elve ugyanis úgy értelmezendő, hogy az megköveteli a tagállami jogrendszerekben az ideiglenes intézkedések elrendelésének lehetőségét, mielőtt a hatáskörrel rendelkező bíróság a nemzeti jogszabályok uniós joggal való összeegyeztethetősége tárgyában határozatot hoz, amennyiben a kért ideiglenes intézkedések elrendelése az ilyen jogok fennállására vonatkozóan meghozandó határozat teljes hatékonysága érdekében szükséges.13

Európai jog – Az Európai Unió jogrendszere

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 928 3

Az Európai Unió sajátos autonóm jogrendszerrel rendelkezik, amely jellemzői alapján elkülönül mind a tagállami, mind pedig a nemzetközi jogtól. Az uniós jog a Bíróság jogértelmező-jogfejlesztő gyakorlata, vagy a szerves jogfejlődés alapján kimunkált doktrínákkal rendelkezik, amelyek részben szokatlanok a belső jogokban, részben eltérő tartalommal használhatók. Az Európai Unió jogának alakításában egyaránt fontos szerepet játszanak a tagállamok és a jogalkotási felhatalmazással felruházott uniós intézmények. A jogalkotás eredményei azok az elsődleges, másodlagos és speciális jogforrások, amelyek ismerete fontos, hiszen mindennapi életünket, jogaink és kötelezettségeink alakulását is befolyásolják.

Az Európai Uniót a jog ereje tartja össze, ezért a sajátosan születő jogforrások érvényesülése szempontjából kiemelkedő jelentősége van az Európai Unió Bírósága által folytatott jogértelmező gyakorlatnak. Az Európai Unió Bírósága összetett feladatot lát el, sokféle eljárási formában biztosítja az uniós polgárok, a tagállamok és az uniós intézmények részére a joghoz jutást. Kiemelkedő jelentőségű az eljárások közül az előzetes döntéshozatali eljárás, ez a tagállami bíróságok és az Európai Unió Bírósága közötti sajátos együttműködés, amelynek célja az uniós jog egységes értelmezésének és érvényesülésének biztosítása.

Az Európai Unió sokféle jogot biztosít közvetlenül a polgárai számára. Az egységes belső piac arra épül, hogy hozzájuthatunk más tagállam termékeihez, az Unión belül szabadon mozoghatunk, vállalhatunk munkát más tagállamban, a diákok széles körben kapnak lehetőséget tanulmányaik más tagállamban történő folytatására. A szakképesítések, diplomák kölcsönös elismerése hozzásegíti a munkavállalókat és vállalkozókat az európai mobilitáshoz. A vállalkozások más tagállamban is nyújthatnak szolgáltatásokat, ott szabadon letelepedhetnek, és a határon átnyúló tőkemozgások útjában álló akadályok is lebontásra kerülnek. A vállalkozások és a fogyasztók érdekeit is szem előtt tartja és védi a gazdasági verseny tisztességes feltételeit rendező szabályozás. Ez a könyv ezekben a témakörökben segíti az tájékozódást.

Hivatkozás: https://mersz.hu/europai-jog-az-europai-unio-jogrendszere//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave