Gombos Katalin

Európai jog – Az Európai Unió jogrendszere


A hatályos Szerződések

A Szerződések és módosításaik kapcsán meg kell jegyezni, hogy az ESZAK Szerződés ma már nem hatályos, azt 50 év határozott időre kötötték. Az EGK Szerződés elnevezése a módosítások révén előbb EK Szerződésre változott, majd a Lisszaboni Szerződés módosításai révén került átnevezésre, az a jelenlegi megnevezés szerint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ). A Maastrichti Szerződés hozta lére az Európai Uniót, e szerződés is több ízben módosításra került, elnevezése azonban nem változott, így az jelenleg az Európai Unióról szóló Szerződés (EUSZ). A harmadik jelenleg hatályos elsődleges jogforrás az Euratom Szerződés, amely csak módosításokon esett át, elnevezése nem változott. Sajátos helyzete folytán a jelenleg hatályos Szerződések között kell említeni az Európai Unió Alapjogi Chartáját (a továbbiakban: Charta), amelyet 2000-ben, Nizzában írtak alá, és ünnepélyesen ki is hirdette a Parlament, a Tanács és a Bizottság. A dokumentum módosítására 2007-ben került sor, jogilag kötelező erejűvé azonban ekkor sem vált. Az Alkotmányos Szerződés a Chartát beemelte volna a Szerződés szövegébe, ezzel egyértelműen elsődleges jogforrásként kötelező erővel rendelkezett volna. A ratifikációs folyamat bukása miatt azonban az Alkotmányos Szerződés végleg lekerült a napirendről, így a Charta kötőereje sem változott. A Lisszaboni Szerződés módosításai révén – azaz 2009. december 1-je óta – vált az Európai Unió Alapjogi Chartája jogilag kötelező erejűvé. A jogi megoldás sajátos, ugyanis habár az Alkotmányos Szerződés megoldásától eltérően szövegszerűen a Charta nem került a Szerződésbe, ugyanakkor az EUSZ 6. cikkének (1) bekezdése kijelenti, hogy a Charta ugyanolyan jogi kötőerővel bír, mint a Szerződések. Ezzel tehát az Európai Unió Alapjogi Chartája az elsődleges uniós joganyag részévé vált, önálló kategóriaként szükséges említeni az elsődleges jogforrások között.

Európai jog – Az Európai Unió jogrendszere

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 928 3

Az Európai Unió sajátos autonóm jogrendszerrel rendelkezik, amely jellemzői alapján elkülönül mind a tagállami, mind pedig a nemzetközi jogtól. Az uniós jog a Bíróság jogértelmező-jogfejlesztő gyakorlata, vagy a szerves jogfejlődés alapján kimunkált doktrínákkal rendelkezik, amelyek részben szokatlanok a belső jogokban, részben eltérő tartalommal használhatók. Az Európai Unió jogának alakításában egyaránt fontos szerepet játszanak a tagállamok és a jogalkotási felhatalmazással felruházott uniós intézmények. A jogalkotás eredményei azok az elsődleges, másodlagos és speciális jogforrások, amelyek ismerete fontos, hiszen mindennapi életünket, jogaink és kötelezettségeink alakulását is befolyásolják.

Az Európai Uniót a jog ereje tartja össze, ezért a sajátosan születő jogforrások érvényesülése szempontjából kiemelkedő jelentősége van az Európai Unió Bírósága által folytatott jogértelmező gyakorlatnak. Az Európai Unió Bírósága összetett feladatot lát el, sokféle eljárási formában biztosítja az uniós polgárok, a tagállamok és az uniós intézmények részére a joghoz jutást. Kiemelkedő jelentőségű az eljárások közül az előzetes döntéshozatali eljárás, ez a tagállami bíróságok és az Európai Unió Bírósága közötti sajátos együttműködés, amelynek célja az uniós jog egységes értelmezésének és érvényesülésének biztosítása.

Az Európai Unió sokféle jogot biztosít közvetlenül a polgárai számára. Az egységes belső piac arra épül, hogy hozzájuthatunk más tagállam termékeihez, az Unión belül szabadon mozoghatunk, vállalhatunk munkát más tagállamban, a diákok széles körben kapnak lehetőséget tanulmányaik más tagállamban történő folytatására. A szakképesítések, diplomák kölcsönös elismerése hozzásegíti a munkavállalókat és vállalkozókat az európai mobilitáshoz. A vállalkozások más tagállamban is nyújthatnak szolgáltatásokat, ott szabadon letelepedhetnek, és a határon átnyúló tőkemozgások útjában álló akadályok is lebontásra kerülnek. A vállalkozások és a fogyasztók érdekeit is szem előtt tartja és védi a gazdasági verseny tisztességes feltételeit rendező szabályozás. Ez a könyv ezekben a témakörökben segíti az tájékozódást.

Hivatkozás: https://mersz.hu/europai-jog-az-europai-unio-jogrendszere//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave