Gombos Katalin

Európai jog – Az Európai Unió jogrendszere


Az Európai Unióról dióhéjban

Az Európai Unió (a továbbiakban: EU) abból a célból jött létre, hogy tartós béke és államok közötti együttműködés jellemezze Európát. Robert Schuman Európáért című kiáltványa 1950. május 9-én javaslatot tett az Európai Szén- és Acélközösség (a továbbiakban: ESZAK) létrehozására, ami az 1951-es Párizsi Szerződéssel valóra is vált. Ezzel a hatok – Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, a Német Szövetségi Köztársaság és Olaszország – között létrejött a szén és az acél közös piaca. Az együttműködés következő fontos állomása az 1957. március 25-i Római Szerződések aláírása volt. Ekkor jött létre az Európai Atomenergia-közösség (a továbbiakban: Euratom) és az Európai Gazdasági Közösség (a továbbiakban: EGK). Az első bővítésre – amelynek során Dánia, az Egyesült Királyság és Írország csatlakozásával a tagállamok száma hatról kilencre nőtt – 1973-ban került sor. 1979-től az Európai Parlament képviselőit közvetlenül választjuk, és számos új területen kerültek bevezetésre közösségi politikák. 1981-ben Görögország, majd 1986-ban Spanyolország és Portugália is csatlakozott az integrációhoz. 1986-ban aláírták az Egységes Európai Okmányt, ami jelentős módosításaival célul tűzte ki az egységes piacot. 1993-ban a Maastrichti Szerződés megteremtette az Európai Uniót, majd 1999-ben az Amszterdami Szerződés jelentős módosításai következtek. 1995-ben három új taggal, Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozásával tizenötre nőtt a tagállamok száma. Az integráció a szoros értelemben vett gazdasági együttműködés mellett több új területen is elindult, például a Schengeni Szerződések1 eredményeként fokozatosan megszüntetésre került az útlevél-ellenőrzés az országok közötti személyforgalomban. A 2000-es években sok európai polgár számára az euró vált a hivatalos fizetőeszközzé, ugyanis a 2002. január 1-jei bevezetését követő csatlakozásokkal ma már az euró a törvényes fizetőeszköz az EU több országában, amelyek együttesen alkotják az euróövezetet. A Nizzai Szerződés modernizálta az intézményrendszert, és felkészítette az EU-t egy jelentős bővülésre. 2004-ben tíz új ország (Lettország, Litvánia, Észtország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Málta és Ciprus), majd 2007-ben további kettő (Bulgária és Románia) csatlakozásával 27-re nőtt a tagállamok száma. 2009-ben hatályba lépett a Lisszaboni Szerződés, amely a jelenlegi együttműködés jogi alapjait jelenti. 2013-ban Horvátország uniós csatlakozásával 28-ra bővül az EU tagjainak száma. Az Egyesült Királyság bejelentett kilépési szándéka folytán viszont jelenleg zajlik e tagország kilépési eljárása. Az ellenirányú tendenciák beindulása ellenére is megállapítható, hogy az eddig lezajlott bővítésekkel a csatlakozások nem fejeződtek be.2

Európai jog – Az Európai Unió jogrendszere

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 928 3

Az Európai Unió sajátos autonóm jogrendszerrel rendelkezik, amely jellemzői alapján elkülönül mind a tagállami, mind pedig a nemzetközi jogtól. Az uniós jog a Bíróság jogértelmező-jogfejlesztő gyakorlata, vagy a szerves jogfejlődés alapján kimunkált doktrínákkal rendelkezik, amelyek részben szokatlanok a belső jogokban, részben eltérő tartalommal használhatók. Az Európai Unió jogának alakításában egyaránt fontos szerepet játszanak a tagállamok és a jogalkotási felhatalmazással felruházott uniós intézmények. A jogalkotás eredményei azok az elsődleges, másodlagos és speciális jogforrások, amelyek ismerete fontos, hiszen mindennapi életünket, jogaink és kötelezettségeink alakulását is befolyásolják.

Az Európai Uniót a jog ereje tartja össze, ezért a sajátosan születő jogforrások érvényesülése szempontjából kiemelkedő jelentősége van az Európai Unió Bírósága által folytatott jogértelmező gyakorlatnak. Az Európai Unió Bírósága összetett feladatot lát el, sokféle eljárási formában biztosítja az uniós polgárok, a tagállamok és az uniós intézmények részére a joghoz jutást. Kiemelkedő jelentőségű az eljárások közül az előzetes döntéshozatali eljárás, ez a tagállami bíróságok és az Európai Unió Bírósága közötti sajátos együttműködés, amelynek célja az uniós jog egységes értelmezésének és érvényesülésének biztosítása.

Az Európai Unió sokféle jogot biztosít közvetlenül a polgárai számára. Az egységes belső piac arra épül, hogy hozzájuthatunk más tagállam termékeihez, az Unión belül szabadon mozoghatunk, vállalhatunk munkát más tagállamban, a diákok széles körben kapnak lehetőséget tanulmányaik más tagállamban történő folytatására. A szakképesítések, diplomák kölcsönös elismerése hozzásegíti a munkavállalókat és vállalkozókat az európai mobilitáshoz. A vállalkozások más tagállamban is nyújthatnak szolgáltatásokat, ott szabadon letelepedhetnek, és a határon átnyúló tőkemozgások útjában álló akadályok is lebontásra kerülnek. A vállalkozások és a fogyasztók érdekeit is szem előtt tartja és védi a gazdasági verseny tisztességes feltételeit rendező szabályozás. Ez a könyv ezekben a témakörökben segíti az tájékozódást.

Hivatkozás: https://mersz.hu/europai-jog-az-europai-unio-jogrendszere//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave