Gombos Katalin

Európai jog – Az Európai Unió jogrendszere


Kötelező előterjesztés

Az EUMSZ 267. cikk harmadik bekezdése bizonyos tagállami bíróságok tekintetében nem pusztán lehetőséget teremt a Bírósághoz fordulásra, hanem egyenesen kötelezettségként írja elő az eljárás kezdeményezését. Ebbe a körbe azon tagállami bíróságok tartoznak, amelyek határozatai ellen a belső jog értelmében nincs jogorvoslati lehetőség. Abban a kérdésben azonban, hogy mi minősül jogorvoslatnak, több teória létezik. Az objektív elmélet szerint csak azon tagállami bíróságoknak van előterjesztési kötelezettségük, amelyek egyetlen határozata ellen sincs lehetőség jogorvoslatra. Ez a jogorvoslati lehetőséget általánosságban felfogó elmélet lényegében leszűkíti az ilyen bíróságok körét a tagállami legfelsőbb bírósági szintre.1 A másik nézetrendszer szerint nem objektív módon kell tekinteni a jogorvoslati lehetőség kizártságát, hanem arra kell figyelemmel lenni, hogy az adott ügyben konkrétan van-e helye jogorvoslatnak vagy sem.2 A tagállamok gyakorlata abba az irányba mutat, hogy nem az objektív teória szerint kell a jogorvoslati lehetőség kizártságát figyelembe venni, hanem a szubjektív elmélet szerint kell vizsgálni, hogy az adott konkrét ügyben van-e helye jogorvoslatnak vagy sem.3 Már az Unió eddigi történetében igazolódott, hogy ez a látszatra egyszerűen eldönthető kérdés több buktatót hoz magával, nevezetesen nem könnyű konkrét szituációkban eldönteni azt, hogy melyik az a bíróság, amelyik végső fokon eljár. Más felfogások a struktúrafunkció elv alapján tesznek megkülönböztetést. A strukturális felfogás szerint azt a bíróságot kell végső fokon eljáró bíróságnak tekinteni, amelynek határozata ellen strukturális okokból nincs helye jogorvoslatnak, azaz az adott állam legfelsőbb bírói testületét. A Bíróság gyakorlatából inkább a konkrét ügyre vonatkozó jogorvoslat elméleti megközelítése ismerhető fel.4

Európai jog – Az Európai Unió jogrendszere

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 928 3

Az Európai Unió sajátos autonóm jogrendszerrel rendelkezik, amely jellemzői alapján elkülönül mind a tagállami, mind pedig a nemzetközi jogtól. Az uniós jog a Bíróság jogértelmező-jogfejlesztő gyakorlata, vagy a szerves jogfejlődés alapján kimunkált doktrínákkal rendelkezik, amelyek részben szokatlanok a belső jogokban, részben eltérő tartalommal használhatók. Az Európai Unió jogának alakításában egyaránt fontos szerepet játszanak a tagállamok és a jogalkotási felhatalmazással felruházott uniós intézmények. A jogalkotás eredményei azok az elsődleges, másodlagos és speciális jogforrások, amelyek ismerete fontos, hiszen mindennapi életünket, jogaink és kötelezettségeink alakulását is befolyásolják.

Az Európai Uniót a jog ereje tartja össze, ezért a sajátosan születő jogforrások érvényesülése szempontjából kiemelkedő jelentősége van az Európai Unió Bírósága által folytatott jogértelmező gyakorlatnak. Az Európai Unió Bírósága összetett feladatot lát el, sokféle eljárási formában biztosítja az uniós polgárok, a tagállamok és az uniós intézmények részére a joghoz jutást. Kiemelkedő jelentőségű az eljárások közül az előzetes döntéshozatali eljárás, ez a tagállami bíróságok és az Európai Unió Bírósága közötti sajátos együttműködés, amelynek célja az uniós jog egységes értelmezésének és érvényesülésének biztosítása.

Az Európai Unió sokféle jogot biztosít közvetlenül a polgárai számára. Az egységes belső piac arra épül, hogy hozzájuthatunk más tagállam termékeihez, az Unión belül szabadon mozoghatunk, vállalhatunk munkát más tagállamban, a diákok széles körben kapnak lehetőséget tanulmányaik más tagállamban történő folytatására. A szakképesítések, diplomák kölcsönös elismerése hozzásegíti a munkavállalókat és vállalkozókat az európai mobilitáshoz. A vállalkozások más tagállamban is nyújthatnak szolgáltatásokat, ott szabadon letelepedhetnek, és a határon átnyúló tőkemozgások útjában álló akadályok is lebontásra kerülnek. A vállalkozások és a fogyasztók érdekeit is szem előtt tartja és védi a gazdasági verseny tisztességes feltételeit rendező szabályozás. Ez a könyv ezekben a témakörökben segíti az tájékozódást.

Hivatkozás: https://mersz.hu/europai-jog-az-europai-unio-jogrendszere//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave