Gombos Katalin

Európai jog – Az Európai Unió jogrendszere


Az utaló végzéssel szembeni jogorvoslatok

Az EUMSZ 267. cikke értelmében a tagállamok bármely bírósága jogosult arra, hogy előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel forduljon a Bírósághoz.1 A tagállami bíróságok előzetes döntéshozatal iránti kérelem előterjesztéséhez való joga magából a Szerződésből vezethető le. A tagállami bíróságok széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek abban, hogy az adott tényállás mellett előzetes döntéshozatalra utalnak-e kérdéseket a Bíróság elé.2 A Bíróság számos ügyben kimondta, hogy az EUMSZ 267. cikk a Bíróság és a tagállamok bíróságai közötti hatáskörmegosztást testesíti meg.3 Ez a tagállami bíróságoknak lehetővé teszi, hogy szabadon tegyenek előzetes döntés iránti előterjesztést, ezt a hatáskört és döntési autonómiát a tagállam jogalkotása vagy magasabb szintű nemzeti bíróság nem korlátozhatja.4 A Bíróság arról is véleményt nyilvánított már, hogy alacsonyabb szintű bíróságok előzetes döntéshozatalra utaló határozata sem vonható ki az uniós jog alapján a nemzeti jog által rendes körülmények között biztosított jogorvoslati lehetőségek alól, azaz maga az EUMSZ 267. cikk nem zárja ki az előzetes döntéshozatalra utaló döntés elleni elvi fellebbezési lehetőséget. Ez a szabályozási lehetőség a belső jogra tartozik.5 Ugyanakkor amennyiben az utaló végzéssel szemben fellebbezést nyújtanak be, döntő kérdés az utaló tagállami bíróság, a fellebbezést elbíráló nemzeti bíróság és az Európai Unió Bírósága viszonyrendszerében, hogy a tagállami eljárási szabályok milyen kötelezettséget rónak az alsóbb szinten eljáró bíróságra, ez érinti, érintheti-e a Bírósághoz utalt kérdés jogi sorsát. Másként megfogalmazva: keletkezik-e a belső jog szabálya alapján kötelezettség arra, hogy a kérdést előterjesztő bíróság visszavonja a kezdeményezést a Bíróságon, ha ellentétes tartalmú döntés születik a fellebbezés elbírálása során. A válasz egyértelmű: a tagállami jog semmiféle kötelezettséget nem írhat elő, amely csorbítaná az alacsonyabb szintű tagállami bíróság azon jogát, hogy előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel forduljon a Bírósághoz.6 Az EUMSZ 267. cikke által minden tagállami bíróság számára biztosított az a hatáskör, hogy a Bíróság előtti előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezéséről határozzanak. Ez nem kérdőjelezhető meg olyan tagállami szabályok alkalmazásával, amelyek lehetővé teszik a fellebbviteli bíróság számára, hogy a Bíróság előtti előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményező végzést megváltoztassa, e kezdeményezést mellőzze, és az említett végzést meghozó bíróságot a felfüggesztett nemzeti eljárás folytatására utasítsa.7 Az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése elemi fontosságú a tagállami bíróságok és az Európai Unió Bírósága közötti együttműködésben annak érdekében, hogy az uniós jog egységes és hatékony érvényesülése megvalósulhasson.8 Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések révén a tagállami bíróság az uniós jogról folytatott eszmecsere részesévé válik, anélkül hogy bármely más nemzeti hatalomtól vagy a bírósági szervezettől függene.9 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem szükségességének kérdésében hatáskörmegosztás a kérdést előterjesztő bíróság és az Európai Unió Bírósága között állhat fenn, amennyiben a szükségességről az előterjesztő bíróságnak kell indokolt döntéssel határoznia, és a Bíróság szükség esetén saját hatásköre vizsgálata körében jogosult visszautasítani a döntéshozatalt. Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem elfogadhatóságáról végső soron tehát az Európai Unió Bírósága dönt, nem pedig a nemzeti eljárásjog értelmében a kérdést előterjesztő bíróságnál magasabb szintű tagállami bíróság. Ellenkező esetben előfordulhatna, hogy valamely tagállami szabály vagy gyakorlat alapján az alacsonyabb szintű bíróság előzetes döntéshozatalra utaló határozatát következetesen megfellebbeznék, olyan helyzetet teremtve, amelyben, legalábbis de facto, kizárólag a tagállami jog alapján végső fokon eljáró bíróság kezdeményezhetne előzetes döntéshozatali eljárást.10 Összefoglalva, az uniós jog bármely tagállam bármely bírósága számára felhatalmazást ad arra, hogy előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel forduljon a Bírósághoz. E felhatalmazást a nemzeti jog nem korlátozhatja.11 Ezért az EUMSZ 267. cikk eleve kizárja azon tagállami jogszabályok alkalmazását, amelyek alapján a tagállami bíróság köteles volna előzetes döntéshozatal iránti kérelmét felfüggeszteni vagy visszavonni.12

Európai jog – Az Európai Unió jogrendszere

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 928 3

Az Európai Unió sajátos autonóm jogrendszerrel rendelkezik, amely jellemzői alapján elkülönül mind a tagállami, mind pedig a nemzetközi jogtól. Az uniós jog a Bíróság jogértelmező-jogfejlesztő gyakorlata, vagy a szerves jogfejlődés alapján kimunkált doktrínákkal rendelkezik, amelyek részben szokatlanok a belső jogokban, részben eltérő tartalommal használhatók. Az Európai Unió jogának alakításában egyaránt fontos szerepet játszanak a tagállamok és a jogalkotási felhatalmazással felruházott uniós intézmények. A jogalkotás eredményei azok az elsődleges, másodlagos és speciális jogforrások, amelyek ismerete fontos, hiszen mindennapi életünket, jogaink és kötelezettségeink alakulását is befolyásolják.

Az Európai Uniót a jog ereje tartja össze, ezért a sajátosan születő jogforrások érvényesülése szempontjából kiemelkedő jelentősége van az Európai Unió Bírósága által folytatott jogértelmező gyakorlatnak. Az Európai Unió Bírósága összetett feladatot lát el, sokféle eljárási formában biztosítja az uniós polgárok, a tagállamok és az uniós intézmények részére a joghoz jutást. Kiemelkedő jelentőségű az eljárások közül az előzetes döntéshozatali eljárás, ez a tagállami bíróságok és az Európai Unió Bírósága közötti sajátos együttműködés, amelynek célja az uniós jog egységes értelmezésének és érvényesülésének biztosítása.

Az Európai Unió sokféle jogot biztosít közvetlenül a polgárai számára. Az egységes belső piac arra épül, hogy hozzájuthatunk más tagállam termékeihez, az Unión belül szabadon mozoghatunk, vállalhatunk munkát más tagállamban, a diákok széles körben kapnak lehetőséget tanulmányaik más tagállamban történő folytatására. A szakképesítések, diplomák kölcsönös elismerése hozzásegíti a munkavállalókat és vállalkozókat az európai mobilitáshoz. A vállalkozások más tagállamban is nyújthatnak szolgáltatásokat, ott szabadon letelepedhetnek, és a határon átnyúló tőkemozgások útjában álló akadályok is lebontásra kerülnek. A vállalkozások és a fogyasztók érdekeit is szem előtt tartja és védi a gazdasági verseny tisztességes feltételeit rendező szabályozás. Ez a könyv ezekben a témakörökben segíti az tájékozódást.

Hivatkozás: https://mersz.hu/europai-jog-az-europai-unio-jogrendszere//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave