Jászay László, Krékits József

Szláv igeaspektus

különös tekintettel az orosz nyelvre


A levonható következtetések

1. Az elemzett példák alapján megállapíthatjuk, hogy a véghangsúlyos idegen eredetű kettős aspektusú igékből képezhető folyamatos igék térhódítása – szabályos, rendszerszerű jelenség. A nyomon követett változásban azt a törekvést érzékeljük, amely lehetővé teszi, hogy a kettős szemléletű igék idővel szabályos szemléletpárokba rendeződjenek. Ez a törekvés számos kettős szemléletű ige esetében prefixáció segítségével valósul meg. Ha azonban a kétaspektusú igék által motivált prefixális és szuffixális korrelációkat a valóságos aspektusviszony (igepár) szempontjából vizsgáljuk (összehasonlítva az igekötős perfektivációt és a szuffixális imperfektivációt), azt találjuk, hogy a két szemléletpárképző folyamat eredményeként részben eltérő viszonyok jönnek létre.

Szláv igeaspektus

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 442 5

Ez a funkcionális ihletésű munka azok számára íródott, akik az igeaspektust, a szláv ige szemantikai, pragmatikai és szintaktikai szerkezetét kutatják, de jól hasznosítható a felsőoktatásban is, mert nemcsak ismereteket nyújt, hanem gondolkodásra is késztet, és a gondolkodásban önállóságra tanít. Az első rész szerzője az igeaspektussal összefüggő elméleti kérdéseket taglalja, majd az akcióminőségeknek a szláv igeaspektus kialakulásában játszott szerepéről és jelentésviszonyairól ír részletesen. A második rész szerzője az aspektuspárok párba fejlődésének legkorszerűbb módjairól, jelentésbeli összefüggéseiről és használatáról értekezik.

Hivatkozás: https://mersz.hu/krekits-jaszay-szlav-igeaspektus-kulonos-tekintettel-az-orosz-nyelvre//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave