Héder Mihály, Paksi Dániel

A személyes tudásról

Polányi Mihály filozófiája: a hallgatólagos tudás, az emergencia és a bizalmi program

2.1. A fejezet céljai

Polányi megmutatja, hogy nem lehet kijelentéseket tenni a valóságról bizalom, hit és meggyőződés nélkül, vagyis az első fejezetben bírált személytelen objektivitásideál szerint elvárt módon. Kártyáit kiterítve, az alábbi megállapítással vezeti be az újabb fejezetet:

„Könyvemnek az a célja, hogy kimutassa: a teljes objektivitás, amit az egzakt tudományoknak tulajdonítanak, káprázat és valójában hamis ideál. De nem fogom a szigorú objektivitást mint ideált anélkül elutasítani, hogy ne állítanék a helyére valamit, amiről azt hiszem, hogy méltóbb tárgya lehet az értelmes elköteleződésnek: ez pedig az, amit »személyes tudásnak« nevezek.” (SZTI:43)
Polányi a természettudós perspektívájából ítélve a leginkább magától értetődőnek tekintett eljárás, a mérés esetében mutat rá, hogy a hibák becslése nem megkerülhető, tehát a mérés szükségszerűen felveti a valószínűség kezelésének a kérdését.
A valószínűségi kijelentésekről pedig megmutatja, hogy minden esetben személyes heurisztikus ítéletek, tehát ezek sem felelnek meg a Polányi által bírált objektivitásideálnak. Az empirikus tudomány alapját jelentő mérési eljárások eredményeit nem tudjuk tiszta, nyers adatok formájában közreadni. Az óhatatlanul becsült értékekről kizárólag személyes kijelentések formájában tudunk számot adni. A mérés gyakorlata ezért nem egyeztethető össze a személytelenként felfogott objektivitásigénnyel.
Polányi felhívja rá a figyelmet, hogy a mérések során mindig megjelennek az elméletnek ellentmondó értékek, az anomáliák is. Ezek mérlegelése, a velük kapcsolatos döntés meghozatalának módja ugyancsak ellentmond az objektivitásideálnak.
A valószínűséggel kapcsolatos állítások természetének az általános vizsgálatához eljutva, Polányi megkülönbözteti a személytelen valószínűségi kijelentéseket (pl. „Annak a valószínűsége, hogy hatost dobok, 1/6.”), valamint azokat a kijelentéseket, amelyek valamely nem teljesen bizonyosan bekövetkező eseményre, összefüggésre vagy törvényszerűségre vonatkoznak (pl. „Hatost fogok dobni.”). Az utóbbiak nem valószínűségi kijelentések, mivel ezek esetében személyes mérlegelésen alapuló becslésről van szó.
A tudományban a hipotézisek heurisztikus szelekciója, a későbbi sorsukat meghatározó döntés szükségszerűen az előző pont szerinti második kategóriába tartozik. Ha a hipotéziseket nem így értékelnénk, akkor a tudósnak beláthatatlan mennyiségű haszontalan, meddő, ám logikailag egyenrangú hipotézist kellene megvizsgálnia, teljesen feleslegesen. Ezt az eljárást Polányi a tudományos módszer paródiájának tekinti.
Egy hipotézis felvetése még abban az esetben sem valószínűségi, hanem személyes értékelésen alapuló kijelentés, ha a kutató nem tudja felmutatni azokat az evidenciákat, amelyek a hipotézis mellett szólnak.
A valószínűségi kijelentésekhez kapcsolódva Polányi amellett érvel, hogy egy állítás jelentéséhez hozzátartozik az a bizalmi aktus, amellyel elköteleződünk mellette. Ezt a meglátást az állítások általános természetére is alkalmazza. A fejezet keretei között tárgyalt problémák tehát túlmutatnak a valószínűség kérdéskörén, hiszen a valószínűség vizsgálatától eljutunk a kijelentések általános elemzéséig. A valószínűség, a véletlenszerűség és a rend kérdéseit Polányi a következő fejezetben is tárgyalja (lásd 3. fejezet).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 583 5

Filozófia

Polányi Mihály Személyes tudás című könyve a huszadik század egyik legfontosabb tudományfilozófiai munkája. A hallgatólagos tudás elképzelése, miszerint „többet tudunk, mint amit el tudunk mondani” széles körben elterjedt. Polányi szerint az emberi tudás se nem objektív, se nem szubjektív, hanem személyes. Ugyanakkor azt, hogy ez mit is jelent pontosan, komoly félreértések és félreértelmezések kísérik.

Polányi gondolatait kizárólag Polányi filozófiai nézőpontja alapján lehet megérteni, amely szakít a filozófiát és a tudományokat ma uraló kritikai, materialista és neodarwini attitűddel. Polányi álláspontja szerint a tudásnak bizalmi alapjai vannak, amelynek a gyökereit az ember evolúciós eredetében (emergencia) találhatjuk meg.

A Személyes Tudásról című könyv a Személyes tudás részletes, szövegközeli elemzését nyújtja, amelyből kirajzolódik, hogy mi is valójában Polányi filozófiája és a személyes tudás elképzelése.

Hivatkozás: https://mersz.hu/heder-paksi-a-szemelyes-tudasrol//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero