Kovács Ádám

Szilárdsági méretezés

Ellenőrzés kúszás esetén

A szerkezet tönkremenetelét kúszás esetén nem a feszültség nagysága okozza, hanem az alakváltozás (fajlagos nyúlás). Tekintve viszont, hogy az alakváltozás nem állandó, ezt nem tudjuk méretezési kritériumként használni. A III-as, biztos tönkremenetelhez vezető szakasz közeledtét mutatja a megnövekedett maradó nyúlás, aminek nagysága függ a kezdeti feszültségtől. Ezt kihasználva, méretezés, ellenőrzés során határfeszültségként használhatjuk a σe/t kúszási határt, ami azt mutatja, hogy mekkora feszültség esetén lesz t (rendszerint órában kifejezett) idő múlva a maradó nyúlás ε%. Ha a szokásos rugalmas alakváltozás tartományán belül kívánunk maradni, akkor választható például a σ0,2/10000, ami a 0,2%-os maradó nyúlást 10 000 óra múlva okozó feszültséget jelenti. Ebben az esetben a méretezési kritérium a következő:

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 584 2

Műszaki tudományok BME GPK tankönyvek

A könyv a gépészmérnöki tervezés részét képező szilárdsági méretezés módszereit és legjelentősebb alkalmazási területeit ismerteti. A fogalmak, a matematikai összefüggések és magyarázatok mellett számos ábra segíti a tartalom megértését és gyakorlati alkalmazását. Hiánypótló abban az értelemben, hogy a szakterület több, az alapszintű gépészmérnök képzésben nem szereplő részét tárgyalja. A tárgy sokéves tanítása során bebizonyosodott bennem, hogy a fejlesztő mérnöki munka fontos része a méretezési elmélet és gyakorlat szoros kapcsolatának felismerése és megértése. Bízom abban, hogy ez a kötet mind az egyetemi hallgatókat, mind a már végzett mérnököket segíteni fogja mindkettőben.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-szilardsagi-meretezes//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero