Roger Penrose

A császár új elméje

Számítógépek, gondolkodás és a fizika törvényei


Hardver és szoftver

A számítógép-tudomány zsargonja a hardver szót a számítógépben fellelhető szerkezetek (nyomtatott áramkörök, tranzisztorok, drótok, mágneses tárterület stb.) jelölésére használja, beleértve az összes előírást arról, hogy mi hogyan kapcsolódik egymáshoz. A szoftver szó a számítógépen futtatható változatos programokat jelenti. Alan Turing egyik figyelemre méltó felfedezése az volt, hogy a valóságban minden olyan gép, amelynél a hardver elér egy bizonyos fokú bonyolultságot és rugalmasságot, egyenértékű bármelyik másik ilyen géppel. Az egyenértékűséget úgy kell érteni, hogy bármely két ilyen gép, A és B esetén van egy speciális szoftver, amit ha beadunk az A gépbe, akkor azt pontosan úgy működteti, mintha a B gép volna; hasonlóképp van egy másik szoftver, amely a B gépet működteti pontosan úgy, mint ahogy az A működik. A „pontosan” szóval a gépek aktuális adatkivitelére (outputjára) utalok bármilyen adott (az átalakító szoftver betáplálása utáni) adatbevitel (input) esetén, és nem az időre, amelyre a gépeknek a kivitel elkészítéséhez szüksége volna. Megengedem azt is, hogy ha akármelyik gép a számítás egy szakaszában kifogy a tárolóterületből, akkor (elvileg korlátlan mennyiségben) külső forrásból vegyen segítségül üres „durva papírt” – mágnesszalag, mágneslemez, tartály vagy akármi más formájában. A gépeknek egy feladat elvégzéséhez valamennyi időre szükségük van. Az ebben mutatkozó különbség ténylegesen nagyon komoly szempont is lehet. Előfordulhat például, hogy egy speciális feladat végrehajtásában az A több mint ezerszer gyorsabb, mint a B. De megeshet az is, hogy egy másik feladatban B ezerszer gyorsabb, mint A. Mi több, ezek a munkatempók nagyon érzékenyen függhetnek a felhasznált átalakító szoftver megválasztásától. Fejtegetésünk nagymértékben „elvi”, nem igazán foglalkozunk olyan gyakorlati dolgokkal, mint a számítás ésszerű idő alatti befejezése. A következő fejezetben pontosabban fogok foglalkozni a most felvázolt fogalmakkal; az A és B gépek példái az ún. univerzális Turing-gépnek.

A császár új elméje

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 863 7

Ha azt mondjuk: matematikai fizika, sokan erős késztetést éreznek majd, hogy visszategyék ezt a könyvet a polcra. Pedig ezzel nagy hibát követnének el, mert A császár új elméje éppen a laikus érdeklődőket szólítja meg, amellett, hogy a témában járatosabbaknak is érdekes olvasmányul szolgál. Szórakoztató, könnyen érthető stílusban fedi fel előttünk világunk legnagyobb rejtélyeit - olyan kérdéseket, amelyekről korábban csak alig érthető szaknyelven születtek könyvek.

Roger Penrose, korunk egyik legnagyobb matematikai fizikusa azonban leül az asztalunkhoz, és úgy magyarázza el nekünk a mesterséges intelligenciát, a kvantummechanikát, a relativitáselméletet vagy a kozmológiát, mintha csak a tegnap este látott, izgalmas filmről mesélne. A könyv ezért az elmúlt években igazi klasszikussá vált - és azért is, mert sokak szerint meggyőzően érvel a számítógépek önmagukat meghaladó mesterséges intelligenciájának hívei ellen. Penrose bebizonyítja, hogy az értelem nem egyszerű fizikai törvények alapján működő gép, és az emberi elme mindig is többre lesz képes, mint parányi kapcsolók és huzalok tetszőlegesen bonyolult szerveződése, ezért az embert legyőző mesterséges intelligencia elméletének önjelölt császárai meztelenek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/penrose-a-csaszar-uj-elmeje//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave