Roger Penrose

A császár új elméje

Számítógépek, gondolkodás és a fizika törvényei


A Church–Turing-tétel

Ha valaki szerzett már némi jártasságot egyszerű Turing-gépek készítésében, akkor könnyen meggyőződhet arról, hogy a különféle aritmetikai alapműveletek, mint két szám összeadása vagy összeszorzása, egy szám hatványozása, speciális Turing-gépekkel valóban végrehajthatók. Nem túl nehéz explicit módon megadni ilyen gépeket, de most nem fogok ezzel bajlódni. El lehet végezni olyan műveleteket is, ahol az eredmény egy természetes számpár, ilyen a maradékos osztás – vagy olyanokat, amelyek eredménye számok egy tetszőlegesen nagy véges sorozata. Még továbbmenve, olyan Turing-gépeket is lehet készíteni, amelyeknél nincs előre rögzítve, milyen aritmetikai műveletet kell végrehajtani, de az erre szolgáló utasítások rajta vannak a szalagon. Lehet, hogy valamelyik lépésben az éppen elvégzendő művelet függ valamelyik olyan számítás eredményétől, amelyet a gépnek egy korábbi szakaszban kellett elvégeznie. („Ha ennek a számításnak az eredménye nagyobb, mint ez és ez, akkor csináld ezt; egyébként csináld azt.”) Ha egyszer meggyőződtünk arról, hogy lehet olyan Turing-gépeket csinálni, amelyek aritmetikai vagy egyszerű logikai műveleteket végrehajtanak, akkor könnyebben el tudjuk képzelni, hogyan lehet velük bonyolultabb, algoritmikus természetű feladatokat elvégeztetni. Ha az ember játszott már ilyen dolgokkal, akkor könnyen megnyugszik abban, hogy egy effajta géppel bármilyen mechanikus műveletet el lehet végeztetni! Ésszerűnek látszik matematikailag úgy definiálni egy mechanikus műveletet, mint amit egy ilyen gép végre tud hajtani. Az „algoritmus” főnevet és a „kiszámítható”, „rekurzív” és „végrehajtható” mellékneveket a matematikusok mind az olyan mechanikus műveletek megjelölésére használják, amelyeket ilyen típusú elméleti gépekkel – a Turing-gépekkel – végre lehet hajtani. Amennyiben egy eljárás elég világos és mechanikus, akkor joggal gondolhatjuk, hogy valóban lehet találni olyan Turing-gépet, amely végrehajtja azt. Ez volt végül is a lényege bevezető fejtegetésünknek (azaz Turingénak), ez motiválja magát a Turing-gép fogalmát.

A császár új elméje

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 863 7

Ha azt mondjuk: matematikai fizika, sokan erős késztetést éreznek majd, hogy visszategyék ezt a könyvet a polcra. Pedig ezzel nagy hibát követnének el, mert A császár új elméje éppen a laikus érdeklődőket szólítja meg, amellett, hogy a témában járatosabbaknak is érdekes olvasmányul szolgál. Szórakoztató, könnyen érthető stílusban fedi fel előttünk világunk legnagyobb rejtélyeit - olyan kérdéseket, amelyekről korábban csak alig érthető szaknyelven születtek könyvek.

Roger Penrose, korunk egyik legnagyobb matematikai fizikusa azonban leül az asztalunkhoz, és úgy magyarázza el nekünk a mesterséges intelligenciát, a kvantummechanikát, a relativitáselméletet vagy a kozmológiát, mintha csak a tegnap este látott, izgalmas filmről mesélne. A könyv ezért az elmúlt években igazi klasszikussá vált - és azért is, mert sokak szerint meggyőzően érvel a számítógépek önmagukat meghaladó mesterséges intelligenciájának hívei ellen. Penrose bebizonyítja, hogy az értelem nem egyszerű fizikai törvények alapján működő gép, és az emberi elme mindig is többre lesz képes, mint parányi kapcsolók és huzalok tetszőlegesen bonyolult szerveződése, ezért az embert legyőző mesterséges intelligencia elméletének önjelölt császárai meztelenek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/penrose-a-csaszar-uj-elmeje//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave