Pethő Menyhért

A növényélettan alapjai


Növényállományok produktivitásának fiziológiai alapjai

Az asszimilációs felület nagysága, a növényenkénti termésszám és a termésnagyság közötti összefüggés a területegységre vetített gazdasági termés nagyságát döntő mértékben befolyásolja. A fajták produktivitása, gazdasági termése azonban alapvetően genetikailag determinált. A fajták potenciális termőképességének kihasználása számos tényező függvénye. A termés nagyságát alapvetően a növények tiszta produktivitása határozza meg, ami viszont nem csupán a fotoszintézis intenzitásának, hanem az asszimilációs felület nagyságának, az aktív fotoszintézis időtartamának, a lombozat felépítésének is függvénye. A növényegyed asszimilációs felületének nagysága a genetikailag nagyrészt determinált fajtatulajdonságokon túl alapvetően függ a tápanyag- és vízellátástól, az állománysűrűségtől. Alacsony tápanyagszinten, kedvezőtlen vízellátás esetén a lombozat fejletlen. Sűrű állományokban is kisebb a növényegyedek asszimilációs felülete, bár területegységre vonatkoztatva a levélterület nagyság (levélterület-index) sűrűbb állományokban nagyobb. A maximális termésmennyiség eléréséhez optimális levélterületnagyságra kell törekedni. Ez pedig az állománysűrűség beállítással érhető el. A szabadon álló egyedek produktivitása nagyobb, mint az állományban állóké, ezért a területegységre vetített maximális termésnagyság az állománysűrűség függvénye is (2. táblázat).

A növényélettan alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 818 7

Táplálékaink jó része, állataink takarmánya növényi eredetű. Növényi terméket hasznosít számos iparág, de a hőerőművekben is letűnt korok növényeinek elszenesedett maradványai szolgáltatnak energiát. E szerves anyag felhalmozódásának alapja a növények fotoszintézise, melynek során a növények a Nap sugárzó energiáját szerves vegyületekbe építik be. Az így megkötött energia szabadul fel az élő szervezetek légzése során. Melegíti otthonainkat, működteti gépeinket. Ehhez azonban oxigénre is szükség van, amit ugyancsak a növények szabadítanak fel a vízből fotoszintézisük során. Ezért mondjuk, hogy „zöld rabságban élünk", azaz a zöld növények által megkötött energia, a felhalmozott szerves anyag és a felszabadított oxigén a földi élet alapja.

A szerző négy évtizedes oktatói tapasztalat birtokában, a nagy sikerű Mezőgazdasági növények élettana c. könyve után arra vállalkozott, hogy a növényélettant röviden, mégis a legkorszerűbb biokémiai és élettani ismeretekre alapozva tárgyalja. E könyv megírásával az volt a célja, hogy a főiskolákon és agráregyetemeken mérsékelt óraszámban növényélettant tanulók olyan segédeszközt kapjanak, ami eligazítja őket a növényi anyagcsere-folyamatok, a növekedés és fejlődés alapvető kérdéseiben. Külön fejezetben tárgyalja a szervesanyag-termelés ökofiziológiáját és a stresszfiziológia alapjait.

Hivatkozás: https://mersz.hu/petho-a-novenyelettan-alapjai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave