Németh György (összeáll.)

Államéletrajzok

(Rose 384)

Plutarchos: Théseus. 25 (Théseusról): De még inkább meg akarván növelni a várost, mindenkit azonos feltételek mellett hívott, és azt mondják, az a felhívás, hogy: „Nosza, jöjjetek oda, minden népek” szintén Théseustól való, aki valamiféle minden népet magába foglaló államot teremtett. Nem tűrte azonban, hogy a népuralom a válogatás nélkül egybesereglett tömeg miatt rendetlen és összekavarodott legyen, hanem először különválasztotta az előkelőket, a földművelőket és a kézműveseket, és bár az előkelőkre bízta a vallási ügyek ismeretét, továbbá azt, hogy közülük kerüljenek ki a tisztviselők, s ők legyenek törvények tanítói és világiaknak és vallásiaknak egyaránt magyarázói, őket a többi polgárokkal mintegy egyenlőkké tette, amennyiben dicsőségben az előkelők, hasznosságban a földművelők, számban pedig a kézművesek látszottak kiemelkedőknek. Azt pedig, hogy ő hajlott először a tömeg felé – amint Aristotelés mondja –, és hagyott föl az egyeduralommal, Homéros is bizonyítani látszik, aki a Hajókatalógusban egyedül az athéniakét nevezte népnek.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 800 2

Ókortudomány Filozófia

Az Államéletrajzok című gyűjtemény tartalmazza az összes fennmaradt forrást, amely a görög államok működését írja le. Nem az elméleti, netán filozófiai munkákat, mint amilyen az aristotelési Politika vagy Platón Állama, hanem az egyes államok (Athén, Spárta, Thessalia, a boiót államszövetség stb.) történeti, politikai értékelését. Aristotelés ugyan tanítványaival együtt összeállította 158 állam leírását, a gyűjtemény azonban Az athéni állam kivételével elveszett. Kötetünk nem pótolhatja ezt a hiányt, de bepillantást nyújt abba, milyenek lehettek ezek az írások, amelyek közül negyvennégynek az ókori kivonata, és hatvanhétnek számos további töredéke most válik magyarul először hozzáférhetővé. A legfontosabb azonban az Aristotelés neve alatt fönnmaradt Az athéni állam, amely először 1954-ben jelent meg magyarul, de kötetünk számára Ritoók Zsigmond az újabb kutatások eredményeit figyelembe véve szinte az egészet újrafordította. Ez a forrás a történelmet tanulók, illetve a történelem iránt érdeklődők számára nélkülözhetetlen olvasmány. Xenophón Spártáról írott könyvecskéjének is kötetünkben olvasható az első magyar fordítása. A kötet jegyzetanyaga segít az első tájékozódásban és a szövegek értelmezésében, az utószó pedig arra keres választ, hogy az athéni demokrácia, amely a történelemkönyvekben a spártai oligarchián kívül szinte egyedül képviseli a görög történelmet, milyen mértékig volt jellemző a görög világra.

Hivatkozás: https://mersz.hu/nemeth-allameletrajzok//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero