MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Evolúciós rendszerek
Az identikus replikáció következménye: a konvergencia
Az identikus replikáció következtében vált lehetővé a legkülönbözőbb szelekciós előnyt jelentő struktúraváltozások irreverzíbilis rögzítése a rendszer komponenseiben. A nem identikus replikáció fázisában az egyes komponensek nagyfokú variabilitása miatt az evolúciót elsősorban a divergencia jellemezte, nagy számban keletkeztek különböző komponensek. Az identikus replikáció szakaszában a kompartmenteken belül tovább folyik a szuperciklusok tagjainak funkcionális összehangolódása, csökken a variabilitás, egyfajta szabályozási konvergencia következik be. A molekuláris evolúció divergens és konvergens szakaszait először Kuhn tárgyalta vázlatosan (Kuhn 1976). A konvergencia következtében a különböző együtt replikálódó komponensek közötti kapcsolatok egyre erősödnek, egyre jobban összehangolódnak a különböző funkciók, végül az „ együttműködő komponensek egy új replikációs egységet alkotnak. .Az új replikációs egység teljes funkcionális és strukturális információ-tartalmát identikusan replikálja minden replikációs ciklusban. Itt éri el a kompartment a fentiekben említett Ashby-féle meghatározása szerinti legstabilisabb állapotát.
Tartalomjegyzék
- EVOLÚCIÓS RENDSZEREK Az evolúció általános elmélete
- Impresszum
- Bevezetés
- 1. A bioszociális rendszer modellezésének elméleti kérdései
- 2. Molekuláris evolúció
- 2.1. Az élet keletkezése
- 2.2. Építőkövek, polimerek szintézise a csillagtérben és az ősi Földön
- 2.3. A molekuláris evolúció fázisai
- 2.3.1. A nem identikus replikáció fázisa
- 2.3.2. Komplex kémiai rendszerek, szuperciklusok
- 2.3.3. A genetikai kód kialakulása, az identikus replikáció fázisa
- 2.3.4. Az identikus replikáció következménye: a konvergencia
- 2.3.5. Paraméteres és funkcionális információ a fehérjékben, génduplikáció
- 2.3.6. A sejt autogenezise
- 2.3.1. A nem identikus replikáció fázisa
- 2.4. Eukarióta sejtek autogenezise
- 2.1. Az élet keletkezése
- 3. A többsejtűek evolúciója
- 4. Az ökoszisztémák evolúciója
- 5. Az evolúciós elmélet néhány megoldatlan kérdése és az autogenetikus modell
- 5.1. A neodarwinizmus
- 5.2. Neutrális evolúció
- 5.3. Szaggatott evolúció és a sztázis
- 5.4. Adaptáció, fitnesz, szelekció
- 5.5. Az adaptáció, fitnesz, szelekció fogalmainak értelmezése az autogenetikus modellben
- 5.6. A kreatív és a negatív szelekció
- 5.7. A kreatív és a negatív szelekció megnyilvánulása az egyes organizációs szinteken
- 5.1. A neodarwinizmus
- 6. A neurális evolúció
- 7. Kulturális evolúció
- 7.1. Kultúra az állatoknál
- 7.2. A kultúra genetikai determinációjának kérdése, a gének és a kultúra koevolúclója
- 7.3. Kulturális komplexek mint másodfajú „organizmusok” vagy szociokulturális „gépek”
- 7.4. A kulturális evolúció autogenetikus modellje
- 7.5. A kulturális evolúció 0-rendszere, a kultúra biológiai alapjai
- 7.6. A kulturális replikáció fázisai
- 7.7. Az allopoietikus kulturális gépek megjelenése, az identikus replikáció további fázisai
- 7.8. Technikai evolúció
- 7.9. A globális rendszer autogenezise
- 7.1. Kultúra az állatoknál
- 8. Az evolúciós folyamatok alaptörvényei
- 9. Megoldandó problémák
- I. Appendix: Az evolúció szerepe az Univerzumban
- II. Appendix: Szempontok a megismerés elméletének természettudományos megfogalmazásához
- II.1. A megismerés és az ismeret definíciója
- II.2. A megismerés szintjei
- II.3. A megismerés módja és az ismeret tartalma
- II.4. A sokszoros visszatükröződés elmélete
- II.5. A megismerés reális rendszerekben
- II.6. A megismerés hatása a rendszerekre
- II.7. A megismerés határai
- II.8. A megismerés és az Univerzum
- II.9. Az emberi megismerés helye az Univerzumban
- II.1. A megismerés és az ismeret definíciója
- III. Appendix: Az autogenezis formális megközelítéséről
- Irodalom
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 059 833 0
Csányi Vilmos könyve a rendszerelmélet és a biológia jelentős eseményeinek összefoglalása. Egységes elméleti keretbe foglalja az élővilág jelenségeit az élet keletkezéséről a testek és szervezetek kifejlődésén keresztül az ember megjelenéséig. Az elmélet alapja az a feltételezés, hogy a különböző evolúciós jelenségek „replikatív komponens rendszerek” tulajdonságaira vezethetők vissza. A sejtek, a molekulák és a szervezetek replikációját illetően semmiféle kétség nem merül fel, a tárgyak és az ideák replikatív keletkezésére pedig a szerző számos bizonyítékkal szolgál.
Hivatkozás: https://mersz.hu/csanyi-evolucios-rendszerek//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
