Csányi Vilmos

Evolúciós rendszerek


Az egysejtűek evolúciós rokonsága

A fenti elmélet nagy ösztönzést adott arra is, hogy vizsgálják a különböző ma élő egysejtűek: baktériumok, algák, protozoonok, valamint az eukarióták magasabb rendű leszármazottainak, a növényeknek, állatoknak, gombáknak az evolúciós rokonságát. A vizsgálatokban a molekuláris biológia módszereit használják: fehérjék, ribonukleinsavak, riboszómák finomszerkezetét hasonlítják össze, és ezekből az adatokból a fent említett élőlények közötti evolúciós kapcsolatok kezdenek kirajzolódni. A 14. ábrán bemutatjuk a sejtek evolúciós törzsfáját, amelyen a legújabb kutatási eredmények szerint ábrázoljuk a rokonsági viszonyokat. Ezek szerint a progenótákból, a legősibb, legkevésbé ismert élőlényekből négy főág fejlődött ki. Az archaebaktériumok két, egymástól jól megkülönböztethető ága a kénbaktériumok, valamint az egy közös ághoz tartozó metántermelők és a sókedvelő archaebaktériumok. A metántermelők anaerobok, a sókedvelők és a forró, 80 fokos kénforrásokban szaporodó kénbaktériumok aerobok. A harmadik ág a valódi baktériumok. Valamennyi ma élő baktérium az_archaebaktériumok kivételével ide tartozik. A negyedik ág az urkarióták, vagyis azok az egysejtűek, amelyek az eukarióta ősök szimbiózisának kifejlődése során a citoplazmát szolgáltatták. A növények az urkarióta vonal és a kékeszöld alga, valamint a mitokondrium szimbiózisából származnak, az állatok és a gombák egy olyan ágból, amelyben a kloroplasztisz nem volt jelen (Woese 1981; Lake és mtsai 1984). Értékes adat az is, hogy sikerült kimutatni, hogy az eukarióta riboszómák egyik alkotórésze az archaebaktériumokból származik. Eszerint a fontos ősi fejlődési vonalak mindegyike közreműködött a legfejlettebb típusú sejtféleség, az eukarióta sejt kialakulásában (Matheson és mtsai 1980).

Evolúciós rendszerek

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 833 0

Csányi Vilmos könyve a rendszerelmélet és a biológia jelentős eseményeinek összefoglalása. Egységes elméleti keretbe foglalja az élővilág jelenségeit az élet keletkezéséről a testek és szervezetek kifejlődésén keresztül az ember megjelenéséig. Az elmélet alapja az a feltételezés, hogy a különböző evolúciós jelenségek „replikatív komponens rendszerek” tulajdonságaira vezethetők vissza. A sejtek, a molekulák és a szervezetek replikációját illetően semmiféle kétség nem merül fel, a tárgyak és az ideák replikatív keletkezésére pedig a szerző számos bizonyítékkal szolgál.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csanyi-evolucios-rendszerek//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave