Juhász József

Hidrogeológia


A növényfajták, a növekedés és a fényintenzitás szerepe

A transzspiráció mértékét a rendelkezésre álló vízmennyiségen kívül döntő mértékben befolyásolja a növény párologtató készsége, tehát a növény fajtája és fejlettségi állapota. A transzspirációs vizsgálatoknak éppen ez az egyik legnehezebb kérdése. Átlagos víz-utánpótlódási és időjárási viszonyok mellett például a kalászosok és a kerti növényzet évente 200–300 mm-t párologtat. Az erdők évi párologtatása — ha a talajvízből kapilláris úton vízutánpótlást kapnak — 350–400 mm-t is eléri.
8.21. táblázat Tájékoztató adatok párolgási tényezőkről
Növényféleségek
Párolgási tényező [kg/kg]
Növényféleségek
Párolgási tényező [kg/kg]
Búza
560
Tölgy
220
Rozs
630
Nyír
370
Árpa
520
Éger
230
Zab
580
Bükk
270
Hüvelyesek
750
Kőris
250
Kukorica
350
Vörösfenyő
220
Rizs
680
Lucfenyő
190
Burgonya
570
Erdei fenyő
200
Len
780
Csomós ebír
392
Gyapot
570
Angol perje
435
 
 
Réti ecsetpázsit
457
 
 
Réti komócsin
500

Hidrogeológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 830 9

A hidrogeológia a felszín alatti vizek elhelyezkedésével, mozgásával, a természetes és az ember által módosított víz körforgalmával foglalkozik. Hazánk földtani felépítése a felszín alatti vizek ismeretét, a bányászat, a mélyvízépítés és magasépítés, a vízbeszerzés, a vízvédelem és a vízkárelhárítás szempontjából egyaránt fontossá teszi. A mű célja a hidrogeológia tudományterületének egységes rendszerben való tárgyalása az alapoktól a felszín alatti vízkészletekkel való gazdálkodáson át a vízkészletvédelemig, az elmélettől a gyakorlati megoldásig.

Hivatkozás: https://mersz.hu/juhasz-hidrogeologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave