É. Kiss Katalin (szerk.)

Magyar generatív történeti mondattan


Grammatikalizáció és ciklikus változás

A nyelvi változások gyakran ciklikus jellegűek, azaz például egy funkcionális elem jelentésének elhalványulása miatt új elemek vehetik fel a funkcióját, ezzel mintegy elölről kezdve a változások sorát. A P kategórián belüli változásokra is jellemző ez a ciklikusság. Waters (2009: 285) pontosan ezt a kérdést tárgyalja, és azt írja, hogy a helyzetviszonyt kifejező jelentést egy-egy újabb helyjelölő kifejezés hozzáadásával lehet megerősíteni. Roberts és Roussou (2003) szerint egy P elem akkor grammatikalizálódik teljesen, amikor végleg elveszíti helyre utaló jelentését.

Magyar generatív történeti mondattan

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 768 5

A Magyar generatív történeti mondattan nyelvünk mondatszerkezetének és szintagmaszerkezetének változásait elemzi, a változások mozgatórugóit is bemutatva. A magyar nyelv történetének a könyvben behatóan vizsgált korszaka az összefüggő nyelvemlékek megjelenésétől, a 12. század végétől a 16. század végéig tartó időszak, de a vizsgálatok gyakran az ezt megelőző és az ezt követő időszakokra is átnyúlnak. Az elemzések tárgya az ugor alapnyelvből örökölt SOV mondatszerkezet SVO szerkezetté alakulása, a tagadó és kérdő mondatok megváltozása, az összetett igeidők kialakulása, majd eltűnése, a módhasználat átalakulása, a főnévi és a névutós kifejezések belső szerkezetének változásai, továbbá az igenévi alárendelés lehetőségeinek, eszközeinek szűkülése és a véges alárendelés térnyerése, típusainak és eszközeinek gazdagodása. A vizsgálatok elméleti hátterét a generatív nyelvelmélet diakróniafelfogása adja; az elemzések a nyelvi változások univerzális sajátságainak felmutatására is törekszenek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/e-magyar-generativ-torteneti-mondattan//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave