É. Kiss Katalin (szerk.)

Magyar generatív történeti mondattan


A grammatikalizáció szerepe

Mivel a (morfológiailag) komplex kötőszók idővel a felső C fejben grammatikalizálódtak, ezáltal üresen hagyva az alsó C fejet, felmerül a kérdés, hogy az ilyen felső C fejek mellett nem jelenhetett-e meg egy újabb, fonológiai tartalommal rendelkező alsó C fej. Ennek természetesen az a feltétele, hogy a komplex C fej viszonylag korán grammatikalizálódjon, különben – mivel idővel mindegyik alárendelő kötőszó a felső C fejben generálódott – nincs olyan kötőszó, amelyik meg tudna jelenni az alsó C fejben.

Magyar generatív történeti mondattan

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 768 5

A Magyar generatív történeti mondattan nyelvünk mondatszerkezetének és szintagmaszerkezetének változásait elemzi, a változások mozgatórugóit is bemutatva. A magyar nyelv történetének a könyvben behatóan vizsgált korszaka az összefüggő nyelvemlékek megjelenésétől, a 12. század végétől a 16. század végéig tartó időszak, de a vizsgálatok gyakran az ezt megelőző és az ezt követő időszakokra is átnyúlnak. Az elemzések tárgya az ugor alapnyelvből örökölt SOV mondatszerkezet SVO szerkezetté alakulása, a tagadó és kérdő mondatok megváltozása, az összetett igeidők kialakulása, majd eltűnése, a módhasználat átalakulása, a főnévi és a névutós kifejezések belső szerkezetének változásai, továbbá az igenévi alárendelés lehetőségeinek, eszközeinek szűkülése és a véges alárendelés térnyerése, típusainak és eszközeinek gazdagodása. A vizsgálatok elméleti hátterét a generatív nyelvelmélet diakróniafelfogása adja; az elemzések a nyelvi változások univerzális sajátságainak felmutatására is törekszenek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/e-magyar-generativ-torteneti-mondattan//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave