É. Kiss Katalin (szerk.)

Magyar generatív történeti mondattan


A sem enklitikummá válása

A tagadás hatókörében álló határozatlan főnevet, illetve egzisztenciális kvantort a mai magyarban hozzá simulva, enklitikumként követi a sem minimalizáló partikula (egy ember sem, egyszer sem). Mint a (19) alatti példák illusztrálják, a Jókai-kódexben – sőt, a Bécsi és a Müncheni kódexben is – a sem még többnyire megelőzi a határozatlan kifejezést, tehát egy fráter sem helyett sem egy fráter, egyik sem helyett sem egyik, egyben sem helyett sem egyben, egyképpen sem helyett sem egyképpen áll. A Jókai-kódex két példája már azt a változást is megelőlegezi, melynek eredményeképpen a sem (az es/is-hez hasonlóan) enklitikummá lett – lásd (22a,b). E példákban a sem enklitikum ige előtti helyzetben a tagadás hordozójának szerepét is betölti, akárcsak a mai magyarban. Bár a helyesírás tanúsága szerint (22a,b)-ben a sem az egzisztenciális elemhez simul, pozícióját tekintve tagadószóként közvetlenül az ige előtt áll, és, mint (22b) mutatja, tagadószó módjára az igét is magához vonzza az igemódosító mögül:

Magyar generatív történeti mondattan

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 768 5

A Magyar generatív történeti mondattan nyelvünk mondatszerkezetének és szintagmaszerkezetének változásait elemzi, a változások mozgatórugóit is bemutatva. A magyar nyelv történetének a könyvben behatóan vizsgált korszaka az összefüggő nyelvemlékek megjelenésétől, a 12. század végétől a 16. század végéig tartó időszak, de a vizsgálatok gyakran az ezt megelőző és az ezt követő időszakokra is átnyúlnak. Az elemzések tárgya az ugor alapnyelvből örökölt SOV mondatszerkezet SVO szerkezetté alakulása, a tagadó és kérdő mondatok megváltozása, az összetett igeidők kialakulása, majd eltűnése, a módhasználat átalakulása, a főnévi és a névutós kifejezések belső szerkezetének változásai, továbbá az igenévi alárendelés lehetőségeinek, eszközeinek szűkülése és a véges alárendelés térnyerése, típusainak és eszközeinek gazdagodása. A vizsgálatok elméleti hátterét a generatív nyelvelmélet diakróniafelfogása adja; az elemzések a nyelvi változások univerzális sajátságainak felmutatására is törekszenek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/e-magyar-generativ-torteneti-mondattan//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave