É. Kiss Katalin (szerk.)

Magyar generatív történeti mondattan


Az ómagyar igealakok szerkezete

Az ómagyar igeidőrendszer az összetett igeidőrendszerek azon típusába tartozik, mely az események külső idejét és belső időszerkezetét, azaz az időt és az aspektust is jelöli. Az összetett igeidőrendszereket három időpont, illetve időtartam: a beszédidő, az eseményidő és a beszélő nézőpontját képviselő referenciaidő viszonyával szokás jellemezni. A külső időt a beszédidő és az eseményidő viszonya fejezi ki. Ha az eseményidő megelőzi a beszédidőt, múlt időről, ha egybeesik vele, jelen időről, ha követi, jövő időről beszélünk. Az aspektust a referenciaidőnek az eseményidőhöz való viszonya határozza meg. Ha a referenciaidő az eseményidő egészét magában foglalja, befejezett aspektusról van szó (hiszen az esemény befejezett egészként kerül a beszélő nézőpontjába). Ha a referenciaidő, azaz a beszélő nézőpontja az eseményidőnek csak egy szeletére terjed ki (tehát az eseményidő foglalja magába a referenciaidőt), akkor befejezetlen az aspektus.

Magyar generatív történeti mondattan

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 768 5

A Magyar generatív történeti mondattan nyelvünk mondatszerkezetének és szintagmaszerkezetének változásait elemzi, a változások mozgatórugóit is bemutatva. A magyar nyelv történetének a könyvben behatóan vizsgált korszaka az összefüggő nyelvemlékek megjelenésétől, a 12. század végétől a 16. század végéig tartó időszak, de a vizsgálatok gyakran az ezt megelőző és az ezt követő időszakokra is átnyúlnak. Az elemzések tárgya az ugor alapnyelvből örökölt SOV mondatszerkezet SVO szerkezetté alakulása, a tagadó és kérdő mondatok megváltozása, az összetett igeidők kialakulása, majd eltűnése, a módhasználat átalakulása, a főnévi és a névutós kifejezések belső szerkezetének változásai, továbbá az igenévi alárendelés lehetőségeinek, eszközeinek szűkülése és a véges alárendelés térnyerése, típusainak és eszközeinek gazdagodása. A vizsgálatok elméleti hátterét a generatív nyelvelmélet diakróniafelfogása adja; az elemzések a nyelvi változások univerzális sajátságainak felmutatására is törekszenek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/e-magyar-generativ-torteneti-mondattan//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave