Irodalom

Adjemian, Christian 1976. On the nature of interlanguage systems. Language Learning 26: 297–320.

Brown, H. Douglas 1994a. Principles of language learning and teaching. Englewood Cliffs, Prentice Hall Regents.

Brown, H. Douglas 1994b. Teaching by principles. Englewood Cliffs, Prentice Hall Regents.

Byram, Michael 1997. Teaching and assessing intercultural communicative competence. Clevedon, Multilingual Matters.

Canale, Michael, – Merrill Swain 1980. Theoretical bases of communicative approaches to second language teaching and testing. Applied Linguistics 1(1): 1–47.

Carroll, John, – Stanley Sapon 1959. Modern Language Aptitude Test – Form A. New York, The Psychological Corporation.

Chomsky, Noam 1965. Aspects of the theory of syntax. Cambridge, MA, MIT Press.

Common European framework of reference for languages: Learning, teaching, assessment, 2001. Council for Cultural Co-operation, Educational Committee, Modern Languages Division, Strasbourg; Cambridge, Cambridge University Press.

Crystal, David 1987. The Cambridge encyclopedia of language. Cambridge, Cambridge University Press.

Damen, Louise 1987. Culture learning: The fifth dimension on the language classroom. Reading, MA, Addison-Wesley.

Deme László – – Fábián Pál – – Tóth Etelka (szerk.) 1999. Magyar helyesírási szótár. Budapest, Akadémiai Kiadó.

Ellis, Rod 1994. The study of second language acquisition. Oxford, Oxford University Press.

Gardner, Robert C. 1988. The socio-educational model of second language learning: Assumptions, findings and issues. Language Learning 38: 101-126.

Hofstede, Gert 1984. National cultures and corporate cultures. In: L. A. Samovar – – R. E. Porter (szerk.) Communication between cultures. Belmont, CA, Wadsworth.

Holló Dorottya, – Kontráné Hegybíró Edit, – Timár Eszter 1996. A krétától a videóig. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó.

Holló Dorottya, – Lázár Ildikó 2000. Take the bull in the china shop by the horns: teaching language through culture, Folio 6/1: 4–8.

Hymes, Dell 1972. On communicative competence. In: Pride – – Holmes (szerk.) Sociolinguistics: Selected Readings. London, Penguin Books.

Kormos Judit, – Csölle Anita 2004. Topics in Applied Linguistics. Budapest, ELTE, Eötvös Kiadó.

Közös európai referenciakeret (Nyelvtanulás, nyelvtanítás, értékelés) 2002. Kulturális Együttműködési Tanács, Közoktatási Bizottság Élő Nyelvek Osztálya, Strasbourg; (az OM megbízásából) Pedagógustovábbképzési Módszertani és Információs Központ Kht.

Kramsch, Claire 1993. Context and culture in language teaching. Oxford, Oxford University Press.

Krashen, Stephen D. 1981. Second language acquisition and second language learning. Oxford, Pergamon Press.

Krashen, Stephen D. 1982. Principles and practices of second language acquisition. Oxford, Pergamon Press.

KSH 2003. A nyelvtudás Magyarországon. In: EU számunió 2003. március 14., Sorszám: 5.:, (http://www.ksh.hu/pls/portal/url/ITEM/E6262A4E30E56EA8E03400306E4816D2  )

Kurtán Zsuzsa 2001. Idegen nyelvi tantervek. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó.

Lederach, John Paul 1995. Preparing for peace: Conflict transformation across cultures. Syracuse, NY, Syracuse University Press.

Lenneberg, Eric 1967. Biological foundations of language. New York, Wiley.

Lenneberg, Eric 1974. A nyelv biológiai szempontból. In: Pap Mária (szerk.) A nyelv keletkezése. Budapest, Kossuth.

Littlewood, William T. (1982). The changing role of the teacher in the foreign language classroom. British Journal of Language Teaching 20 (1): 5–8.

Long, Michael 1990. Maturational constraints on language develőpment. Studies in Second Language Acquisition 12: 251–286.

Medgyes Péter 1995. A kommunikatív nyelvoktatás. Budapest, Eötvös József Könyvkiadó.

Medgyes Péter 1999. The Non-native teacher. Ismaning, Max Hueber Verlag.

Medgyes Péter, – Miklósy Katalin 2000. The language situation in Hungary. In: R. B. Baldauf – – R. B. Kaplan (szerk.) The journal of multilingual and multicultural develőpment. Clevedon: Multilingual Matters.

Ottó István 1996. Language aptitude testing: unveiling the mystery. novELTy, 4(3) : 6–20.

Oxford, Rebecca L. 1990. Language learning strategies. Boston, Heinle & Heinle Publishers.

Pimsleur, Paul 1966. Pimsleur Language Aptitude Battery (PLAB). New York, Harcourt, Brace & Jovanovich.

Richard-Amato, Patricia A. 1988. Making it happen. New York – London, Longman.

Schumann, John H. 1978. Social and psychological factors in second language acquisition. In: J. Richards (szerk.) Understanding second and foreign language learning: Issues and approaches. Rowley, MA, Newbury House.

Scovel, Thomas 1988. A time to speak: A psycholinguistic enquiry into the critical period for human speech. Rowley, MA, Newbury House.

Selinker, Larry 1972. Interlanguage. IRAL 10: 209-231.

Skinner, Burrhus Frederic 1957. Verbal behavior. New York, Appleton-Century-Crofts.

Tarone, Elaine 1979. Interlanguage as chameleon. Language Learning 29: 181–191.

Tarone, Elaine 1982. Systematicity and attention in interlanguage. Language Learning 32: 69–84.

Terestyéni Tamás 2000. Az idegennyelv-tudás alakulása Magyarországon a kilencvenes években. Educatio 9(4): 651–667.

Van Ek, Jan A. 1986. Objectives for foreign language learning, Vol. 1: Scope. Strasbourg, Council of Europe.

Zerkowitz Judit 1988. Tanítsunk nyelveket! Budapest, Tankönyvkiadó.

Tartalomjegyzék

• MAGYAR NYELV
• Bevezető
• chevron_rightELSŐ RÉSZ
  • chevron_right1. A nyelvészet és területei
    • 1.1. Mit vizsgál a nyelvészet?
    • 1.2. Hogyan vizsgálódik a nyelvészet?
    • 1.3. A nyelvi rendszer
    • 1.4. A nyelvtan
    • chevron_right1.5. A nyelvészet területei
      • 1.5.1. Nyelv és világ különbözősége
      • 1.5.2. A beszédhangtan (fonetika)
      • 1.5.3. A történeti nyelvészet
    • Irodalom
  • chevron_right2. Hangtan
    • chevron_right2.1. A magánhangzók
      • 2.1.1. A magánhangzó-harmónia
      • 2.1.2. A hosszúsági váltakozások
      • 2.1.3. Magánhangzók kiesése és betoldása
    • chevron_right2.2. A mássalhangzók
      • 2.2.1. A mássalhangzók csoportosítása
      • 2.2.2. A zöngésségi hasonulás
    • chevron_right2.3. A hangsúly
      • 2.3.1. A névszói szerkezetek hangsúlyozása
      • 2.3.2. Az igei szerkezetek hangsúlyozása
      • 2.3.3. Az irtóhangsúly
      • 2.3.4. Összefoglalás
    • 2.4. A hanglejtés
    • Irodalom
  • chevron_right3. Alaktan
    • 3.1. Az alaktan tárgya
    • 3.2. A magyar morfológia szóalapúsága
    • 3.3. Kötőhangzó vagy toldalékkezdő magánhangzó?
    • 3.4. Termékenység és szabályszerűség
    • 3.5. Képző vagy rag?
    • chevron_right3.6. A szóképzés
      • 3.6.1. Termékeny főnévképzők
      • 3.6.2. Termékeny melléknévképzők
      • 3.6.3. Termékeny igeképzők
      • 3.6.4. Termékeny határozószó-képzők
    • chevron_right3.7. Az igekötős igék alkotása
      • 3.7.1. A tisztán perfektiváló funkció
      • 3.7.2. Az akcióminőségek képzése
      • 3.7.3. A határozói jelentést is megőrző igekötők
    • 3.8. A szóösszetétel
    • chevron_right3.9. A ragozás
      • 3.9.1. A magyar nyelv agglutináló jellege
      • 3.9.2. Jel és rag
      • 3.9.3. Az esetragok
      • 3.9.4. A birtokos személyragok
    • Irodalom
  • chevron_right4. Szófajok
    • 4.1. Mi a szó?
    • 4.2. Mi a szófaj?
    • 4.3. Nyitott és zárt osztályok
    • 4.4. A szófaji kategóriák
    • chevron_right4.5. Milyen szófajok vannak a magyar nyelvben?
      • 4.5.1. A mondatszók
      • 4.5.2. A névmások
      • 4.5.3. Az igenevek
    • 4.7. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right5. Mondattan
    • 5.1. Bevezetés
    • chevron_right5.2. A mondat alapszerkezete
      • 5.2.1. Szabad szórendű-e a magyar?
      • 5.2.2. A mondat topik–predikátum tagolódása
    • chevron_right5.3. A predikátum belső szerkezete
      • 5.3.1. Az egyszerű predikátum
      • 5.3.2. A fókuszt tartalmazó predikátum
      • 5.3.3. A kvantort tartalmazó predikátum
      • 5.3.4. A tagadás
      • 5.3.5. Módosító határozók a mondatban
    • chevron_right5.4. A főnévi kifejezés
      • 5.4.1. A főnévi kifejezések típusai
      • 5.4.2. A birtokos szerkezet
    • 5.5. A névutói kifejezés
    • 5.6. A határozószói kifejezés
    • 5.7. A melléknévi kifejezés
    • 5.8. Az igenévi kifejezések
    • 5.9. Az alárendelő összetett mondat
    • Irodalom
  • chevron_right6. Szövegtan
    • 6.1. Szöveg és szövegtan
    • 6.2. A szöveg kommunikációs tényezői
    • 6.3. A szövegvilág
    • 6.4. A szöveg fizikai megvalósulása
    • chevron_right6.5. A szöveg műveleti szerkezete
      • 6.5.1. A szöveg mikroszintje
      • 6.5.2. A szöveg mezoszintje
      • 6.5.3. A szöveg makroszintje
    • 6.6. A szöveg összevont (konszolidált) szerkezete
    • 6.7. A cím
    • 6.8. A szövegtípusok
    • Irodalom
  • chevron_right7. Szemantika
    • 7.1. A szemantika tárgya
    • chevron_right7.2. Szószemantikai elméletek
      • 7.2.1. A strukturális szemantika
      • 7.2.2. A logikai szemantika
      • 7.2.3. A kognitív szemantika
    • chevron_right7.3. Morfoszemantika
      • 7.3.1. A foglalkozásnevek képzése
      • 7.3.2. A fosztóképző
      • 7.3.3. A -gat/-get igeképző
    • 7.4. A mondatszemantika tárgya
    • chevron_right7.5. A topik-pozíció és a topik funkció
      • chevron_right7.5.1. A topik-pozíció és a logikai alany szerep
        • 7.5.1.1. A topik-pozícióban lévő összetevők értelmezése
        • 7.5.1.2. A topik szerepű összetevők mondattani helye
      • 7.5.2. A kontrasztív topikok interpretációja
    • chevron_right7.6. A fókusz funkció és a fókusz-pozíció
      • 7.6.1. A fókusz-pozícióban lévő összetevők interpretációja
      • 7.6.2. A fókusz szerepű összetevők szintaktikai helye
    • 7.7. A progresszív aspektus
    • chevron_right7.8. Egy probléma a modalitás köréből
      • 7.8.1. A modalitás fogalma
      • 7.8.2. A szubjektív és az objektív episztemikus modalitás
    • Irodalom
  • chevron_right8. Pragmatika
    • 8.1. Bevezetés
    • chevron_right8.2. A pragmatika értelmezései és helye a nyelvtudományban
      • 8.2.1. A pragmatika mint a nyelvre irányuló funkcionális nézőpont
      • chevron_right8.2.2. A pragmatika mint komponens
        • 8.2.2.1. A pragmatika a nyelvtan komponense
        • 8.2.2.2. A pragmatika a nyelvelmélet – nyelvtanon kívüli – komponense
        • 8.2.2.3. A pragmatika a megismerés leírásának nyelvelméleten kívüli komponense
      • 8.2.3. A pragmatikai kompetencia neurolingvisztikai alátámasztottsága
      • 8.2.4. A nyelvhasználati jelenségek többféle pragmatikai szempontú elemzése
    • chevron_right8.3. A magyar nyelvhasználat pragmatikai szempontú vizsgálatának néhány eredménye
      • chevron_right8.3.1. Az informatív nyelvhasználat
        • 8.3.1.1. Az informatív és a kommunikatív nyelvhasználat elkülönítése
        • 8.3.1.2. A verbális információközlés működése
        • 8.3.1.3. Az informatív és a kommunikatív nyelvhasználat azonosságai és különbségei
      • chevron_right8.3.2. Implicit argumentumok a magyar nyelvhasználatban
        • chevron_right8.3.2.1. Az implicit argumentumok előfordulásának első módja: az igék konceptuális-szemantikai reprezentációjának a szerepe
          • 8.3.2.1.1. Szelekciós megkötések
          • 8.3.2.1.2. A cselekvés jellemző módjára vonatkozó információ
          • 8.3.2.1.3. Az implicit argumentumok prototipikus struktúrája
        • 8.3.2.2. Az implicit argumentumok előfordulásának második módja: a közvetlen kontextus szerepe
        • 8.3.2.3. Az implicit argumentumok előfordulásának harmadik módja: a kontextuskiterjesztés szerepe
        • 8.3.2.4. Az igék osztályozása implicit argumentumokkal való előfordulásuk alapján
        • 8.3.2.5. Az implicit argumentumok előfordulásának és azonosításának motivációja
    • 8.4. Összegzés
    • Irodalom
• chevron_rightMÁSODIK RÉSZ
  • chevron_right9. Az uráli nyelvek tipológiai jellemzése
    • 9.1. Bevezetés
    • 9.2. Hangtan
    • 9.3. Alaktan
    • 9.4. Mondattan
    • Irodalom
  • chevron_right10. A magyar mint uráli nyelv
    • chevron_right10.1. Nyelvcsaládunkról
      • 10.1.1. Az uráli népek lélekszáma és anyanyelvük használata
      • 10.1.2. Oroszországi nyelvrokonaink lélekszáma és anyanyelvhasználata
    • 10.2. Ha nyelvrokonok vagyunk, miért nem értjük egymást?
    • 10.3. Hol és hogyan keressük nyelvünk uráli vonásait?
    • chevron_right10.4. A magyar nyelv uráli vonásai
      • 10.4.1. A hangrendszer ősi vonásai
      • chevron_right10.4.2. Az alaktani rendszer ősi vonásai
        • 10.4.2.1. Alapnyelvi elemek a névszóragozásban
        • 10.4.2.2. Alapnyelvi elemek az igeragozásban
        • 10.4.2.3. Szóalkotásunk ősi vonásai
      • 10.4.3. A mondattani rendszer ősi vonásai
      • 10.4.4. Szókészletünk uráli öröksége
    • Irodalom
  • chevron_right11. Az ősmagyar kor
    • 11.1. Bevezetés
    • 11.2. A hangrendszer
    • 11.3. A szóelemek
    • 11.4. A szófajok
    • 11.5. A szószerkezetek
    • 11.6. A mondatok
    • Irodalom
  • chevron_right12. Az ómagyar kor
    • 12.1. Szóbeliség és írásbeliség; a latin nyelv szerepe
    • 12.2. A nyelvemlékek
    • 12.3. A helyesírás
    • 12.4. Hangrendszer, hangváltozások
    • 12.5. A szóelemek
    • 12.6. A szófajok
    • 12.7. A szófajok
    • 12.8. Az egyszerű mondatok
    • s12.9 Az összetett mondatok
    • Irodalom
  • chevron_right13. A középmagyar kor
    • 13.1. Bevezetés
    • 13.2. A nyelvi változásokat befolyásoló tényezők és hatásaik
    • chevron_right13.3. Nyelvi változások a középmagyarban
      • 13.3.1. Szókincs
      • 13.3.2. Szófajtörténet
      • 13.3.3. A nyelvi rendszer változásai
    • Irodalom
  • chevron_right14. A nyelvújítás
    • 14.1. Bevezetés
    • chevron_right14.2. A nyelvújítás története
      • 14.2.1. Előzmények
      • 14.2.2. A nyelv dolga: közügy
      • 14.2.3. Ortológus és neológus
      • 14.2.4. Művek és ellenművek
      • 14.2.5. Kazinczy Ferenc, az első nagy hatású nyelvművelő
      • 14.2.6. A nyelvújítás győzelme után
      • 14.2.7. Eredmények
    • chevron_right14.3. A nyelvújítás módszerei
      • 14.3.1. Az új szavak
      • 14.3.2. Szóképzés
      • 14.3.3. Szóelvonás
      • 14.3.4. Szóösszetétel
      • 14.3.5. Elavult szavak felújítása
      • 14.3.6. Nyelvjárási szavak közkinccsé tétele
      • 14.3.7. Idegen szavak, szószerkezetek fordítása
      • 14.3.8. Idegen szavak magyarosítása
    • Irodalom
  • chevron_right15. Az újmagyar és az újabb magyar kor
    • chevron_right15.1. A korszakolás nehézségei
      • 15.2. A nyelvi norma kérdése, a sztenderdizáció
    • chevron_right15.3. Helyesírás-történet
      • 15.3.1. Az első szabályzatot megelőző időszak
      • 15.3.2. Az első helyesírási szabályzat
      • 15.3.3. Helyesírási reformtörekvések az első szabályzat után
      • 15.3.4. Az egységes helyesírási szabályozás előtti időszak
      • 15.3.5. Az egységes magyar helyesírás
    • 15.4. Hangtörténet
    • chevron_right15.5. Morféma- és szófajtörténet
      • 15.5.1. A tövek
      • chevron_right15.5.2. A toldalékok
        • 15.5.2.1. A képzők
        • 15.5.2.2. Az igei inflexiós toldalékok
        • 15.5.2.3. A névszói inflexiós toldalékok
      • chevron_right15.5.3. A szóalkotásmódok
        • 15.5.3.1. A szóképzés
        • 15.5.3.2. Az összetételek
      • chevron_right15.5.4. Szófajtörténet
        • 15.5.4.1. Alapszófajok
        • 15.5.4.2. Viszonyszók
        • 15.5.4.3. A mondatszók
    • chevron_right15.6. Mondattörténet
      • chevron_right15.6.1. Az egyszerű mondat
        • 15.6.1.1. Az alany és az állítmány
        • 15.6.1.2. Az alárendelő szerkezetek
        • 15.6.1.3. A mellérendelő szerkezetek
      • chevron_right15.6.2. Az összetett mondat
        • 15.6.2.1. Az alárendelő összetett mondat
        • 15.6.2.2. A mellérendelő összetett mondat
    • Irodalom
  • chevron_right16. A magyar nyelv szókészlete
    • 16.1. Az ősi örökség
    • chevron_right16.2. Az idegen eredetű szókészlet
      • 16.2.1. Az iráni jövevényszavak
      • chevron_right16.2.2. A török jövevényszavak
        • 16.2.2.1. Az ótörök jövevényszavak
        • 16.2.2.2. Az Árpád-kori török jövevényszavak
        • 16.2.2.3. Az oszmán-török jövevényszavak
      • 16.2.3. A szláv jövevényszavak
      • 16.2.4. A német jövevényszavak
      • 16.2.5. A latin jövevényszavak
      • chevron_right16.2.6. Az újlatin jövevényszavak
        • 16.2.6.1. Az olasz jövevényszavak
        • 16.2.6.2. A francia jövevényszavak
        • 16.2.6.3. A román jövevényszavak
      • chevron_right16.2.7. Jövevényszavak egyéb nyelvekből
        • 16.2.7.1. Az angol jövevényszavak
        • 16.2.7.2. A cigány jövevényszavak
        • 16.2.7.3. A jiddis jövevényszavak
        • 16.2.7.4. A bizánci görög jövevényszavak
      • chevron_right16.2.8. A nemzetközi műveltségszavak
        • 16.2.8.1. A vándorszavak
        • 16.2.8.2. A nemzetközi szavak
      • 16.2.9. A tükörszavak
    • chevron_right16.3. A belső keletkezésű szókészlet
      • chevron_right16.3.1. A szóteremtéssel keletkezett szavak
        • 16.3.1.1. Az indulatszavak
        • 16.3.1.2. A hangutánzó szavak
        • 16.3.1.3. A hangfestő (hangulatfestő) szavak
      • chevron_right16.3.2. A szóalkotással keletkezett szavak
        • 16.3.2.1. A képzett szavak
        • 16.3.2.2. Az összetett szavak
      • chevron_right16.3.3. Ritkább szóalkotási módok
        • 16.3.3.1. Ajel- és ragszilárdulás
        • 16.3.3.2. A szórövidülés és a rövidítéses továbbképzés
        • 16.3.3.3. Az elvonás
        • 16.3.3.4. A szóhasadás
      • chevron_right16.3.4. A tudatos szóalkotás
        • 16.3.4.1. A nyelvújítás
        • 16.3.4.2. A mozaikszó-alkotás
    • 16.4. Az ismeretlen eredetű szavak
    • 16.5. A magyar szókészlet jellegzetességei
    • Irodalom
  • chevron_right17. A magyar nyelvtudomány történetének áttekintése a kezdetektől a 20. század elejéig
    • 17.1. A korai humanisták
    • 17.2. A 17. század
    • 17.3. A 18. század az 1770-es évekig
    • 17.4. A 18–19. század fordulója (1770–1830)
    • 17.5. A 19. század közepe és második fele
    • 17.6. A századforduló és a 20. század eleje
    • Irodalom
• chevron_rightHARMADIK RÉSZ
  • chevron_right18. Nyelvjárások, regionális nyelvváltozatok
    • 18.1. A nyelvjárások
    • chevron_right18.2. A mai magyar nyelvjárási régiók
      • 18.2.1. A nyugat-dunántúli nyelvjárási régió
      • 18.2.2. A közép-dunántúli–kisalföldi nyelvjárási régió
      • 18.2.3. A dél-dunántúli nyelvjárási régió
      • 18.2.4. A dél-alföldi nyelvjárási régió
      • 18.2.5. A palóc nyelvjárási régió
      • 18.2.6. A Tisza–Körös-vidéki nyelvjárási régió
      • 18.2.7. Az északkeleti nyelvjárási régió
      • 18.2.8. A mezőségi nyelvjárási régió
      • 18.2.9. A székely nyelvjárási régió
      • 18.2.10. A moldvai nyelvjárási régió
    • chevron_right18.3. Tallózás nyelvjárási jelenségek között
      • 18.3.1. A nyelvjárási szókincsről
      • 18.3.2. A nyelvjárási hangtanból
      • 18.3.3. A nyelvjárási alaktanból
      • 18.3.4. A nyelvjárási mondattanból
    • 18.4. A nyelvjárások beszélői és funkciói
    • 18.5. A nyelvjárások változása
    • 18.6. A regionális köznyelviség
    • 18.7. A nyelvjárás mint hátrány
    • 18.8. A nyelvjárások és az iskola
    • Irodalom
  • chevron_right19. A határon túli magyar nyelvváltozatok
    • 19.1. A változók fajtái
    • chevron_right19.2. Azonosságok és különbségek
      • 19.2.1. Egy azonosság
      • 19.2.2. Egy különbség
    • 19.3. Kontaktushatások
    • 19.4. Nyelvjárási (regionális) vonások
    • 19.5. A kontaktus intenzitásának hatása
    • 19.6. A tannyelv hatása
    • 19.7. Szókészlet
    • 19.8. Attitűdök
    • 19.9. Nyelvcsere
    • 19.10. Oktatás
    • Irodalom
  • chevron_right20. A magyarországi magyar nyelvhasználat variabilitásáról
    • 20.1. A beszéd társadalmi és stílus szerinti rétegződéséről
    • 20.2. Néhány változó társadalmi megoszlása
    • 20.3. Néhány független változó hatása
    • 20.4. Következetesség
    • chevron_right20.5. További kérdések
      • 20.5.1. Feladatfüggő eredmények: grammatikalitási ítéletek és szóbeli mondatkiegészítések
      • 20.5.2. Differenciált megbélyegzés
    • Irodalom
  • chevron_right21. Kétnyelvűség és többnyelvűség
    • 21.1. Definíciók
    • 21.2. Az egyéni kétnyelvűség
    • 21.3. A közösségi kétnyelvűség
    • 21.4. A kétnyelvű beszéd
    • 21.5. A magyar nyelv kétnyelvű helyzetben
    • Irodalom
  • chevron_right22. Stilisztika
    • 22.1. A nyelvi variancia és a stílus
    • 22.2. A stílus a nyelvi interakcióban
    • 22.3. A stílus összetettsége
    • 22.4. A nyelvi potenciálból eredő stíluslehetőségek
    • 22.5. A szociokulturális tényezők
    • 22.6. A stílusstruktúra
    • 22.7. A stíluselemzés
    • 22.8. A stílus a szépirodalomban
    • Irodalom
  • chevron_right23. Neurolingvisztika
    • chevron_right23.1. Alapkérdések
      • 23.1.1. Az afázia
      • 23.I.2 A lokalizációs elméletek
    • chevron_right23.2. Nyelvtani alapú magyarázatok és kapacitáselméletek
      • 23.2.1. Példák nyelvtani alapú magyarázatokra: a mondatmegértés agrammatikus zavarai
      • 23.2.2. Példák a kapacitáselméleti magyarázatokra: a mondatmegértés agrammatikus zavarai
      • chevron_right23.2.3. A mondatprodukció agrammatikus zavarai
        • 23.2.3.1. Az agrammatikus mondatprodukció: nyelvtani alapú magyarázatok
        • 23.2.3.2. Az agrammatikus mondatprodukció: kapacitáselméleti magyarázatok
    • chevron_right23.3. Neurolingvisztikai vizsgálatok magyar nyelvi anyagon
      • 23.3.1. Morfológia
      • chevron_right23.3.2. Mondattan
        • 23.3.2.1. Nyelvtani feldolgozás mondatismétlési feladatokban
        • 23.3.2.2. A mondatismétlési teszt elemzése
    • chevron_right23.4. Magyar nyelvű afáziások grammatikalitási ítéletei: a nyelvtani jegyek és a nyelvi elemző-feldolgozó rendszer műveletei közti viszonyok
      • 23.4.1. Könnyű feladatok
      • 23.4.2. Nehéz feladatok: találgatások
      • 23.4.3. Szisztematikus tévedések
    • chevron_right23.5. Az adatok értelmezése, a lehetséges magyarázatok
      • 23.5.1. A zárt szóosztályok szerepe
      • 23.5.2. A nyelvi elemző-feldolgozó mentális programról
      • 23.5.3. Könnyű feladatok. A kezdeti elemző-feldolgozó műveletek
      • 23.5.4. Nehéz feladatok. A szisztematikus tévedések
      • 23.5.5. Nehéz feladatok. A találgatások
      • 23.5.6. Tanulságok
    • chevron_right23.6. Neurolingvisztikai vizsgálatok és a nyelvtan modelljének kutatása
      • 23.6.1. Az univerzális nyelvtan alapelveinek korlátozódása agrammatikus afáziában
      • 23.6.2. A gazdaságossági hierarchia megváltozása az agrammatikus afáziában
    • chevron_right23.7. Az igei szerkezet ellipszisét tartalmazó mondatismétlési tesztek
      • chevron_right23.7.1. A mondatszerkezet összetevőinek ellipszise
        • 23.7.1.1. A lexikonból többször kiválasztott azonos lexikai egységek a VP-ellipszisben
        • 23.7.1.2. Mondatismétlési tesztek
        • 23.7.1.3. A hátraható ellipszis elkerülése a válaszokban
      • 23.7.2. A mondatismétlés feldolgozó szakasza: hipotézis a VP-ellipszis valós idejű feldolgozásáról
      • 23.7.3. Megjegyzések a gazdaságossági elvek és az ellipszis viszonyairól. A lexikai kiválasztás gazdaságossági megszorítása
      • 23.7.4. A mondatismétlés produkciós fázisa
      • 23.7.5. Összefoglalás
    • chevron_right23.8. A névmások kötéselveinek megítélései agrammatikus afáziában: A lokális és a globális gazdaságosság közti különbségtevés korlátozódásai
      • 23.8.1. A tesztanyag nyelvtani sajátosságai: a kötéselvek
      • 23.8.2. Az A-elv könnyebb?
      • 23.8.3. A B-elv nehezebb?
      • 23.8.4. A vizsgálati személyek és a tesztanyagok
      • 23.8.5. A kísérlet leírása
      • 23.8.6. A mondat-kép párok
      • 23.8.7. Következtetések
    • 23.9. Összefoglalás
    • Irodalom
  • chevron_right24. Pszicholingvisztika
    • 24.1. A megértés folyamata
    • chevron_right24.2. A hangfelismerés és -észlelés
      • 24.2.1. Beszédhangfelismerés-elméletek
      • 24.2.2. Grammatikai hatások a beszédhang felismerésében
    • chevron_right24.3. A szófelismerés és a mentális szótár szerepe a megértésben
      • 24.3.1. Szófelismerés és a megértés aktív természete
    • chevron_right24.4. Morfológia
      • chevron_right24.4.1. Alaktanilag komplex szavak értelmezése
        • a) Egészleges hozzáférés
        • b) Analitikus hozzáférés
      • 24.4.2. A szabálykérdés és az alaktan
      • chevron_right24.4.3. Magyar adatok a kettős rendszerről
        • Előfeszítés
    • chevron_right24.5. A mondatelemzés
      • chevron_right24.5.1. A propozicionális elemzés néhány elve
        • 24.5.1.1. A propozicionális elemzés és a nyelvek eltérései
        • 24.5.1.2. A szerkezet-hozzárendelés szakaszai
      • 24.5.2. A tudásalapú feldolgozás és a megértés összetevőinek rendje
    • 24.6. Szöveg-összekapcsolás
    • 24.7. Három tényező a nyelvfeldolgozásban
    • Irodalom
  • chevron_right25. A gyermeknyelv
    • chevron_right25.1. A gyermeknyelvi kutatás stratégiái
      • 25.1.1. Nyelvelméleti célok
      • 25.1.2. Szelekciós tanuláselméletek, paraméterbeállítás és a kritikus periódusok a nyelvészetben
      • 25.1.3. A kritikus periódus
      • 25.1.4. Tanuláselméleti és szociális felfogások
    • chevron_right25.2. Az alaktani és mondattani fejlődés
      • 25.2.1. A morfológia kibontakozása
      • 25.2.2. Szóképzés és összetétel
      • 25.2.3. Az alaktani szabályszerűségek alakulása
      • 25.2.4. A mondatszerkezet kibontakozása
      • chevron_right25.2.5. Egy példa a mondattani fejlődésre: Az igekötők a magyar gyermeknyelvben
        • 25.2.5.1. Jelentésspecifikáció. A korai gyermeknyelvi hibázások
        • 25.2.5.2. A befejezettség kifejezése
        • 25.2.5.3. Az igekötők mozgatása és az aktuális tagolás
      • 25.2.6. Kísérleti adatok a mondatmegértés fejlődéséről
    • chevron_right25.3. A szókincs elsajátítása
      • 25.3.1. A szókincs alakulásának korai szakaszai
      • 25.3.2. A szókincs fejlődésének későbbi szakasza
    • chevron_right25.4. Az elsajátítás társas keretei
      • 25.4.1. Utánzás a gyermeknyelvben
      • 25.4.2. A gyermekekhez szóló beszéd jellemzői
    • 25.5. Nyelvpatológia és nyelvi fejlődés
    • Irodalom
• chevron_rightNEGYEDIK RÉSZ
  • chevron_right26. Fonetika
    • 26.1. Bevezetés
    • chevron_right26.2. A beszéd képzése, akusztikai alkata és észlelése
      • chevron_right26.2.1. A beszéd képzése
        • 26.2.1.1. A légzési szakasz
        • 26.2.1.2. A zöngeképzés szakasza
        • 26.2.1.3. Az artikulációs szakasz
      • chevron_right26.2.2. A beszéd mint fizikai jelenség
        • 26.2.2.1. Szabályos rezgés: zenei hang
        • 26.2.2.2. Szabálytalan rezgés: zörej
        • 26.2.2.3. A beszédhangok színképe
      • chevron_right26.2.3. A beszéd észlelése
        • 26.2.3.1. Ahallás
        • 26.2.3.2. Az azonosítás
        • 26.2.3.3. Az észlelést segítő tényezők
    • chevron_right26.3. A magyar beszédhangok állománya
      • chevron_right26.3.1. A magánhangzók
        • 26.3.1.1. Artikulációs jellemzés
        • 26.3.1.2. Akusztikai és percepciós jellemzés
      • chevron_right26.3.2. A mássalhangzók
        • 26.3.2.1. Artikulációs jellemzés
        • 26.3.2.2. Akusztikai és percepciós jellemzés
      • 26.3.3. A magyar beszédhangok erősségi és hangzóssági rendje
    • chevron_right26.4. A beszédlánc szerveződése és alkalmazkodási jelenségei
      • 26.4.1. Hangsorszerveződés
      • chevron_right26.4.2. Alkalmazkodási folyamatok
        • 26.4.2.1. A koartikuláció változatai
        • 26.4.2.2. A koartikuláció meghatározó tényezői
    • chevron_right26.5. Szupraszegmentális hangjelenségek: a beszéd „zenei” elemei
      • 26.5.1. Rezgésszám, hangmagasság, hanglejtés
      • 26.5.2. Hangerő, hangosság, hangsúly
      • 26.5.3. Fizikai idő, szubjektív tartam, beszédsebesség
      • 26.5.4. A szünet és a szünethordozók
    • Irodalom
  • chevron_right27. A beszéd zavarai
    • 27.1. Beszédzavar – nyelvi zavar
    • 27.2. Tünetmegjelenések
    • 27.3. A zöngeképzés és a hangszínezet zavarai
    • 27.4. A beszédhangképzés és a beszédfolyamat zavarai
    • 27.5. A beszédészlelés zavarai
    • 27.6. A hallás, észlelés, artikuláció komplex zavara
    • 27.7. A beszédzavar mint szindróma
    • Irodalom
  • chevron_right28. A magyarországi siketek közössége és a magyarországi jelnyelv
    • chevron_right28.1. A jelnyelvekről
      • 28.1.1. A jelnyelvek mint természetes emberi nyelvek
      • 28.1.2. A jelnyelvekről általában
    • chevron_right28.2. A siketség fogalmáról
      • 28.2.1. A siketség orvosi értelmezéséről
      • 28.2.2. A siketség kulturális, antropológiai értelmezése
      • 28.2.3. Prelingvális, posztlingvális siketek és nagyothallók
      • 28.2.4. A siket gyermek és a nyelvelsajátítás
      • 28.2.5. A jelnyelv neurolingvisztikai vonatkozásai
    • chevron_right28.3. A jelnyelvek grammatikájának néhány jellegzetes vonása
      • 28.3.1. Lehet-e egyenértékű egy vizuális és egy vokális nyelv?
      • 28.3.2. Ami ikonikus, az nem szükségszerűen primitív is
      • 28.3.3. Sajátos szófaji kategóriák és néhány morfológiai jellegzetesség
      • 28.3.4. Hogyan építhetünk a jelekből mondatokat?
      • 28.3.5. Hangzó nyelvi hatások a jelnyelvben
    • chevron_right28.4. A siket gyermekek oktatásának hagyományos útja
      • 28.4.1. Oralista módszerek
      • 28.4.2. Előnyök és hátrányok
    • chevron_right28.5. A siket gyermek és a kétnyelvű oktatás
      • 28.5.1. A siketek kétnyelvűségéről
      • 28.5.2. A jelnyelvi–hangzó nyelvi kétnyelvű oktatás elvei és formái
      • 28.5.3. A hatékony kétnyelvű oktatás alapelvei
      • 28.5.4. A siket gyermekek oktatása Magyarországon
    • 28.6. Kitekintés
    • Irodalom
  • chevron_right29. Nyelv és írás
    • chevron_right29.1. Betűk, grafémák, ábécék
      • 29.1.1. A betűírás
      • 29.1.2. Betű és graféma
      • 29.1.3. A graféma változatai
      • 29.1.4. Az I-féle és U-féle betűk
      • 29.1.5. Az ábécé
      • 29.1.6. A görög írás
      • 29.1.7. A székely rovásírás
    • chevron_right29.2. Nyelv és írás viszonya
      • 29.2.1. A grammatika és a nyelvészet
      • 29.2.2. „Az írás csapdája”
      • 29.2.3. A beszéd elsődlegessége
      • 29.2.4. Az írás mint önálló közeg
      • 29.2.5. Az írás idealizál
      • 29.2.6. Hang és fonéma
      • 29.2.7. Írás és helyesírás
    • chevron_right29.3. A magyar helyesírás
      • 29.3.1. A helyesírás szabályozása
      • 29.3.2. A magyar fonéma-graféma megfelelések
      • 29.3.3. Fonetikus és nemfonetikus írás
      • 29.3.4. Az egyszerűsítés
      • 29.3.5. A morfémaőrzés
      • 29.3.6. A hagyományőrzés
      • 29.3.7. Az idegenesség
    • Irodalom
  • chevron_right30. Szaknyelv
    • 30.1. A magyar szaknyelv kialakulása
    • 30.2. A szaknyelv fogalma, értelmezése
    • 30.3. Szaknyelvkutatás
    • chevron_right30.4. A szaknyelv főbb jellemzői
      • 30.4.1. Szókincs, szakszókincs, terminológia
      • 30.4.2. A szakszavak főbb szintaktikai, szemantikai és pragmatikai jellemzői
      • 30.4.3. Szóösszetétel
      • 30.4.4. Képzett szavak
      • 30.4.5. Egyéb szóalkotási módok
      • 30.4.6. Mondatszerkesztési, szövegszerkesztési sajátosságok
      • 30.4.7. Tudományos stílus, retorikai funkciók
      • 30.4.8. Vizuális-verbális kapcsolatok
      • 30.4.9. Szakszöveg, műfaj
    • 30.5. A szaknyelvek használatának kontextusa
    • 30.6. A szaknyelvek csoportosítása, elkülönülése
    • 30.7. Napjaink nyelvhasználati változásai
    • Irodalom
  • chevron_right31. Nyelvtervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés
    • 31.1. Bevezetés
    • chevron_right31.2. Nyelvtervezés
      • 31.2.1. Nyelvtervezési folyamatok
      • 31.2.2. A nyelvtervezési folyamatok megvalósítói
      • 31.2.3. Nyelvtervezés és nyelvészet
    • chevron_right31.3. Nyelvpolitika
      • 31.3.1. A nyelvpolitika ideológiai háttere – alaptípusok
      • 31.3.2. Nyelvpolitikai kihívások: az Európai Unió és az angol nyelvi globalizáció
      • 31.3.3. „Civil nyelvpolitika”: a nyelvi tudatosság növelése
    • chevron_right31.4. Nyelvművelés
      • 31.4.1. Nyelvészet és nyelvművelés
      • 31.4.2. A „nyelvhelyességi hibák” típusai
      • 31.4.3. Nyelvi mítoszok
      • 31.4.4. A nyelvi norma
      • 31.4.5. Nyelvtervezés, nyelvi ismeretterjesztés – feladatok, lehetőségek
    • Irodalom
  • chevron_right32. Idegennyelv-tanulás, idegennyelv-oktatás
    • 32.1. Bevezetés
    • 32.2. Mit tanulunk?
    • 32.3. Hogy tanulunk?
    • 32.4. Hogy tanítunk? – Történeti módszertani áttekintés
    • 32.5. A nyelvtanuló és a nyelvtanulás
    • 32.6. A nyelvtanár és a nyelvtanítás
    • 32.7. A kommunikatív nyelvoktatás néhány jellemzője
    • 32.8. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right33. Nyelv és jog
    • chevron_right33.1. Igazságügyi nyelvészet
      • 33.1.1. Nyelvész-szakértők perekben
      • 33.1.2. Nyelvi csapdák
      • 33.1.3. Tévhitek a nyelvről
      • 33.1.4. A nyelvészet fontossága
    • chevron_right33.2. Nyelvi jogok
      • 33.2.1. A modern állam nyelvi joga
      • 33.2.2. Jogegyenlőség
      • 33.2.3. Tipológia
      • 33.2.4. Európa
      • 33.2.5. A magyarországi cigányokat sújtó nyelvi diszkrimináció
      • 33.2.6. A magyarországi siketeket sújtó nyelvi diszkrimináció
      • 33.2.7. A nyelvi emberi jogok
    • Irodalom
  • chevron_right34. Nyelvtechnológia
    • 34.1. Mi a nyelvtechnológia?
    • chevron_right34.2. A magyar számítógépes morfoszintaxis és alkalmazásai
      • 34.2.1. Számítógépes morfológiai és szintaktikai rendszerek
      • 34.2.2. Helyesek: helyesírás- és nyelvhelyesség-ellenőrzés, elválasztás, szinonimák
      • 34.2.3. Kereséstámogatás
    • chevron_right34.3. A magyar nyelvtechnológia eredményei a lexikográfiában
      • 34.3.1. A Magyar Nyelv Történeti Nagyszótára
      • 34.3.2. Az Értelmező Kéziszótár
      • 34.3.3. A Magyar Ragozási Szótár
      • 34.3.4. Vonzatszótár
      • 34.3.5. Magyar ontológiai adatbázis
      • 34.3.6. A MorphoLogic elektronikusszótár-koncepciója
    • 34.4. A magyar nyelvtechnológia eredményei a fordítástámogatásban
    • 34.5. A magyar nyelvtechnológia eredményei a gépi fordításban
    • chevron_right34.6. A magyar nyelvtechnológia eredményei a korpusznyelvészetben
      • 34.6.1. A Történeti Korpusz
      • 34.6.2. A Magyar Nemzeti Szövegtár
      • 34.6.3. A Szeged Korpusz
      • 34.6.4. Angol–magyar párhuzamos korpusz
      • 34.6.5. Az INTEX/NooJ nyelvelemző keretrendszer magyar verziója
    • chevron_right34.7. A magyar nyelvtechnológia eredményei a beszéd kezelésében
      • 34.7.1. Gépi beszéd-előállítás
      • 34.7.2. Szövegtisztítás
      • 34.7.3. Nyelvazonosítás
      • 34.7.4. Ékezetesítés
      • 34.7.5. A normál szöveg egyértelműsítése
      • 34.7.6. Név- és címfelolvasás
      • 34.7.7. Az írott szöveg elemzése alapvető prozódiai struktúrák meghatározására, jelzésére
      • 34.7.8. A hangzó beszéd megvalósítása
      • 34.7.9. Gépi beszédfelismerés
      • 34.7.10. Adatbázisok tervezése beszédfelismeréshez
      • 34.7.11. Fonetikai ismeretek a beszédfelismerésben
      • 34.7.12. Szövegértelmezési technikák
    • 34.8. Összegzés
    • Irodalom
• Nyelvemlékek rövidítésjegyzéke

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2006

ISBN: 978 963 058 324 4

A kötet fő célja, hogy összefoglaló tanulmányokban mutassa be a magyar nyelvre vonatkozó kutatások mai állását. A harmincnégy fejezet szerzői nemcsak új eredményeket közölnek, hanem bemutatják azokat az elméleti-módszertani újításokat is, amelyek a magyar nyelvtudományban - a nemzetközi nyelvtudománnyal teljes összhangban - az utóbbi évtizedekben végbementek.

A kötet négy részből áll. Az első tömb a nyelvi rendszer formai eszközökkel is megközelíthető legfontosabb területeit öleli fel - itt szerepel az alaktan, a hangtan, a mondattan, de itt kapott helyet a szövegtan, a szemantika és a pragmatika is. A második rész a nyelvtörténet korszakait, a magyar nyelvtudomány történetét tárgyalja. A harmadik fejezet a magyar nyelv neuro-, pszicho- és szociolingvisztikai vonatkozásival foglalkozik. Az utolsó rész az alkalmazott nyelvészet és a nyelvtudomány néhány határterületéről szól. Foglalkozik a beszéd zavaraival, a siketek jelnyelvével, a szaknyelv kérdéseivel, valamint az idegennyelv-tanulás és idegennyelv-oktatás problémáival.

Az Akadémiai Kézikönyvek sorozat legújabb darabja a legkorszerűbb összefoglalója mindannak, amit a XXI. század első évtizedében az érettségiző és felvételiző diákoknak, valamint a felsőoktatásban részt vevő tanulóknak tudniuk kell a sikeres vizsgákhoz a magyar nyelv témakörében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-magyar-nyelv//