Kiefer Ferenc (szerk.)

Magyar nyelv


Nyelvemlékek rövidítésjegyzéke167

AporK.
Apor-kódex. 1416 u./a XV. század vége – a XVI. század eleje (1 – a 134. lap közepe – 1416 u./1490 k.; a 134. lap közepe – 146: 1510 k.; 147–156: 1500 k.; 157–végig: 1515 k.; lapszéli bejegyzések: 1500 k.). Szabó Dénes bevezető tanulmányával, teljes hasonmás kiadás. (Codices Hungarici, 2.)
BécsiK.
Bécsi kódex 1416 u./1450 k. Közzéteszi Mészöly Gedeon. Budapest, 1916. (Új nyelvemléktár, 1.)
BirkK.
Birk-kódex. 1474. Közzéteszi Pusztai István. Budapest, 1960. (Codices Hungarici, 5.)
BodK.
Bod-kódex. XVI. század első negyede (1520 után). A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel. A bevezetést és jegyzeteket írta Pusztai István. Közzéteszi Pusztai István. Budapest, 1987, Magyar Nyelvtudományi Társaság. (Régi magyar kódexek, 2.)
CornK.
Cornides-kódex. 1514–1519. Hasonmás és kritikai szövegkiadás. Jegyzetekkel és tanulmánnyal kísérve közzéteszi Bognár András, Levárdy Ferenc. Budapest, 1967, Akadémiai Kiadó. (Codices Hungarici, 6.)
CzechK.
Czech-kódex. 1513. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel. Közzéteszi és a jegyzeteket írta N. Abaffy Csilla. Budapest, 1990, Magyar Nyelvtudományi Társaság. (Régi magyar kódexek, 4.)
DebrK.
Debreceni kódex. 15198. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel. Az előkészítő munkát végezték Abaffy Csilla és Reményi Andrea. A bevezetést írta Madas Edit és Reményi Andrea. Budapest, 1997, Argumentum – Magyar Nyelvtudományi Társaság. (Régi magyar kódexek, 21.)
DomK.
Domonkos-kódex. 1517. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel. A bevezetést és a jegyzeteket írta Komlóssy Gyöngyi. Budapest, 1990, Magyar Nyelvtudományi Társaság. (Régi magyar kódexek, 9.)
DöbrK.
Döbrentei-kódex. 1508. Halábori Bertalan keze írásával. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel. Közzéteszi, a bevezetést és a jegyeteket írta Abaffy Csilla és T. Szabó Csilla, Madas Edit közreműködésével. Budapest, 1995, Argumentum – Magyar Nyelvtudományi Társaság. (Régi magyar kódexek, 19.)
ÉrdyK.
Erdy-kódex. 1524–1527. Közzéteszi Volf György. Budapest, 1874.
FestK.
Festetics-kódex. 1494 előtt (Kinizsi Pálné imádságoskönyve). A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel. Közzéteszi, a bevezetést és a jegyzeteket írta N. Abaffy Csilla. Budapest, 1996, Argumentum – Magyar Nyelvtudományi Társaság. (Régi magyar kódexek, 20.)
GuaryK.
Guary-kódex. 1495 előtt. Közzéteszi Szabó Dénes. Budapest, 1944. (Codices Hungarici, 3.)
GyöngyK.
Gyöngyösi kódex az 1500-as évek elejéről. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel. Közzéteszi, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta Dömötör Adrienne. Budapest, 2001, MTA Nyelvtudományi Intézete. (Régi magyar kódexek, 27.)
Gys.
Gyulafehérvári Sorok. 1310–1320 körül. Benkő Loránd: Az Arpád-kor magyar nyelvű szövegemlékei. Budapest, 1980, Akadémiai Kiadó. 53 (olvasat), 62 (értelmezés).
HB.
Halotti Beszéd. A 12. század vége/1195 körül. Benkő Loránd: Az Arpád-kor magyar nyelvű szövegemlékei. Budapest, 1980, Akadémiai Kiadó. 47–49 (olvasat), 55–57 (értelmezés), 290–313 (egyes részek). Újabb olvasata: Abaffy Erzsébet: Korai kis szövegemlékeink újabb olvasata. MNy., 1990, 124–127.
HBK.
A Halotti Beszédet követő Könyörgés. A XII. század vége/1195 körül. Benkő Loránd: Az Arpád-kor magyar nyelvű szövegemlékei. Budapest, 1980, Akadémiai Kiadó. 47–49 (olvasat), 55–57 (értelmezés), 290–313 (egyes részek). Újabb olvasata: Abaffy Erzsébet: Korai kis szövegemlékeink újabb olvasata. MNy., 1990, 124–127.
HorvK.
Horváth-kódex. 1372 u./1448 k. A nyelvemlék betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel. Közzéteszi, a bevezetést és a jegyzeteket írta Haader Lea és Papp Zsuzsanna. Budapest, 1994, MTA Nyelvtudományi Intézet. (Régi magyar kódexek, 17.)
JókK.
Jókai-kódex. 1372 u./1448 k. A nyelvemlék betűhű olvasata és latin megfelelője. Bevezetéssel és jegyzetekkel ellátva közzéteszi P. Balázs János. Budapest, 1981, Akadémiai Kiadó. (Codices Hungarici, 8.)
JordK.
Jordánszky-kódex. 1516–1519. Magyar nyelvű bibliafordítás a XVI. század elejéről. A szöveget gondozta Lázs Sándor. Fakszimile. Budapest, 1984.
KazK.
Kazinczy-kódex. 1526–1541. Közzéteszi Volf György. Budapest, 1877. (Nyelvemléktár, 6.)
KeszthK.
Keszthelyi kódex. 1522. Közzéteszi Volf György. Budapest, 1885. (Nyelvemléktár, 13, 131–327.)
KrizaK.
Kriza-kódex. 1532. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel. Közzéteszi, a bevezetést és jegyzeteket írta N. Abaffy Csilla. Budapest, 1988, Magyar Nyelvtudományi Társaság. (Régi magyar kódexek, 5.)
KT.
Königsbergi Töredék. 13. század eleje/1350 körül. Benkő Loránd: Az Arpád-kor magyar nyelvű szövegemlékei. Budapest, 1980, Akadémiai Kiadó. 42–43 (a Szalagok szövege), 49–52 (olvasat), 57–60 (értelmezés), 313–329 (egyes részek).
KTsz.
Königsbergi Töredék és Szalagjai. 13. század eleje/1350 körül. Benkő Loránd: Az Arpád-kor magyar nyelvű szövegemlékei. Budapest, 1980, Akadémiai Kiadó. 42–43 (a Szalagok szövege), 49–52 (olvasat), 57–60 (értelmezés), 313–329 (egyes részek).
KulcsK.
Kulcsár-kódex. 1539 [Zsoltároskönyv]. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel. Közzéteszi, a bevezetést és a jegyzeteket írta Haader Lea és Papp Zsuzsanna. Budapest, 1999, MTA Nyelvtudományi Intézet. (Régi magyar kódexek, 23.)
LányiK.
Lányi-kódex. 1519. Közzéteszi Volf György. Budapest, 1878. (Nyelvemléktár, 7.)
LázK.
Lázár Zelma-kódex. XVI. század első negyede. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata bevetéssel és jegyzetekkel. Az előkészítő munkát végezték N. Abaffy Csilla és E. Abaffy Erzsébet, Madas Edit közreműködésével. Közzéteszi, a bevezetést és a jegyzeteket írta N. Abaffy Csilla. Budapest, 1992, Magyar Nyelvtudományi Társaság. (Régi magyar kódexek, 14.)
LobkK.
Lobkowitz-kódex. 1514. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel. Közzéteszi, a bevezetést és a jegyzeteket írta Reményi Andrea. Budapest, 1999, Argumentum – MTA Nyelvtudományi Intézet. (Régi magyar kódexek, 22.)
MargL.
Margit-legenda. 1510. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel. Közzéteszi †P. Balázs János. Az átiratot és a jegyzeteket készítette Dömötör Adrienne és Pólya Katalin. Budapest, 1990. (Régi magyar kódexek, 10.)
MünchK.
A Müncheni kódex. 1466-ból. Kritikai szövegkiadás a latin megfelelőjével együtt. Közzéteszi Nyíri Antal. Budapest, 1971, Akadémiai Kiadó. (Codices Hungarici, 7.)
NádK.
Nádor-kódex. 1508. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel. Közzéteszi és a jegyzeteket írta Pusztai István. A bevezetést írta Pusztai István és Madas Edit. Budapest, 1994, Magyar Nyelvtudományi Társaság. (Régi magyar kódexek, 16.)
NagyszK.
Nagyszombati kódex. 1512–1513. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel. Közzéteszi, a bevezetést és a jegyzeteket írta T. Szabó Csilla. A munkacsoport tagjai: Abaffy Csilla és Oszkó Beatrix. Budapest, 2000, Argumentum Kiadó – Magyar Nyelvtudományi Társaság. (Régi magyar kódexek, 24.)
OMS.
Ómagyar Mária-Siralom. A 13. század közepe. Benkő Loránd: Az Árpád-kor magyar nyelvű szövegemlékei. Budapest, 1980, Akadémiai Kiadó. 52–53 (olvasat), 60–61 (értelmezés), 329–350 (egyes részek). Újabb olvasata: Abaffy Erzsébet: Korai kis szövegemlékeink újabb olvasata. MNy., 1990, 124–127.
PeerK.
Peer-kódex. 1518 körül. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel. Az átirat elkészítését irányította Kozocsa Sándor Géza. Közzéteszi, a bevezetést és a jegyzeteket írta Kacskovics-Reményi Andrea és Oszkó Beatrix. Budapest, 2000, Argumentum Kiadó – Magyar Nyelvtudományi Társaság. (Régi magyar kódexek, 25.)
SándK.
Sándor-kódex. XVI. század első negyede. 1518 körül. Közzéteszi Pusztai István. Budapest, 1987. (Régi magyar kódexek, 3.)
SzékK.
Székelyudvarhelyi kódex. 1526–1528. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel. Közzéteszi, a bevezetést és a jegyzeteket írta N. Abaffy Csilla. Budapest, 1993, Magyar Nyelvtudományi Társaság (Régi magyar kódexek, 15.)
TA.
A tihanyi apátság alapítólevele. 1055. Bárczi Géza: A tihanyi apátság alapítólevele mint nyelvi emlék. Budapest, 1951.
TelK.
Teleki-kódex. 1525–1531. Közzéteszi Volf György. Budapest, 1884. (Nyelvemléktár, 12, 275–403.)
ThewrK.
Thewrewk-kódex. 1531. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel. Közzéteszi, a bevezetést és a jegyzeteket írta Balázs Judit és Uhl Gabriella. Budapest, 1995, Nyelvtudományi Intézet. (Régi magyar kódexek, 18.)
TihK.
Tihanyi kódex. 1532. Közzéteszi Volf György. Budapest, 1877. (Nyelvemléktár, 6, 1–174.)
VirgK.
Virginia-kódex. XVI. század eleje. A nyelvemlék hasonmása és betűhű árirata bevezetéssel és jegyzetekkel. A bevezetést és a jegyzeteket írta Kovács Zsuzsa. Budapest, 1991, Magyar Nyelvtudományi Társaság. (Régi magyar kódexek, 11.)
VitkK.
Vitkovics-kódex. 1525. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel. Az átiratot és a jegyzeteket készítette Papp Zsuzsanna. A bevezetést írta Pusztai István, Budapest, 1990, Nyelvtudományi Intézet. (Régi magyar kódexek, 12/13.)
WeszprK.
Weszprémi-kódex. XVI. század első negyede. 1512 körül. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel. A bevezetést és a jegyzeteket írta Pusztai István. Közzéteszi Pusztai István. Budapest, 1988, Magyar Nyelvtudományi Társaság. (Régi magyar kódexek, 8.)
WinklK.
Winkler-kódex. 1506. A nyelvemlék hasonmása, betűhű átirata és latin megfelelői. Bevezetéssel és jegyzetekkel ellátva közzéteszi Pusztai István. Budapest, 1988, Akadémiai Kiadó. (Codices Hungarici, 9.)
167 Forrás: Kiss Jeno–Pusztai Ferenc (szerk.): Magyar nyelvtörténet. Budapest, 2003, Osiris, 925–934.

Magyar nyelv

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2006

ISBN: 978 963 058 324 4

A kötet fő célja, hogy összefoglaló tanulmányokban mutassa be a magyar nyelvre vonatkozó kutatások mai állását. A harmincnégy fejezet szerzői nemcsak új eredményeket közölnek, hanem bemutatják azokat az elméleti-módszertani újításokat is, amelyek a magyar nyelvtudományban - a nemzetközi nyelvtudománnyal teljes összhangban - az utóbbi évtizedekben végbementek.

A kötet négy részből áll. Az első tömb a nyelvi rendszer formai eszközökkel is megközelíthető legfontosabb területeit öleli fel - itt szerepel az alaktan, a hangtan, a mondattan, de itt kapott helyet a szövegtan, a szemantika és a pragmatika is. A második rész a nyelvtörténet korszakait, a magyar nyelvtudomány történetét tárgyalja. A harmadik fejezet a magyar nyelv neuro-, pszicho- és szociolingvisztikai vonatkozásival foglalkozik. Az utolsó rész az alkalmazott nyelvészet és a nyelvtudomány néhány határterületéről szól. Foglalkozik a beszéd zavaraival, a siketek jelnyelvével, a szaknyelv kérdéseivel, valamint az idegennyelv-tanulás és idegennyelv-oktatás problémáival.

Az Akadémiai Kézikönyvek sorozat legújabb darabja a legkorszerűbb összefoglalója mindannak, amit a XXI. század első évtizedében az érettségiző és felvételiző diákoknak, valamint a felsőoktatásban részt vevő tanulóknak tudniuk kell a sikeres vizsgákhoz a magyar nyelv témakörében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-magyar-nyelv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave