Kiefer Ferenc (szerk.)

Magyar nyelv


Idegen szavak, szószerkezetek fordítása

A szavak nagy része összetett és igekötős formák átültetése, leggyakrabban tükörfordítása, azaz az idegen nyelvi összetétel tagjainak megfelelő magyar elemek egybekapcsolása (lásd a 16.2.9. pontot). Többnyire a német, ritkábban más nyelvek (pl. latin, francia) szavait fordították le. Összetett vagy igekötős szók többek között: álláspont (a német Standpunkt alapján), befolyás (a latin influxus, a német Einfluss alapján), belátás (a német Einsicht után), kivonat (a latin extractum alapján), légyott (a francia rendezvous, a német Stelldichein mintájára), rokonszenv (a latin sympathia után) stb. A képzett szavak hasonló átfordítása ritkább; például: fegyenc (a német Züchtling vagy Sträfling alapján), hangulat (a német Stimmung után), pincér (a német Kellner mintájára), üteg (afrancia batterie mintájára). Vannak közöttük nehezebben követhető megfelelések is: anyag (a latin materia szótöve ’anya’ jelentésű), rajong (a német schwärmen ’nyüzsög, rajzik, rajong’ szótöve ’raj, méhraj’ jelentésű), üzem, üzlet (a német treiben ’mesterséget folytat’ alapjelentése ’űz’), stb. Személyneveket is lefordítottak: Győző (Victor), Soma (Cornelius), Szilárd (Constantinus). Szókapcsolatok sora is — főleg német mintára — hasonló módon került nyelvünkbe, például: jól néz ki; annak dacára, hogy; ez alatt azt értjük, hogy; elveszíti a hozzátartozóit; igazat ad; a színházban ezt a darabot adják; jól áll neki; hatalmában áll; ez áll a könyvben stb.

Magyar nyelv

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2006

ISBN: 978 963 058 324 4

A kötet fő célja, hogy összefoglaló tanulmányokban mutassa be a magyar nyelvre vonatkozó kutatások mai állását. A harmincnégy fejezet szerzői nemcsak új eredményeket közölnek, hanem bemutatják azokat az elméleti-módszertani újításokat is, amelyek a magyar nyelvtudományban - a nemzetközi nyelvtudománnyal teljes összhangban - az utóbbi évtizedekben végbementek.

A kötet négy részből áll. Az első tömb a nyelvi rendszer formai eszközökkel is megközelíthető legfontosabb területeit öleli fel - itt szerepel az alaktan, a hangtan, a mondattan, de itt kapott helyet a szövegtan, a szemantika és a pragmatika is. A második rész a nyelvtörténet korszakait, a magyar nyelvtudomány történetét tárgyalja. A harmadik fejezet a magyar nyelv neuro-, pszicho- és szociolingvisztikai vonatkozásival foglalkozik. Az utolsó rész az alkalmazott nyelvészet és a nyelvtudomány néhány határterületéről szól. Foglalkozik a beszéd zavaraival, a siketek jelnyelvével, a szaknyelv kérdéseivel, valamint az idegennyelv-tanulás és idegennyelv-oktatás problémáival.

Az Akadémiai Kézikönyvek sorozat legújabb darabja a legkorszerűbb összefoglalója mindannak, amit a XXI. század első évtizedében az érettségiző és felvételiző diákoknak, valamint a felsőoktatásban részt vevő tanulóknak tudniuk kell a sikeres vizsgákhoz a magyar nyelv témakörében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-magyar-nyelv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave