Kiefer Ferenc (szerk.)

Magyar nyelv


A 19. század közepe és második fele

Az, hogy a magyar nyelv kiművelése érdekében szükség van egy nemzeti tudós társaságra, amely megfelelő tekintéllyel felruházva hathatósan el tudná látni feladatát, az 1770-es évek óta közhely volt. Bessenyeitől kezdve sokan leírták és elmondták, Révai még a leendő tagokra is tett javaslatot, valósággá mégis csak az 1820-as évek végén vált. Létrehozására 1825-ben tette meg híres felajánlását gróf Széchenyi István, majd 1830-ban kezdte meg működését Magyar Tudós Társaság néven. Első elnöke Teleki József gróf, titkára pedig Döbrentei Gábor volt. Az Akadémia folyóirat alapításával (Tudománytár), pályázataival, támogatásaival igen hamar a magyar tudományos élet fő szervezőjévé és központi fórumává vált, és bár jóval a nyelvújítási mozgalom leglendületesebb korszakának lezárulta után jött létre, céljai között az első helyet foglalta el a nyelvművelés és a magyar nyelvű tudományosság fejlesztése. Ebben a minőségében az Akadémia előzményének azok a korábban említett magánpályázatok tekinthetők, amelyeket szép számmal hirdettek meg a századforduló tájékán, és amelyek a magyar közművelődés igen lényeges eseményei voltak.

Magyar nyelv

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2006

ISBN: 978 963 058 324 4

A kötet fő célja, hogy összefoglaló tanulmányokban mutassa be a magyar nyelvre vonatkozó kutatások mai állását. A harmincnégy fejezet szerzői nemcsak új eredményeket közölnek, hanem bemutatják azokat az elméleti-módszertani újításokat is, amelyek a magyar nyelvtudományban - a nemzetközi nyelvtudománnyal teljes összhangban - az utóbbi évtizedekben végbementek.

A kötet négy részből áll. Az első tömb a nyelvi rendszer formai eszközökkel is megközelíthető legfontosabb területeit öleli fel - itt szerepel az alaktan, a hangtan, a mondattan, de itt kapott helyet a szövegtan, a szemantika és a pragmatika is. A második rész a nyelvtörténet korszakait, a magyar nyelvtudomány történetét tárgyalja. A harmadik fejezet a magyar nyelv neuro-, pszicho- és szociolingvisztikai vonatkozásival foglalkozik. Az utolsó rész az alkalmazott nyelvészet és a nyelvtudomány néhány határterületéről szól. Foglalkozik a beszéd zavaraival, a siketek jelnyelvével, a szaknyelv kérdéseivel, valamint az idegennyelv-tanulás és idegennyelv-oktatás problémáival.

Az Akadémiai Kézikönyvek sorozat legújabb darabja a legkorszerűbb összefoglalója mindannak, amit a XXI. század első évtizedében az érettségiző és felvételiző diákoknak, valamint a felsőoktatásban részt vevő tanulóknak tudniuk kell a sikeres vizsgákhoz a magyar nyelv témakörében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-magyar-nyelv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave