Kiefer Ferenc (szerk.)

Magyar nyelv


A zárt szóosztályok szerepe

A természetes nyelvek alapvetően két szóosztályt tartalmaznak. Az egyik, a világ objektumait jelölő tartalmas szavaknak bővíthető terjedelmű osztálya: a nyitott szóosztály. Ide tartoznak például a tartalmas főnevek, melléknevek határozók stb. A másik osztály a zárt szóosztály, amely a nyelvtani viszonyokat jelölő egységeknek, formatívumoknak az osztálya. Ez magában foglalja például az esetragokat, prepozíciókat, determinánsokat, névmásokat, kötőszavakat, segédigéket, ragokat, más toldalékokat stb. A Broca-afázia nyelvi tüneteit úgy is definiálják, mint a zárt szóosztályú elemek elérhetőségének sérülését. A spontán beszéd töredezettsége és agrammatikussága, a korlátozott mondatismétlési képesség és a jó mondatmegértés összefüggésbe hozható ilyen korlátozottsággal. A zárt szóosztályú morfémák egy struktúraelemző és struktúraépítő mentális rendszer elemei. Kean (1981) és Berndt et al. (1983) egyaránt rámutatott, hogy a zárt szóosztályok elemeinek gyors elérhetősége nyelvtani elemző funkciókat szolgál. Az analízis során jelzik a főnévi szerkezet kezdetét/végét, a fő- és alárendelt mondatok megkülönböztetését és határaikat, a cselekvő és a szenvedő mondatok közötti különbséget stb. Gyors előhívásuk lehetővé teszi a lokális szintaktikai szerkezetről alkotott azonnali döntéseket. A beszélők több eltérő hozzáférési rendszer segítségével aktiválják a zárt és nyitott szóosztály egységeit. Az elérési rendszereknek együtt kell működniük, különösen az on-line mondatmegértés során (Saffran–Martin 1988; Zurif–Swinney–Garett 1990).

Magyar nyelv

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2006

ISBN: 978 963 058 324 4

A kötet fő célja, hogy összefoglaló tanulmányokban mutassa be a magyar nyelvre vonatkozó kutatások mai állását. A harmincnégy fejezet szerzői nemcsak új eredményeket közölnek, hanem bemutatják azokat az elméleti-módszertani újításokat is, amelyek a magyar nyelvtudományban - a nemzetközi nyelvtudománnyal teljes összhangban - az utóbbi évtizedekben végbementek.

A kötet négy részből áll. Az első tömb a nyelvi rendszer formai eszközökkel is megközelíthető legfontosabb területeit öleli fel - itt szerepel az alaktan, a hangtan, a mondattan, de itt kapott helyet a szövegtan, a szemantika és a pragmatika is. A második rész a nyelvtörténet korszakait, a magyar nyelvtudomány történetét tárgyalja. A harmadik fejezet a magyar nyelv neuro-, pszicho- és szociolingvisztikai vonatkozásival foglalkozik. Az utolsó rész az alkalmazott nyelvészet és a nyelvtudomány néhány határterületéről szól. Foglalkozik a beszéd zavaraival, a siketek jelnyelvével, a szaknyelv kérdéseivel, valamint az idegennyelv-tanulás és idegennyelv-oktatás problémáival.

Az Akadémiai Kézikönyvek sorozat legújabb darabja a legkorszerűbb összefoglalója mindannak, amit a XXI. század első évtizedében az érettségiző és felvételiző diákoknak, valamint a felsőoktatásban részt vevő tanulóknak tudniuk kell a sikeres vizsgákhoz a magyar nyelv témakörében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-magyar-nyelv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave