Kiefer Ferenc (szerk.)

Magyar nyelv


Ékezetesítés

A számítógépes, illetve mobiltelefonos gyakorlatban – különböző okok miatt – gyakoriak az olyan magyar szövegek, amelyekben az egyébként ékezetes betűket az ékezet nélküli legközelebbi megfelelőjükkel írják (e-levelek, SMS szövegek). Amennyiben ilyen „csonka” szövegeket kell felolvastatni egy beszédszintetizátorral, a felolvasás előtt helyre kell állítani az ékezeteket. Ezt nevezik automatikus ékezetesítésnek. Amennyiben ez nem történik meg, a beszédszintetizátor egyrészről nem a megfelelő hangokat fogja megszólaltatni a hangsor „nem ékezetes” pontjain, másrészről csorbát szenvedhet a prozódiai szerkezet is, mivel a szöveg elemzése során az ékezet nélküli lexikai egységek „megtéveszthetik” az elemzőt és ez rossz prozódiai előrejelzéshez vezethet. A magyarban 5 olyan betűforma van, amelyiket kettő vagy többféle ékezetes formában is lehet írni (például: a, á; o, ó, ö, ő; u, ú, ü, ű). Az ékezetesítési algoritmus kidolgozását a következő problémák nehezítik. Vannak olyan szavak, amelyeknek mind az ékezetes, mind az ékezet nélküli formája értelmes magyar szó, ezért nehéz eldönteni, hogy a szöveg adott pontján melyik a helyes (meg-még; le-lé; fel-fél). A szavak hossza befolyásolja a helyes ékezetesítés valószínűségét. Minél hosszabb egy szó, annál többféle ékezete-sített változatot lehet vonatkoztatni a szóra (természetesen ezekből csak néhányra lehet azt mondani, hogy nyelvileg helyes). Például a megbizhatosaga szóban 6 magánhangzóra lehet ékezetet tenni, ami azt jelenti, hogy 128-féle ékezetes variáció képzelhető el. Ebből viszont csak egy a helyes: megbízhatósága. Végül a szavak előfordulási valószínusége is befolyásolja az ékezetesítési számítás eredményét. Az ilyen általános ékezetesítő megoldás csak a magyar köznyelvi szóállományra végez sikeres ékezetesítést, a személy-, illetve cégnevekre például nem használható eredményesen, könnyen téveszthet (a Veres szóból lehet Véres, illetve Verés). Ilyen feladatnál külön kivételszótárakat kell a nevek értelmezésére készíteni.

Magyar nyelv

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2006

ISBN: 978 963 058 324 4

A kötet fő célja, hogy összefoglaló tanulmányokban mutassa be a magyar nyelvre vonatkozó kutatások mai állását. A harmincnégy fejezet szerzői nemcsak új eredményeket közölnek, hanem bemutatják azokat az elméleti-módszertani újításokat is, amelyek a magyar nyelvtudományban - a nemzetközi nyelvtudománnyal teljes összhangban - az utóbbi évtizedekben végbementek.

A kötet négy részből áll. Az első tömb a nyelvi rendszer formai eszközökkel is megközelíthető legfontosabb területeit öleli fel - itt szerepel az alaktan, a hangtan, a mondattan, de itt kapott helyet a szövegtan, a szemantika és a pragmatika is. A második rész a nyelvtörténet korszakait, a magyar nyelvtudomány történetét tárgyalja. A harmadik fejezet a magyar nyelv neuro-, pszicho- és szociolingvisztikai vonatkozásival foglalkozik. Az utolsó rész az alkalmazott nyelvészet és a nyelvtudomány néhány határterületéről szól. Foglalkozik a beszéd zavaraival, a siketek jelnyelvével, a szaknyelv kérdéseivel, valamint az idegennyelv-tanulás és idegennyelv-oktatás problémáival.

Az Akadémiai Kézikönyvek sorozat legújabb darabja a legkorszerűbb összefoglalója mindannak, amit a XXI. század első évtizedében az érettségiző és felvételiző diákoknak, valamint a felsőoktatásban részt vevő tanulóknak tudniuk kell a sikeres vizsgákhoz a magyar nyelv témakörében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-magyar-nyelv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave