Sólyom Réka

A mai magyar neologizmusok szemantikája


Konvencionalizáltság és kreativitás

A neologizmusok megjelenésének vizsgálata a nyelvhasználatban szoros kapcsolatban van az intézményesült, megszilárdult formák, konvenciók jelenlétével. „A konvencionalizáltság arra utal, hogy valamit jelentős számú individuum birtokol – sőt, észlelik is, hogy birtokolják. (…) Csakis akkor van komoly esély arra, hogy [egy új szó] belekerüljön egy nyelv nyelvtanába, ha elterjed a beszélőközösségben” (Langacker 1987: 62). Az „elterjedés” azonban mindig időbeli, térbeli és nyelvhasználóktól függő tényezők függvényében vizsgálható; éppen ez okozza a neologizmus meghatározásával kapcsolatos problémákat. A kérdés az, hogy vajon azok a nyelvi jelenségek, amelyek egy-egy ilyen alcsoportot alkotnak, vagy hapax legomenonként, esetleg szójátékként jelennek meg a szépirodalom vagy a reklámok nyelvében (Pethő 2009: 220–221; Sólyom 2012c: 290–294; 2013: 160–163), tekinthetők-e neologizmusnak. Feltételezhetően igen, hiszen mindegyik típus esetében megvan a lehetőség arra, hogy újabb és újabb befogadók találkozzanak vele, és új jelenségként értékeljék őket – függetlenül attól, hogy a későbbiekben szélesebb körben elterjedtté válik-e a neologizmus a beszélőközösségben.

A mai magyar neologizmusok szemantikája

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 426 5

A kötet a mai magyar nyelvben megjelenő neologizmusok szemantikai felépítését vizsgálja funkcionális-kognitív keretben. A szerző megadja a neologizmus több szempontú definícióját, eszerint a neologizmus olyan újszerű szerkezeti felépítésű nyelvi jelenség, melynek egy adott közlő és/vagy egy adott befogadó adott szituációban előzetes (vagy ilyen hiányában előzetesként értelmezett) tapasztalataihoz, ismereteihez és az ezekből fakadó elvárásaihoz viszonyítva újszerű jelentést és/vagy újszerű stílust tulajdonít. A neologizmusnak nevezett jelenségek a közlő-befogadó viszonyában, a nyelvhasználat során válnak jellemezhetővé, létrejöttükben és értelmezésükben változatos mentális és kognitív nyelvhasználói stratégiák érvényesülnek.

A dolgozat bemutatja a neologizmusok szemantikai szerkezetében szerepet játszó jelenségeket (metonímia, metafora, fogalmi integráció), majd tizennégy olyan, szinkrón szempontból aktívan létező neologizmus szemantikai szerkezetét tárja fel, amelyekkel kapcsolatban a nyelvhasználóknak konkrét, "hétköznapi" tapasztalata van. A nyelvhasználóknak egy-egy neologizmushoz fűződő viszonyát, a vizsgált szó (fel)ismertségét, szemantikáját segítenek feltárni a több mint 1200 adatközlő részvételével 2008 és 2011 között végzett kérdőíves felmérések, melyek eredményeit a szerző beépíti az elemzésekbe.

Sólyom Réka a Károli Gáspár Református Egyetem BTK Magyar Nyelvtudományi Tanszékének oktatója, az ELTE-n működő Stíluskutató Csoport tagja. Jelen kötet az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskolájában megvédett doktori disszertációjának átdolgozott változata.

Hivatkozás: https://mersz.hu/solyom-a-mai-magyar-neologizmusok-szemantikaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave