Kitekintés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Gimes Júlia gondozásában

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.181.2020.11.16
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 
Retina a Petri-csészében
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az emberi bőr vagy vér sejtjeiből őssejtszerű állapotba történő visszaprogramozáson keresztül olyan háromdimenziós retinaorganoidokat konstruáltak Bázelben, amelyek szerkezete nagyon hasonlít az emberi retinához. A Petri-csészében létrehozott 4-5 mm átmérőjű kis retinák ugyanúgy öt anatómiai rétegből álló struktúrák, mint az „igaziak”, és rendelkeznek a retinában lévő sejttípusok nagy részével is. Az eljárás megbízhatóan működik, néhány hónap alatt ezrével, tízezrével lehet valakinek a bőrsejtjeiből retinaorganoidokat létrehozni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mivel egy személy sejtjeiből létrehozott kis retinák örökletes anyaga ugyanolyan, mint a kiindulási sejteké, az organoidok kiválóan alkalmasak arra, hogy rajtuk egy konkrét genetikai változáshoz kapcsolódó szembetegség okait vizsgálják – mondja Roska Botond, a kutatások vezetője (Institute of Molecular and Clinical Ophthalmology Basel és University of Basel). Az ilyen személyre szabott vizsgálatok segíthetik a ritka szembetegségek kialakulásának megértését, és azt, hogy kezelésükre génterápiás rendszert fejlesszenek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A retinaorganoidok arra is alkalmasak, hogy biológiailag aktív anyagok, gyógyszerjelölt molekulák hatékonyságát teszteljék rajtuk, lerövidítve ezzel a gyógyszerfejlesztésnek az emberi vizsgálatokat megelőző szakaszát.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Roska Botond és munkatársai a Cell című folyóiratban publikált cikkükben nyilvánosságra hozták mind a retina, mint a retinaorganoid sejtes atlaszát is. Részletes információkat közölnek a bennük lévő sejttípusokról, és arról, hogy azokban milyen gének fejeződnek ki. Ez azt jelenti, hogy ha egy szakember valamilyen genetikai változást talál egy beteg szemében, megkeresheti, hogy a genetikai eltérés által okozott kór milyen sejttípusból indul ki, milyen sejtek pusztulásával vagy kóros működésével jár. Az atlaszban összefoglalt tudás segítheti a hatékony terápia kiválasztását, hiszen ha egy mutáció csak egy bizonyos sejttípusban van jelen, nem érdemes olyan szerrel próbálkozni, amely másféle sejten hat. Ugyanakkor egyedülálló módon segítheti ismeretlen új mutációk azonosítását, illetve a génterápiás rendszerek tudatos fejlesztését.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Cowan, C. S. – Renner, M. – De Gennaro, M. et al.: Cell Types of the Human Retina and Its Organoids at Single-Cell Resolution. Cell, 182, 6, 1623–1640.e34, DOI: 10.1016/j.cell.2020.08.013, https://www.cell.com/cell/fulltext/S0092-8674(20)31004-7?rss=yes
 
A magzati agy védi magát az anyai alkoholfogyasztás káros hatásaitól
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A magzati agy biztonságos fejlődését, a károsító külső behatásoktól való védelmét szolgálja az a szabályozási rendszer, amelyet a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben a Lendület Molekuláris Neurobiológia kutatócsoport munkatársai fedeztek fel.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az embrionális idegrendszer fejlődése során az agykamra falában őssejtek milliói osztódnak, és az osztódás eredményeként vagy továbbra is őssejtek maradnak, vagy elindulnak a differenciálódás útján, és neuron lesz belőlük. A neuronná váló sejtek a szó szoros értelmében is elindulnak az agykamra falából, és megkeresik helyüket a fejlődő agykéregben.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

László Zsófia, Lele Zsolt és a kutatásokat vezető Katona István azt fedezték fel, hogy az ABHD4 nevű enzim, amelyről korábban azt gondolták, hogy a felnőtt agy egyik belső, marihuánaszerű anyagának (egyik endokannabinoidjának) a szintézisében vesz részt, valójában a magzati agy őssejtjeiben működik. Feladata, hogy programozott sejthalált indítson el azokban az eltévedt őssejtekben, amelyeknek a sejtosztódás után továbbra is „röghöz kötött” osztódó őssejteknek kellene maradniuk, ám tévúton járnak: elhagyják az agykamra falát. Elindulnak, mintha nekik is az agykéreg felépítésében lenne dolguk. A kutatók az általuk konstruált egérmodell segítségével azt is kiderítették, hogy az ABHD4-enzim nem működik azokban az egészséges sejtekben, amelyeknek valóban feladata az elvándorlás.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A jelenség némiképp magyarázatot ad arra, hogy habár a magzati agyban sejtosztódások milliói történnek, viszonylag ritkán alakulnak ki hibás elvándorlásokból származó sejtcsomók – ezek később például epilepsziás gócként viselkedhetnek, vagy más fejlődési rendellenességet okozhatnak , vagy tumorok lesznek. Azt a jelenséget, hogy a hibás elvándorló sejteknek az ABHD4-enzim segítségével öngyilkosságot kell elkövetniük, fejlődési otthontalanságnak nevezték el. Azért éppen ennek, mert a rákkutatók otthontalanságnak hívják azt a folyamatot, amikor a környezetükből kiszabaduló ráksejtek elindulnak, hogy máshol megtelepedve áttétet képezzenek, de egy szabályozó rendszer programozott sejthalált indít el bennük, és megakadályozza a káros elvándorlást.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

László Zsófiáék egérmodelljükben kimutatták azt is, hogy az ABHD4-enzim az anyai alkoholfogyasztás hatására bekövetkező sejtkárosodásoktól is igyekszik megvédeni a fejlődő magzat agyát. Öngyilkosságra készteti az alkohol által „elrontott” sejteket is. És bizonyították azt is, hogy már az emberi léptékben egy-két deci bornak vagy sörnek megfelelő mennyiségű alkohol is károsítja az egérembrió agyának sejtjeit.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A felfedezés fontos lépés annak megértésében, hogy az osztódások milliárdjait lebonyolító magzati agy hogyan védi magát a véletlenszerűen bekövetkező hibáktól, és azok következményeitől. Hosszú távon azonban gyakorlati jelentősége is lehet mind a hibás sejtek vándorlásai miatt kialakuló idegrendszeri kórképek gyógyításának, mind pedig a magzatot ért káros környezeti hatások kivédésének szempontjából.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

László Zs. I. – Lele Zs. – Zöldi M. et al.: ABHD4-dependent Developmental Anoikis Safeguards the Embryonic Brain. Nature Communications, 2020. 11, Articlenumber:4363. DOI: 10.1038/s41467-020-18175-4, https://www.nature.com/articles/s41467-020-18175-4
 
Belénk látnak
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Helsinki Egyetem kutatói olyan számítógép és ember közötti kommunikációs technikát dolgoztak ki, amellyel a komputer agyi hullámokat felhasználva megkísérli kitalálni a humán partner gondolatait. Egyelőre még csak egyszerűsített feladatban, de úgy tűnik, eredményes a módszer; a számítógép elég nagy biztonsággal kitalálta, hogy a részt vevő kísérleti személyek milyen típusú arcra gondoltak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A betanítási szakaszban a kísérleti alanyoknak több száz arcképet mutattak, miközben agyi hullámaikat regisztrálták. A kísérlet során azután a számítógép az agyi hullámokból alkotott egy arcképet, és a harmincegy résztvevővel végzett kísérletsorozat eredménye szerint ez az arc az esetek 83 százalékában hasonlított arra, amire a kísérleti személy éppen gondolt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A korábbi kísérletek, melyek az emberi agy és a számítógép közötti kapcsolat kialakítására irányultak, konkrét feladat végrehajtását tűzték ki célul. Például a kurzor mozgatását vagy egy betű leírását az agyhullámok segítségével. A most publikált munkában a számítógép tulajdonképpen egy új információt – egy arcképet – kreál a humán partner agyhullámai alapján. A szerzők szerint a technika jelentős eredményeket szolgáltathat a kísérleti pszichológia és a kognitív idegtudomány területén.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kangassalo, L. – Spapé, M. – Ruotsalo, T.: Neuroadaptive Modelling for Generating Images Matching Perceptual Categories. Scientific Reports, 2020. 10, 14719. DOI: 10.1038/s41598-020-71287-1, https://www.nature.com/articles/s41598-020-71287-1
 
Sóhajtásból energia
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az alternatív energiaforrások közül a szélenergia az egyik legolcsóbb. A hatalmas szélkerekeket azonban senki sem látja szívesen a szomszédjában, a szélfarmokat sokan esztétikai környezetszennyezőként tartják számon. És akkor a működésükkel járó zajról még nem esett szó. A levegő mozgásában lévő energia kinyerésére más lehetőségek is vannak; számos kutató piezoelektromos nanogenerátorokkal kísérletezik. Egy kínai csoport most egy olyan triboelektromos (azaz elektromos feltöltődésen alapuló) generátort írt le, amellyel a rendkívül kicsi levegőáramlási sebességeknél is nagy hatékonysággal nyerhető energia, és segítségével akár egy ember lélegzése is elektromos energiává alakítható.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A mérések szerint 1,6 méter per másodperces szélnél a hatásfok 3,23 százalék volt, ami a szerzők szerint világcsúcs. 8 m/mp-es szélben pedig a 3 × 8 × 2 centiméteres „szélerőművük” 175 V kimenő feszültség mellett 2,5 milliwatt teljesítményt produkált.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Chen, X. – Ma, X. – Ren, W. et al.: A Triboelectric Nanogenerator Exploiting the Bernoulli Effect for Scavenging Wind Energy. Cell Reports Physical Science, 2020. 1, 9, 100207. DOI: 10.1016/j.xcrp.2020.100207, https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S2666386420302228
 
Törvényszéki genomika
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A „DNS-ujjlenyomat” a bűncselekmények felderítésének metodikai tárházában valószínűleg az elmúlt évtizedek feltehetően legfontosabb technikai újdonsága volt, és mára rutineljárássá vált. Az emberi örökítő anyag kriminalisztikai célból történő vizsgálata voltaképpen önálló tudományterületté vált, amit az is jelez, hogy David Mittelman alapító főszerkesztő beköszöntőjével Forensic Genomics címmel egy új folyóirat indult. A főszerkesztő szerint a folyóirat egyebek között segíthet abban, hogy a megoldatlan bűnesetek területén javuljon a helyzet. Évről évre nő ugyanis azon esetek száma, melyeket még a hagyományos DNS-tesztekkel sem tudnak felderíteni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A folyóirat a legújabb technikákkal, módszerek más módszerekkel való kombinálhatóságával, illetve adatbázisok ismertetésével kíván foglalkozni. A beköszöntőben emlékezetes, sokáig megoldatlan esetek is szerepelnek, amelyeket végül a DNS-vizsgálatokkal sikerült felderíteni.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mittelman, D.: Introducing Forensic Genomics. Forensic Genomics, Published Online: 17 Sep 2020. DOI: 10.1089/forensic.2020.29001.mit, https://www.liebertpub.com/doi/full/10.1089/forensic.2020.29001.mit
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave