Az elhízás-világjárvány és az antibiotikumfogyasztás összefüggése

Association between Antibiotic Use and the Obesity Pandemic

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ternák Gábor

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

PhD, MD, egyetemi tanár, Siklósi Kórház, Siklós

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az antibiotikumok elterjedésének „aranykorát” az 1950-es, 1960-as évekre datáljuk. A testsúlynövekedésre kifejtett hatásukat véletlenül fedezték fel a 1940-es évek végén, majd ezt követően az antibiotikumoknak a takarmányhoz történő hozzáadásával, ipari méretekben kezdték alkalmazni az állattenyésztésben a súlygyarapodás gyorsítására. Állatkísérletek, illetve klinikai megfigyelések során a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a bélflóra összetételének megváltozása, mely antibiotikumok hatására bekövetkezhet, összefüggésben van a súlygyarapodást előidéző hatással, és a bélflóra „átültetésével” súlygyarapodást, illetve súlycsökkenést sikerült elérni. Ezt a jelenséget, néhány esetben, humán vonatkozásban is megfigyelték. Az antibiotikumok elsősorban, mint a fertőzések kezelésére alkalmazott terápiás ágensek, vagy ezek megelőzése céljából kerülnek az emberi szervezetbe, de a jelentős antibiotikum-környezetszennyezés miatt az antibiotikumok megjelenhetnek a folyóvizekben, ételekben stb. A folyamatos, alacsony szintű antibiotikus inzultus előidézheti a bélflóra módosulását is, amely eredményezheti a mikrobiom olyan irányú változását, mely hozzájárul az elhízás kialakulásához. Tekintettel arra, hogy a különböző antibiotikumok a bélflórában eltérő változásokat hoznak létre, az egyes országok elhízási adatait összevetve az adott országok antibiotikumfelhasználási szokásaival, statisztikailag jól azonosíthatóak azok az antibiotikumcsoportok, amelyek szignifikáns, pozitív (elősegítő) korrelációt mutatnak az elhízási adatokkal (széles spektrumú antibiotikumok), illetve vannak olyanok is, melyek negatív (gátló) összefüggést mutatnak.
 
Abstract
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

The 1950s and 1960s are considered antibiotics’ ‘golden age’. The growth-promoting effect of antibiotics had been observed around the end of the 1940s. Soon after this discovery, antibiotics mixed with animal fodders have been already used extensively in the meat industry to facilitate weight gain in meat animals. Animal experiments and clinical observations have indicated that the development of obesity is associated with the modification of the gut flora (microbiome). The transfer of the gut flora from lean animals to obese and from obese to lean ones resulted in the transfer of obesity and weight loss as well. Similar observations had been reported when fecal microbiome transfer (FMT) was applied to treat obesity or anorexia in humans. Antibiotics can enter humans as therapeutic agents to tackle infections or as prophylactics in certain cases, but due to the extensive antibiotic pollution of the environment antibiotic molecules might be present in potable water or different food items. The permanent, low-grade pressure of antibiotics on the gut flora might change the human microbiome, which could induce obesity. Because different classes of antibiotics induce different modifications on the microbiome, the statistical comparison of antibiotic consumption with the obesity records in different countries indicated those classes of antibiotics (broad-spectrum antibiotics) showed a statistically positive (augmenting) significant correlation with the prevalence of obesity in the given countries. Certain classes of antibiotics showed negative (inhibitory) associations with obesity prevalence as well.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kulcsszavak: elhízás, gyermekkori elhízás, felnőttkori elhízás, elhízásjárvány, antibiotikumok, bélflóra, mikrobiom
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Keywords: obesity, childhood obesity, adult obesity, obesity pandemic, antibiotics, gut flora, microbiome
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.184.2023.2.11
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az első klasszikus antibiotikum, a penicillin felfedezését követően (Alexander Fleming, 1928), a gyógyszer használatára csak több mint tíz évvel később került sor, mert a vegyület tisztítása és gyógyszerként történő alkalmazása komoly technológiai problémákba ütközött. Az első beteg, aki még 1940-ben penicillint kapott, egy skót rendőr volt, egy német bomba szilánkja sebesítette meg, és vérmérgezést kapott. Az alkalmazott kezelésre a beteg javulni kezdett, de mivel a penicillin gyorsan kiürült a szervezetből, és nem volt elég gyógyszer, a beteget nem sikerült megmenteni (URL1). A következő alkalommal (1942) már sikerrel jártak, mivel megfelelő mennyiségű gyógyszer állt rendelkezésre (URL2). Még ebben az évben Selman A. Waksman felfedezte a sztreptomicint, és ő nevezte el antibiotikumoknak azokat a vegyületeket, amelyek elpusztítják vagy gátolják a baktériumok szaporodását. Waksman elsősorban a talajban előforduló baktériumokat tanulmányozta, és olyan mikrobákat keresett, amelyek más baktériumok gátlását idézték elő (Hutchings et al., 2019). Waksman és munkatársai több mint tízezer talajmintát vizsgáltak meg, baktériumokat izoláltak, és azonosítottak további anyagokat, melyek újabb antibiotikumok felfedezéséhez vezettek. Az 1950–60-as évekre úgy tekintünk, mint az antibiotikumok felfedezésének és alkalmazásának aranykorára, mivel az antibiotikumok segítségével sikerült visszaszorítani a klasszikus járványokat, mint a hastífusz, a szifilisz, a vérhas, és az antibiotikumok alkalmazása, a különböző oltóanyagokkal együtt, jelentősen hozzájárult a születéskor várható átlagéletkor megnöveléséhez. Kb. ötezer antibiotikus hatású vegyületet állítottak elő, de jelenleg csak kb. száz hatóanyagot tekintünk a gyógyításban használatos antibiotikumnak. Az antibiotikumok „bősége” és gyakran gátlástalan alkalmazása nemritkán tragikus következményekkel járt, és szembe kellett nézni azzal a jelenséggel, hogy a baktériumok rezisztenciát fejlesztettek ki az antibiotikumokkal szemben. Ennek eredményeként egyre gyakrabban észleltek olyan fertőzéseket, amelyeket már semmilyen antibiotikummal nem lehetett meggyógyítani.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Véletlenül fedezték fel 1947-ben, hogy azok a csirkék, amelyeket olyan táptalajmaradékokkal etettek, amelyeken korábban antibiotikumokat termelő kórokozókat tenyésztettek (baktériumokat, gombákat), gyorsabban növekedtek, gyarapodtak (Stokstad–Jukes, 1949). Ennek a jelenségnek a felismerése vezetett ahhoz a gyakorlathoz, hogy a tenyésztett állatok takarmányához folyamatosan antibiotikumokat kevertek, amelyek hozzáadásával sikerült lerövidíteni a húsállatok tenyészidejét. Ezt a hatást kis adag, ún. szubterápiás mennyiségben adott antibiotikumokkal is sikerült elérni (Graham et al., 2007; Angelakis, 2017; Butaye et al., 2003).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Korai megfigyelések igazolták, hogy a súlygyarapodás koraszülött csecsemőkben is előidézhető (Robinson, 1952).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Állatkísérletek során igazolni tudták, hogy a bélflórában levő baktériumok (mikrobiom) összetételének befolyásolása összefüggésben van az elhízás kialakulásával. Normál körülmények között a bélcsatornában, elsősorban a vastagbélben élő baktériumok igen fontos szerepet játszanak a szervezet megfelelő működésében, a táplálékok felszívódásában, lebontásában, az immunrendszer kialakulásában és normális működésében, bizonyos, nélkülözhetetlen anyagok termelésében (például K-vitamin) stb. Ezt az állapotot eubiózisnak nevezzük. A vastagbél-mikrobiom kialakulása a születés után hamar bekövetkezik, de vannak adatok arra is, hogy a magzati bélflóra sem steril. Jelenlegi tudásunk szerint 1 gramm széklet 1011–12 nagyságrendben tartalmaz baktériumokat, és az emberi szervezetben (a vastagbélen kívül is) fellelhető baktériumok össztömegét kb. 1–1,5 kg-ra becsülik. A vastagbél-mikrobiom kb. 3 millió gént kódol, míg az emberi genom összesen 23 000 génből áll (Heintz-Buschart et al., 2017; Valdes et al., 2018).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A mikrobiom tulajdonképpen egy stabil „szervként” működik, a benne levő baktériumok a szervezet normális működéséhez szükséges több ezer molekulát (rövid láncú zsírsavakat, aminosavakat, szénhidrátokat stb.) állítanak elő, és a keringésbe került mediátor molekulákon, valamint az ún. bél-agy tengely (gut-brain axis) összeköttetésen keresztül direkt módon befolyásolják a szervezet működését. A bélflóra megváltozása, melyet diszbiózisnak nevezünk, számos megbetegedés kialakulásával mutat összefüggést (Gomaa, 2020).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A bélflóra és az elhízás közötti összefüggésre steril béltraktussal rendelkező ún. GM- (germ free) egerekkel végzett kísérletek során irányult a figyelem, mivel ezek sokkal soványabbak voltak, mint a szokványos kíséreti állatok, de amikor a béltraktusukat „betelepítették” más egyedekből származó bélflórával, jelentős súlygyarapodást figyeltek meg. Ennek a jelenségnek a részletes leírásával és a lehetséges molekuláris mechanizmusokkal több közlemény is foglalkozik (Ferreira, 2014).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A sovány és elhízott kísérleti állatok (egerek) bélflórájának átvitelével sikerült megfigyelni, hogy az elhízott egerek lefogytak, és a soványak meghíztak, ha sovány, illetve elhízott egyedek bélflóráját ültették át a másikba. Ezt a jelenséget humán klinikai tapasztalatok is megerősítették, amikor a kórosan lefogyott vagy elhízott személyeket FMT- (fecal microbiota transfer) kezelésben részesítették (de Clercq et al., 2019; Alang–Kelly, 2015).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A humán elhízást mint kóros állapotot csak 1948-ban definiálta a WHO (World Health Organization) (James, 2008), de az egészségügy hosszú ideig nem tekintette figyelmet érdemlő elváltozásnak. Az ún. Fogarty-jelentés (USA) hívta fel a figyelmet arra, hogy az elhízás rohamosan terjed a populációban (Bray, 1973). Az 1960-as évektől rögzített rendszeres statisztikai adatok kimutatták, hogy az elhízás mértéke „pandémiás” méretűvé vált az USA-ban és Európában (Blüher, 2019).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A statisztikai adatok szerint az elhízottak aránya az elmúlt ötven évben megháromszorozódott, és különösen veszélyes méreteket öltött a gyermekkori elhízás (URL3). A táplálkozás és az energiafelvétel szabályozása komplex folyamat, melyben a központi idegrendszer, valamint számos hormon és a mikrobiom által termelt mediátor molekulák vesznek részt. Az egyensúly felborulása kóros elhízást eredményezhet. Egyes hormonok, például a zsírszövet által termelt leptin hiányában az érintett személy nem érez jóllakottságot, de előfordul, hogy magas leptinszint mellett leptinrezisztencia alakul ki, ami az érintettek fokozott táplálékfelvételét eredményezi. Az antibiotikumok tartósan képesek befolyásolni a bélflóra összetételét, amit diszbiózisnak nevezünk. Kísérleti adatok és klinikai megfigyelések támasztják alá, hogy a bélflóra antibiotikumok hatására bekövetkezett megváltozása elhízáshoz vezethet. Több közlemény számol be arról, hogy a gyermekkorban korán alkalmazott antibiotikumadás fokozza a gyermekkori elhízás valószínűségét (Vallianou et al., 2021; Rasmussen et al., 2018).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fenti adatok egyértelműen arra utalnak, hogy az a mechanizmus, amelyet az állattenyésztésben alkalmaznak a súlynövekedés gyorsítására az antibiotikumoknak a takarmányhoz való hozzáadásával, humán vonatkozásban is működik, elsősorban gyermekkorban. Ezt a lehetőséget a szerző már 2005-ben felvetette (Ternák, 2005).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Újabb, saját, összehasonlító vizsgálataink során harminc európai országból az elérhető legfrissebb elhízási adatokat (2019) gyermekek (5–9 év) (URL4) és felnőttek (18 év felett) (2022) vonatkozásában (URL5) összevetettük a megelőző tizenegy év antibiotikumfelhasználási mutatóival (2008–2018). A különböző antibiotikumosztályok és az elhízási adatok statisztikai összehasonlítása során azt találtuk, hogy a gyermekkori elhízás vonatkozásában erős, pozitív összefüggés (szignifikáns korreláció) mutatkozott több, széles spektrumú antibiotikumcsoport fogyasztása és a gyermekkori elhízás gyakorisága között, míg a szűk spektrumú penicillinek, a széles spektrumú, nem kombinált penicillinek és a tetraciclin vonatkozásában ezzel ellentétes, gátló hatást figyeltünk meg.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. ábra. A gyermekkori elhízás és a széles spektrumú, bontóenzimgátlóval kombinált penicillin- (J01CR) felhasználás összefüggésének grafikus ábrázolása.A magasabb fogyasztás nagyobb arányú gyermekkori elhízással jár az adott országokban (saját szerkesztés)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2. ábra. A gyermekkori elhízás és a széles spektrumú, bontóenzimre érzékeny (béta-laktamáz) penicillin- (J01CA) fogyasztás közötti negatív összefüggés grafikus ábrázolása (saját szerkesztés)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. táblázat. A gyermekkori elhízás ranglistája harminc európai ország adatai alapján az észlelt 5–9 éves gyermekek százalékában (%) kifejezve, és a szignifikáns pozitív, illetve negatív összefüggést mutató antibiotikumfogyasztási adatok ranglistája a teljes, szisztémás antibiotikumfogyasztás százalékában(Az elhízási rangsorban az első tíz helyezett ország keretezéssel, vastagon van kiemelve. Az antibiotikum-fogyasztási sorrendben ugyanezeket az országokat hasonló módon jelöltük.)
Országok
Az 5–9 éves elhízott gyermekek aránya, % (2019)
Országok
J01CR %
Országok
J01D
%
Országok
J01M
%
Országok
J01A %
Országok
J01CA %
Az elhízást elősegítő antibiotikumok
Az elhízást gátló antibiotikumok
Olaszország
17,7
Spanyolország
31,94
Görögország
24,53
Málta
23,14
Nagy-Britannia
26,82
Litvánia
33,26
Görögország
17,7
Portugália
34,06
Málta
23,48
Ciprus
16,77
Finnország
24,72
Franciaország
29,3
Málta
16,95
Olaszország
31,85
Szlovákia
21,82
Magyarország
15,83
Hollandia
24,48
Lettország
26,26
Ciprus
15,8
Málta
30,15
Ciprus
21,11
Olaszország
14,67
Svédország
22,5
Belgium
21,28
Horvátország
14,95
Horvátország
26,46
Németország
20,56
Bulgária
14,22
Lettország
21,22
Spanyolország
21,07
Spanyolország
14,8
Ausztria
25,52
Bulgária
17,9
Spanyolország
13,49
Izland
20,3
Nagy-Britannia
20,72
Portugália
14,7
Magyarország
24,39
Románia
17,57
Portugália
12,45
Norvégia
19,33
Dánia
20,54
Magyarország
14,25
Ciprus
24,35
Horvátország
17,24
Románia
12,1
Németország
17,73
Írország
19,39
Bulgária
13,65
Írország
24,26
Luxemburg
14,9
Luxemburg
11,41
Észtország
16,58
Bulgária
19,28
Izland
12,55
Belgium
23,27
Magyarország
14,27
Belgium
10,69
Írország
14,2
Észtország
17,36
Írország
12,45
Luxemburg
22,53
Lengyelország
13,85
Németország
10,03
Franciaország
13,69
Lengyelország
17,11
Szlovénia
12,45
Románia
21,42
Finnország
13,54
Szlovákia
 9,76
Csehország
13,38
Románia
16,74
Lengyelország
12,4
Írország
20,87
Ausztria
12,95
Írország
 9,46
Ciprus
12,12
Németország
16,72
Csehország
12,25
Franciaország
19,3
Olaszország
10,68
Lettország
 9,27
Lengyelország
11,52
Izland
16,45
Finnország
11,7
Szlovákia
17,64
Észtország
10,26
Hollandia
 8,34
Dánia
10,75
Finnország
16,24
Nagy-Britannia
11,45
Csehország
16,67
Csehország
10,17
Észtország
 8,2
Litvánia
10,75
Írország
14,22
Németország
11,35
Lengyelország
14,76
Litvánia
 9,67
Horvátország
8,13
Bulgária
9,98
Norvégia
13,73
Luxemburg
11,1
Görögország
14,7
Spanyolország
9,47
Görögország
8,12
Belgium
 9,17
Görögország
13,66
Norvégia
11,0
Izland
14,36
Portugália
9,35
Franciaország
 7,32
Magyarország
8,95
Hollandia
13,47
Románia
10,9
Észtország
12,38
Franciaország
 9,27
Litvánia
 7,05
Ausztria
 8,19
Luxemburg
12,95
Szlovákia
10,65
Bulgária
11,57
Belgium
 6,64
Lengyelország
 6,4
Luxemburg
 7,89
Olaszország
12,9
Ausztria
10,4
Lettország
11,51
Írország
 6,28
Csehország
 6,35
Szlovákia
 7,77
Horvátország
11,74
Franciaország
10,3
Hollandia
11,38
Lettország
 5,02
Svédország
 5,61
Görögország
 7,42
Ciprus
10,39
Dánia
 9,25
Litvánia
 9,37
Írország
 2,99
Finnország
 4,93
Horvátország
 6,96
Portugália
9,35
Litvánia
 9,1
Finnország
 5,27
Izland
2,88
Írország
 4,52
Málta
 6,56
Svédország
 8,54
Hollandia
 9,1
Nagy-Britannia
 4,61
Nagy-Britannia
 2,28
Izland
 4,18
Spanyolország
 4,85
Csehország
 7,16
Lettország
 9,0
Dánia
 4,21
Svédország
 1,27
Dánia
 3,26
Portugália
 4,73
Magyarország
7,03
Belgium
 8,6
Németország
 2,56
Norvégia
 0,64
Norvégia
 3,08
Románia
 3,79
Ausztria
 6,48
Észtország
 8,4
Svédország
 1,63
Hollandia
 0,39
Nagy-Britannia
 2,73
Írország
 3,0
Szlovákia
 5,7
Svédország
 8,2
Norvégia
 0,04
Dánia
 0,21
Ausztria
 0,52
Olaszország
2,41
Málta
2,94
Jelmagyarázat:
J01CR: széles spektrumú, bontóenzimgátlóval kombinált penicillin (például amoxicillin-klavulánsav)
J01D: cefalosporinok (például: cefazolin, cefprozil, cefuroxim-axetil stb.)
J01M: quinolonok (például: ciprofloxacin, ofloxacin, moxifloxacin stb.)
J01A: tetraciclin (például: Doxyciclin stb.)
J01CA: széles spektrumú penicillin (például: ampicillin, amoxicillin stb.)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A statisztikai összefüggések kiszámításán kívül megfigyeltük, hogy a gyermekkori elhízás rangsorában az első tíz országból hét azonos a gyermekkori elhízással pozitív összefüggést mutató, széles spektrumú, bontóenzimgátlóval kombinált penicillinek (amoxicillin-klavulánsav) és a quinolon (ciprofloxacin, ofloxacin stb.) típusú antibiotikumok fogyasztási sorrendjének első tíz helyezettjével. A cefalosporinok fogyasztási rangsorában hat ország található meg az elhízási sorrend első tíz helyezettje között (1. táblázat). Fontos jelenségként értékelhető, hogy a széles spektrumú, bontóenzimre (béta-laklamáz) érzékeny penicillingátló hatása az inhibitor (klavulánsav) hozzáadásával az ellenkezőjére fordul, és elősegíti az elhízás kialakulását (1. táblázat, 1. ábra).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A bontóenzimre (béta-laklamáz) érzékeny széles spektrumú penicillinek (J01CA) és a gyermekkori elhízás között statisztikailag szignifikáns negatív összefüggést a 2. ábra mutatja.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Felnőttek vonatkozásában a makrolid típusú antibiotikumok (claritromicin, azitromicin stb.) fogyasztása és a túlsúlyt jelző ún. testtömegindex (BMI) között észleltünk pozitív statisztikai korrelációt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fent leírt összefüggések felvetik annak a valószínűségét, hogy az elhízási „járvány” hátterében hasonló mechanizmus tételezhető fel, mint amit a mezőgazdaságban iparszerűen alkalmaznak a „húsállatok” gyorsabb gyarapodásának elősegítésére (Ternák et al., 2022).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Vélhetően nem elhanyagolható az a körülmény sem, hogy az antibiotikumok felhasználásának tömeges bevezetését követően (1950-es, 1960-as évek) figyeltek fel az elhízás járványszerű terjedésére.
 

Irodalom

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Alang, N. – Kelly, C. R. (2015): Weight Gain after Fecal Microbiota Transplantation. Open Forum Infectious Diseases, 4, 2, 1:ofv004. DOI: 10.1093/ofid/ofv004, https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4438885/

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Angelakis, E. (2017): Weight Gain by Gut Microbiota Manipulation in Productive Animals. Microbial Pathogenesis, 106, 162–170. DOI: 10.1016/j.micpath.2016.11.002, https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0882401015301881?via%3Dihub

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Blüher, M. (2019): Obesity: Global Epidemiology and Pathogenesis. Nature Reviews Endocrinology, 15, 288–298. DOI: 10.1038/s41574-019-0176-8, https://www.researchgate.net/publication/331390402_Obesity_global_epidemiology_and_pathogenesis

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bray, G. A. (1973): Obesity in Perspective. (Fogarty International Center Series on Preventive Medicine, Volume 2, Part 2) Washington DC, USA: DHEW Publication, 75–708.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Butaye, P. – Devriese, L. A. – Haesebrouck, F. (2003): Antimicrobial Growth Promoters Used in Animal Feed: Effects of Less Well Known Antibiotics on Gram-Positive Bacteria. Clinical Microbiology Reviews, 16, 175–188. DOI: 10.1128/CMR.16.2.175-188.2003, https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC153145/

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

De Clercq, N. C. – Frissen, M. N. – Davids, M. et al. (2019): Weight Gain after Fecal Microbiota Transplantation in a Patient with Recurrent Underweight following Clinical Recovery from Anorexia Nervosa. Psychotherapy and Psychosomatics, 88, 1, 58–60. DOI: 10.1159/000495044, https://www.karger.com/Article/FullText/495044

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ferreira, C. M. – Vieira, A. T. – Vinolo, M. A. et al. (2014): The Central Role of the Gut Microbiota in Chronic Inflammatory Diseases. Journal of Immunology Research, 689492. DOI: 10.1155/2014/689492, https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4189530/

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Gomaa, E. Z. (2020): Human Gut Microbiota/Microbiome in Health and Diseases: A Review. Antonie van Leeuwenhoek, Journal of Microbiology, 113, 12, 2019–2040. DOI: 10.1007/s10482-020-01474-7

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Graham, J. P. – Boland, J. J. – Silbergeld, E. (2007): Growth Promoting Antibiotics in Food Animal Production: An Economic Analysis. Public Health Reports, Jan-Feb, 122, 1, 79–87. DOI: 10.1177/003335490712200111, https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC1804117/

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Heintz-Buschart, A. – Wilmes, P. (2017): Human Gut Microbiome: Function Matters. Trends Microbiology, 26, 7, 563–574. DOI: 10.1016/j.tim.2017.11.002, https://www.researchgate.net/publication/321263420_Human_Gut_Microbiome_Function_Matters

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hutchings, M. I. – Truman, A. W. – Wilkinson, B. (2019): Antibiotics: Past, Present, and Future. Current Opinions in Microbiology, 51, 72–80. DOI: 10.1016/j.mib.2019.10.008, https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1369527419300190?via%3Dihub

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

James, W. P. T. (2008): WHO Recognition of the Global Obesity Epidemic. International Journal of Obesity, 32, S120–S126. https://www.researchgate.net/publication/23787234_WHO_recognition_of_the_global_obesity_epidemic

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Rasmussen, S. H. – Shrestha, S. – Bjerregaard, L. G. et al. (2018): Antibiotic Exposure in Early Life and Childhood Overweight and Obesity: A Systematic Review and Meta-Analysis. Diabetes, Obesity & Metabolism, 20, 6, 1508–1514. DOI: 10.1111/dom.13230

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Robinson, P. (1952): Controlled Trial of Aureomycin in Premature Twins and Triplets. The Lancet, 259, 6697, P52. DOI: 10.1016/S0140-6736(52)91020-9

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Stokstad, E. L. R. – Jukes, T. H. (1949): Further Observations on the “Animal Protein Factor”. Proceedings of the Society for Experimental Biology and Medicine, 73, 3, 523–28. DOI: 10.3181/00379727-73-17731

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ternák G. (2005): Antibiotics May Act as Growth/Obesity Promoters in Humans as an Inadvertent Result of Antibiotic Pollution? Medical Hypotheses, 64, 14–16. DOI: 10.1016/j.mehy.2004.08.003, https://doki.net/tarsasag/infektologia/upload/infektologia/document/antib_growth.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ternák G. – Németh M. – Rozanovic M. et al. (2022): “Growth-Promoting Effect” of Antibiotic Use Could Explain the Global Obesity Pandemic: A European Survey. Antibiotics, 11, 1321. DOI: 10.3390/antibiotics11101321, https://www.mdpi.com/2079-6382/11/10/1321/pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Valdes, A. M. – Walter, J. – Segal, E. et al. (2018): Role of the Gut Microbiota in Nutrition and Health. BMJ, 361, k2179. DOI: 10.1136/bmj.k2179, https://www.bmj.com/content/bmj/361/bmj.k2179.full.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Vallianou, N. – Dalamaga, M. – Stratigou, T. et al. (2021): Do Antibiotics Cause Obesity Through Long-term Alterations in the Gut Microbiome? A Review of Current Evidence. Current Obesity Reports, 10, 244–262. DOI: 10.1007/s13679-021-00438-w, https://tinyurl.com/2p94f5yx
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave