Gintli Tibor (szerk.)

Magyar irodalom


Irodalom

Ferenc A. Molnár (2003) Az Ómagyar Mária-siralom néhány szavának magyarázatáról. Magyar Nyelvor, 472–478.
Pál Ács (1979) Wathay Ferenc: Áldott filemile. Allegória és invenció. Irodalomtörténeti Közlemények, 173–186.
Péter Agárdi (1972) Rendiség és esztétikum (Gyöngyösi István költői világképe). Bp., Akadémiai Kiadó.
János Arany (1858) Naiv eposzunk = Arany János összes művei, X. Bp., Akadémiai Kiadó 1962, 264–274.
János Arany (1968) Gyöngyösi = Arany János összesművei, XI. Kiad. Béla Németh G., Bp., Akadémiai Kiadó, 421–440.
Mihály Balázs (1998) Teológia és irodalom. Az Erdélyen kívüli antitrinitarizmus kezdetei, Budapest, Balassi.
Mihály Balázs (2007) Újabb szempontok Ecsedi Báthori István meditációinak értelmezéséhez =Emlékezet és devóció a régi magyar irodalomban. Szerk. Mihály Balázs – – Csilla Gábor. Kolozsvár (Egyetemi füzetek, 3), 129–136.
Imre Bán (1964) Gyöngyösi István = A magyar irodalom története, I. Szerk. Tibor Klaniczay. Bp., Akadémiai Kiadó, 184–195.
Imre Bán (1970) A magyar manierista irodalom. Irodalomtörténeti Közlemények, 451–465.
Imre Bán (1997) Költők, eszmék, korszakok. Debrecen, Universitas.
Ildikó Bárczi (2007) Ars compilandi. Bp., Universitas.
István Bartók (1998) „Sokkal magyarabbúl szólhatnánk és írhatnánk”, Irodalmi gondolkodás Magyarországon 1630–1700 között. Bp., Akadémiai Kiadó – Universitas (Irodalomtudomány és kritika).
Sándor Bene (1999) Theatrum politicum. Nyilvánosság, közvélemény és irodalom a kora újkorban. Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó.
Loránd Benkő (1980) Az Árpád-kor magyar nyelvű szövegemlékei. Bp., Akadémiai Kiadó.
István Bitskey (1987) História, emlékirat, önvallomás =Irodalom és ideológia a 16–17. században.. Szerk. Béla Varjas. Bp., Akadémiai Kiadó, 61–90.
György Bónis (1971) A jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Gedeon Borsa (1957) Ismeretlen virágének töredéke. Irodalomtörténeti Közlemények, 236–237.
Gedeon Borsa (1973) A XVI. századi magyarországi könyvnyomtatás részmérlege. Magyar Könyvszemle, 249–266.
Burckhardt Jakob, (1978) A reneszánsz Itáliában. Ford. Elek Artúr. Bp., Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata
Endre Csatkai (1952) „Felemelé Kádár szemeit az égre”. Magyar Nyelvőr, 306.
Róbert Dán (1987) Az erdélyi szombatosok és Péchi Simon. Bp., Akadémiai Kiadó.
Lajos Dézsi (1911) Tinódi Jásón király széphistóriája. Irodalomtörténeti Közlemények, 271.
Dénes Dienes (2001) Farkas András „Az zsidó és magyar nemzetről”. Limes, 73–81.
Elias Norbert (2005) Az udvari társadalom. Bp., Napvilág.
Klára Erdei (1980) Ecsedi Báthory István meditációi és európai hátterük. Irodalomtörténeti Közlemények, 55–69.
Sándor Fazekas, , Gergely Labádi (2007) Meghal Zrínyi Miklós, színre lép Gyöngyösi = A magyar irodalom történetei, I. Főszerk. Mihály Szegedy-Maszák. Bp., Gondolat, 514–521.
Vilmos Fraknói (1881) Egy érdekes zágrábi kézirat. Magyar Könyvszemle, 26–30.
György Galamb (2009) A Huszita biblia és a ferencesek. Egyháztörténeti Szemle 2, 3–12.
Marzio Galeotto (1977) Mátyás királynak kiváló, bölcs, tréfás mondásairól és tetteirol szóló könyv. Kiad., ford. Kardos Tibor. Bp., Magyar Helikon.
Rabán Gerézdi (1962) A magyar világi líra kezdetei. Bp., Akadémiai Kiadó.
Rabán Gerézdi (1965) Balassa János éneke sólymocskájáról. Irodalomtörténeti Közlemények, 689–693.
Zoltán Gombocz (1921) A bolgár kérdés és a magyar hún-monda. Magyar Nyelv, 15–21.
Grévin Benoît (2009) Rhétorique du pouvoir médiéval. Les lettres de Pierre de la Vigne et la formation du langage politique européen. Rome, École française de Rome.
Vilmos Gyenis (1970) Emlékirat és anekdota. Irodalomtörténeti Közlemények, 305–321.
Vilmos Gyenis (1980) Gyöngyösi: a korigények és a közízlés. Irodalomtörténet, 105–134.
György Györffy (1948) Krónikáink és a magyar őstörténet. Bp., Néptud. Int.
László Hadrovics (1955) Az ómagyar Trója-regény nyomai a délszláv irodalomban. MTA I. OK, 79–181.
László Hadrovics (1960) A délszláv Nagy Sándor-regény és középkori irodalmunk. MTA I. OK, 235–293
Béla Holl (1984) Egy ismeretlen középkori iskoláskönyv és magyar verses nyelvemlék 1433-ból. Magyar Könyvszemle, 16–19.
Bálint Hóman (1925) A magyar hún-hagyomány és hún-monda. Bp., Studium.
Lajos Hopp (1964) Rákóczi Ferenc = A magyar irodalom története, I. Szerk. Tibor Klaniczay. Bp., Akadémiai Kiadó, 371–386.
Lajos Hopp (1979) Utószó = Rákóczi Ferenc:Vallomások. Emlékiratok. Pozsony, Madách, 805–972.
Lajos Hopp (1992) Az „antemurale” és a „conformitas” eszméje a magyar–lengyel hagyományban. Bp., Akadémiai Kiadó.
Iván Horváth (1982) Balassi költészete történeti poétikai megközelítésben. Bp., Akadémiai Kiadó.
Iván Horváth, , Tünde Tóth (2002) Rimay János ifjúkori versgyűjteményének rekonstrukciója. Palimpszeszt, 17 (http://magyar-irodalom.elte.hu/palimpszeszt/zemplenyi/06.htm).
János Horváth (1931) A magyar irodalmi műveltség kezdetei. Bp., Magyar Szemle Társaság.
János Horváth (1935) Az irodalmi műveltség megoszlása. Magyar humanizmus. Bp., Magyar Szemle Társaság.
János Horváth (1949) Hír három virágénekről = Uő:Tanulmányok. Bp., Akadémiai Kiadó, 61–71.
János Horváth (1955) Szabács viadala. Magyar Nyelv, 422–433.
János Horváth (1957) A reformáció nevében. Bp., Gondolat.
János Ifj. Horváth (1954) Árpád-kori latinnyelvű irodalmunk stílusproblémái. Bp., Akadémai Kiadó.
Ildikó Hubert (1995) Dugonics András levele Gruber Antalhoz a Pannóniai énekről. Irodalomtörténeti Közlemények, 95–102.
Samu Imre (1956) Szabács viadala hitelességének kérdéséhez. Bp., Akadémiai Kiadó.
Samu Imre (1958) A Szabács viadala. Bp., Akadémiai Kiadó.
József Jankovics (1999) Utószó =Gyöngyösi István: Porábúl megéledett Főnix, avagy Kemény János emlékezete. Kiad. József Jankovics – – Judit Nyerges. Bp., Balassi, 275–299.
József Jankovics (2000) Gyöngyösi restitutus = Gyöngyösi István: Thököly házassága, Kesergő Nimfa-Palinódia. Kiad. József Jankovics – , Judit Nyerges. Bp., Balassi, 131–157.
József Jankovics (2007) A magyar verses regény kezdetei, avagy a kánonból kiiktatott barokk költő = A magyar irodalom történetei, I. Főszerk. Mihály Szegedy-Maszák. Bp., Gondolat, 522–538.
László Jankovits (2002) . Accessus ad Janum. A műértelmezés hagyományai Janus Pannonius költészetében. Bp., Balassi.
László Jankovits (2006) A szóbeli kultúra és a Cantio de militibus pulchra =Uő: Hazugok, fecsegők, álmodozók. Bp., Balassi, 32–57.
Gábor Kecskeméti (2007) „A böcsületre kihaladott ékes és mesterséges szóllás, írás”: A magyarországi retorikai hagyomány a 16–17. század fordulóján. Bp., Universitas (Irodalomtudomány és Kritika: Tanulmányok).
Bálint Keserű (1963) Epiktétosz magyarul – a XVII. század elején. ActHistLittHungUnivSzeg, 3–44.
Áron Kibédi Varga (1983) Retorika, poétika, mufajők (Gyöngyösi István költői világa). Irodalomtörténet, 545–591.
György Király (1917) A trójai háború régi irodalmunkban. Irodalomtörténeti Közlemények, 1–23, 129–150.
Gábor Klaniczay, – Tibor Klaniczay (1994) Szent Margit legendái és stigmái. Bp., Argumentum (Irodalomtörténeti Füzetek, 135).
Tibor Klaniczay (1964) Zrínyi Miklós. Bp., Akadémiai Kiadó.
Tibor Klaniczay (1970) Zrínyi olvasmányaihoz: Vittorio Siri. Irodalomtörténeti Közlemények, 684–689.
Tibor Klaniczay (1993) A magyarországi akadémiai mozgalom előtörténete. Bp., Balassi.
Tibor Klaniczay, szerk. (1964) A magyar irodalom története, I. 1600-ig. 2. 1601–1772. Bp., Akadémiai Kiadó.
Tibor Komlovszki (1966) Egy manierista „Theatrum Europaeum” és szerzője. Irodalomtörténeti Közlemények, 85–106.
Tibor Komlovszki (1982) Rimay és a Balassi-hagyomány. Irodalomtörténeti Közlemények, 589–600.
Klára Korompay (1978) Középkori neveink és a Roland ének. Bp., Akadémiai Kiadó.
Ilona Kovács (1992) Az írói szándék értelmezése Rákóczi műveiben =Irodalom, történelem, folklór. Mikes Kelemen születésének 300. évfordulójára. Szerk. Lajos Hopp – – Zsuzsa Pintér Mária – – Gábor Tüskés. Debrecen, Ethnica, 25–31.
Iván Kovács Sándor (2002) Molnár Redivivus – Az új életre keltett Szenci Molnár Albert. Bp.
Iván Kovács Sándor (2006) „Eleink tündöklősége”: tanulmányok, esszék. Bp., Balassi.
Iván Kovács Sándor, szerk. (1998) Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalomból, I. rész. Késő-reneszánsz manierizmus és kora-barokk. Bp., Osiris.
Iván Kovács Sándor, szerk. (2000) Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalomból, II. rész. Barokk és késő-barokk rokokó. Bp., Osiris.
Péter Kőszeghy (1989) A népiesség fogalma az irodalomtudományban =A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében, I. Szerk. József Jankovics et al. Bp., Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság.
Gyula Kristó (1994) A történeti irodalom Magyarországon a kezdetektől 1241-ig. Bp., Argumentum.
Péter Kulcsár (2008) Humanista történetírás Magyarországon: tanulmányok. Bp., Lucidus.
Ágnes Kurcz (1988) Lovagi kultúra Magyarországon a 13–14. században. Bp., Akadémiai Kiadó.
Imola Küllős (2000) Eloszó =Régi Magyar Költok Tára, XVIII. század, IV. Közköltészet, 1. Mulattatók. Kiad. Imola Küllős. Bp., Balassi, 17–42.
Gyula Laczházi (2004) Udvariság és szerelem Gyöngyösi István epikus költészetében. Palócföld, 713–725.
Gyula Laczházi (2007) Vanitas és memento mori =A magyar irodalom történetei, I. Főszerk. Mihály Szegedy-Maszák. Bp., Gondolat, 410–421.
Gyula Laczházi (2009) Hősi szenvedélyek. A heroizmus és a szenvedélyek a XVII. századi epikus költészetben. Bp., ELTE Régi Magyar Irodalom Tanszék.
Miklós Latzkovits (2007) A drámaírás gyakorlata a 16–17. századi Magyarországon. Bp., Argumentum.
Miklós Latzkovits, – Zoltán Mészáros (2005) Ki írta Gyöngyösi Florentináját?Irodalomtörténeti Közlemények, 469–493.
Sándor Lázs (1983) A Cornides-kódex eredeti rendje. Irodalomtörténeti Közlemények, 587–601.
Mária Ludányi (1979) A szerelem-kép alakulása a XVI. század végi és XVII. század eleji magyar irodalomban. Irodalomtörténeti Közlemények, 359–370.
Lurje Michael (2004) Die Suche nach der Schuld, Sophokles’ Oedipus rex, Aristoteles’ Poetik und das Tragödienverständnis der Neuzeit. München, Saur.
Edit Madas (2008) Középkori prédikációk Szent László királyról. Bp., Romanika.
Edit Madas, szerk. (1992) Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalom történetéhez. Középkor (1000–1530). Bp., Tankönyvkiadó.
Edit Madas, szerk. (2009) „Látjátok feleim…”: magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Bp., OSZK.
Elemér Mályusz (1973) Királyi kancellária és krónikaírás a középkori Magyarországon. Bp., Akadémiai Kiadó.
István Mészáros (1972) A Szalkai-kódex és a XV. század végi sárospataki iskola. Bp., Akadémiai Kiadó.
László Mezey (1971) A Pray-kódex keletkezésének problémái. Magyar Könyvszemle, 109–123.
Mišiánik Ján (1975) Die Poetik Christoph Petschmessingsloers aus dem Jahre 1461. Mittellateinisches Jahrbuch, 10, 270–279.
Júlia Nagy (1999) XVII–XVIII. századi református iskoladrámáink szerepe a nevelésben és az oktatásban. Magyar Pedagógia, 375–387.
Levente Nagy (2001) Imitációs technikák és az eposz regényesedése a XVII–XVIII. századi magyar epikában =Miscellanea. Tanulmányok a régi magyar irodalomról. Szerk. Márton Szentpéteri. Bp., JAK: Kijárat, 77–106.
Levente Nagy (2007) Az emlékirat-irodalom =A magyar irodalom történetei, I. Főszerk. Mihály Szegedy-Maszák. Bp., Gondolat, 555–567.
Péter Nagy (1994) Bethlen Miklós. Irodalomtörténeti Közlemények, 445–478.
László Négyesy (1913) Árpádkori compositio. Budapesti Szemle, 188–201.
Sándor Őze (1991) „Bűneiért bünteti isten a magyar népet” Egy bibliai párhuzam vizsgálata a 16. századi nyomtatott egyházi irodalom alapján. Bp., Magyar Nemzeti Múzeum.
Antal Pirnát (1984) Fabula és história. Irodalomtörténeti Közlemények, 137–149.
András Porogi (1986) Gyöngyösi Kemény-eposzának politikai koncepciójáról. Irodalomtörténet, 583–609.
Ágnes R. Várkonyi (1987) A rejtőzködő Murányi Vénus. Bp., Helikon.
Márta Rimócziné Hamar (1987–88) Symhonia Hungarorum, „Vérét pezsdíti a szilaj magyar dal. Irodalomtörténet, Bp., Helikon.
András Róna-Tas (1991) Nyelvtörténet és őstörténet =Őstörténet és nemzettudat, 1919–1931. Szerk. Éva Kincses Nagy. Szeged, JATE M. Őstörténeti Kutatócsoport (Magyar Őstörténeti Könyvtár, 1), 65–71.
Margit S. Sárdi (2000) Bethlen Kata =Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalomból, II. Szerk. Iván Kovács Sándor. Bp., Osiris, 658–660.
Margit S. Sárdi (2007) Az önéletrajzi szelf és a 17–18. századi önéletrajzi írások = Emlékezet és devóció a régi magyar irodalomban. Szerk. Mihály Balázs – – Csilla Gábor. Kolozsvár, Egyetemi Műhely: Bolyai Társaság, 658–660.
László Solymosi (2006) Írásbeliség és társadalom az Árpád-korban. Bp., Argumentum.
János Szávai (1988) Magyar emlékírók. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó.
Ignác Loyolai Szent (2000) Lelkigyakorlatos könyv. Bp., Jézus Társasága.
Márton Szentpéteri (1999) Szenci Molnár megőrül. Előzetes egy jövobeli pszichohistóriai tanulmányhoz =Az olvasó – az olvasás: Irodalmi tanulmányok. Szerk. László L. Simon – – Attila Thimár. Bp., FISZ, 132–136.
Márton Szentpéteri (2007) „Vox Dei majestatis intoniut” Adalék a Szenci Molnár Albert fordította 29. zsoltár értelmezéséhez =. „Nem sűlyed az emberiség!”… Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára. Szerk. József Jankovics. Bp., MTA ITI, 423–428.
Csaba Szigeti (1985) Appendix Balassiana (Kronológia, tradíció, hagyománytudat a XVII. századi Balassi-követő nemesi műköltészetben). Irodalomtörténeti Közlemények, 675–687.
Csaba Szigeti (2005) Magyar versszak. Bp., Balassi.
László Szilasi (1994) Nyakvers =Uő: Miért engedjük át az ácsnak az építkezés örömét? Bp., JAK–Pesti Szalon, 57–71.
László Szilasi (2008) A sas és az apró madarak: Balassi Bálint költői nyelvének utóélete a XVII. században. Bp., Balassi (Humanizmus és Reformáció, 30).
Andor Tarnai (1984) „A magyar nyelvet írni kezdik”: irodalmi gondolkodás a középkori Magyarországon. Bp., Akadémiai Kiadó.
Gábor Thoroczkay (1999) Anonymus latin nyelvű külföldi forrásai. Turul, 3–4, 108–117.
Kálmán Timár (1926) Adalékok kódexeink forrásaihoz. Irodalomtörténeti Közlemények, 42–53, 169–184, 264–270.
István György Tóth (1996) Mivelhogy magad írást nem tudsz… Az írás térhódítása a művelődésben a kora újkori Magyarországon. Bp., MTA Történettudományi Intézet.
Péter Tóth (2009) A Königsbergi Töredék és Szalagjai újabb vizsgálata = MADAS Edit szerk. 2009: 97–122.
Zsombor Tóth (2005) Árva Bethlen Kata – a makrancos hölgy (?). Korunk, 128–131.
Zsombor Tóth (2006) A történelem terhe. Antropológiai szempontok a kora újkori magyar írásbeliség textusainak értelmezéséhez. Kolozsvár, Komp-Press, 333–405.
Zsombor Tóth (2007) A koronatanú: Bethlen Miklós. Az „Élete leírása magától” és a XVII. századi puritanizmus. Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó.
Judit V. Ecsedy, szerk. (2008) A kézisajtó kora. Bp., OSZK (http://typographia.oszk.hu).
István Vadai (2005) Balassi és Echo. Palimpszeszt, 10. (http://magyar-irodalom. elte.hu/palimpszeszt/10_szam/02.htm).
Imre Varga (1968) Thordai János zsoltárainak forrásáról, manierizmusáról. Irodalomtörténeti Közlemények, 541–554.
Imre Varga (1973) A magyar barokk költészet egy változata. Koháry István börtön-költészete. Irodalomtörténeti Közlemények, 501–513.
Imre Varga, – Zsuzsanna Pintér Márta (2000) Történelem a színpadon: Magyar történelmi tárgyú iskoladrámák a 17–18. században. Bp., Argumentum.
Béla Varjas (1982) A magyar reneszánsz irodalom társadalmi gyökerei. Bp., Akadémiai Kiadó.
Dániel Veress (1998) Vékára tett mécses. Esszék a XVI–XVIII. századi erdélyi kortörténetek és emlékiratok köréből. Csíkszereda, Pallas–Akadémiai.
László Veszprémy (1984) Megjegyzések a Pray-kódex sacramentarium maiusa sanctoraléráról. Magyar Könyvszemle, 87–95.
András Vizkelety (1986) „Világ világa, virágnak virága…” Bp., Európa.
Sándor Weöres (1982) Három veréb hat szemmel, I–II. Antológia a magyar költészet rejtett értékeiből és furcsaságaiból. Bp., Helikon.
Ferenc Zemplényi (1982) Rimay és a kortárs európai költészet. Irodalomtörténeti Közlemények, 601–613.
Ferenc Zemplényi (1987) Egy magyar jezsuita emblematikus =Ikonológia és muértelmezés, II. Szerk. József Pál. Szeged, JATE, 203–214.
Ferenc Zemplényi (1992) Régi magyar irodalom és európai közköltészet. Irodalomtörténeti Közlemények, 554–568.
Ferenc Zemplényi (1998) Az európai udvari kultúra és a magyar irodalom. Bp., Universitas.

Magyar irodalom

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2010

ISBN: 978 963 058 949 9

Szerb Antal óta nem jelent meg ilyen alapos, összefoglaló munka a magyar irodalomról. A kötet első írásos emlékeinktől kezdve egészen a kortárs írók munkásságáig végigköveti irodalmi kultúránk folyamatos változásait, s az egyes korszakokat és irányzatokat a legismertebb művészek munkáin keresztül mutatja be. Bár a Magyar irodalom több szerző közös műve, a kötet nem egymástól különálló tanulmányok laza füzére, hanem összefüggő, közérthetően és szakszerűen megírt narrációval vezeti végig az olvasót az irodalom történetén, átfogó képet nyújtva arról, hogyan alakult, formálódott az, amit ma úgy nevezünk: magyar irodalom.

A könyv az Akadémiai kézikönyvek sorozat legújabb tagja; e sorozat célja, hogy magas szakmai színvonalon megírt, ugyanakkor olvasmányos kötetekben foglalja össze egy-egy tudományág eredményeit. Az Akadémiai Kiadó főleg 14-25 éves diákoknak szánja ezeket a könyveket, amelyek hasznos segítséget jelentenek az érettségire vagy vizsgákra készülők számára.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gintli-magyar-irodalom//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave