Gintli Tibor (szerk.)

Magyar irodalom


Vitéz és Janus után: a latin nyelvű irodalom Mátyás uralkodásának második felében és a Jagelló-korban

Vitéz János és Janus Pannonius halála (1472) után a humanista irodalmi törekvések elvesztették legfontosabb támogatói hátterüket.33 Mátyás erősebben támaszkodott itáliai és német neveltetésű diplomatákra, mint Gabriele Rangoni egri püspök vagy Johann Beckensloer esztergomi érsek, akik idegenségük folytán kevesebb belső veszélyt jelentettek az uralkodó számára. Vitéz és Janus baráti köre a Mátyás-ellenes összeesküvés lelepleződése után háttérbe szorult. A humanizmus háttérbe szorulását jól reprezentálja Galeotto Marzio karrierje. Janus még Itáliában, Guarino iskolájában ismerte meg Galeotto Marziót, aki később rövid ideig tanári pályáját megszakítva Magyarországon is tartózkodott 1461-ben. Janus szerencsétlenül végződött 1465. évi római követjárása után hívta meg Magyarországra, és ekkortól kerülhetett mindennapi kapcsolatba az udvarral és Vitéz Jánossal, akinek Az emberről szóló avicennista orvosi művét ajánlotta. 1472 után elhagyta az országot, azonban eretnek tanításai miatt (kortársa, Bonfini szerint egyenesen epikureus tanokat hirdetett, kételkedett a lélek és a túlvilág létezésében) 1477-ben börtönbe került Velencében, ahonnan Mátyás király és Lorenzo Medici együttes kérésére kiszabadult, és visszatért Magyarországra. Mátyás királyról szóló művében, a Mátyás király kitűnő, bölcs és tréfás mondásairól és tetteiről szóló anekdotagyűjteményben már megjelenik a bölcs király legendássá nagyított alakja, azonban történetei nem kerültek át később a néphagyományba, talán túlságosan tudós jellegük miatt. Mátyás király jellemzéséhez – amelyben más hasonló jellegű reneszánsz királyéletrajzokat is követ, mint pl. Antonio Beccadelli Alfonz király bölcs tetteiről szóló gyűjteményét – éppúgy felhasználja orvostudományi ismereteit, természetesen Mátyás királynak tulajdonítva, mint a grammatikai és retorikai tananyagot, melyet Galeotto szerint a király tökéletesen használ mindennapi beszélgetései során. Minden bizonnyal a királynak tulajdonított egyház-, szerzetes- és teológiaellenes megszólalások (pl. a skolasztikus domonkos Petrus Nigri megalázása vagy a főpapok jellemzése a hét főbűn által) inkább az inkvizíció börtönében raboskodó Galeotto véleményét képviselik, mintsem a királyét. Az a fajta római eredetkutatás, amely később Bonfini történeti művében kiteljesedik, már Galeottónál is megjelenik, igaz, nehezen komolyan vehető formában, amit pl. Buda nevének Buddhából, Pest nevének Paestumból való leszármaztatása is mutat.

Magyar irodalom

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2010

ISBN: 978 963 058 949 9

Szerb Antal óta nem jelent meg ilyen alapos, összefoglaló munka a magyar irodalomról. A kötet első írásos emlékeinktől kezdve egészen a kortárs írók munkásságáig végigköveti irodalmi kultúránk folyamatos változásait, s az egyes korszakokat és irányzatokat a legismertebb művészek munkáin keresztül mutatja be. Bár a Magyar irodalom több szerző közös műve, a kötet nem egymástól különálló tanulmányok laza füzére, hanem összefüggő, közérthetően és szakszerűen megírt narrációval vezeti végig az olvasót az irodalom történetén, átfogó képet nyújtva arról, hogyan alakult, formálódott az, amit ma úgy nevezünk: magyar irodalom.

A könyv az Akadémiai kézikönyvek sorozat legújabb tagja; e sorozat célja, hogy magas szakmai színvonalon megírt, ugyanakkor olvasmányos kötetekben foglalja össze egy-egy tudományág eredményeit. Az Akadémiai Kiadó főleg 14-25 éves diákoknak szánja ezeket a könyveket, amelyek hasznos segítséget jelentenek az érettségire vagy vizsgákra készülők számára.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gintli-magyar-irodalom//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave