Gintli Tibor (szerk.)

Magyar irodalom


A magyar nyelvű egyházi irodalom a Jagelló-korban

A legkorábbról fennmaradt, nagyobb részében magyar nyelvű könyv, a Jókai-kódex 1440 körül keletkezhetett. A 15. század második feléből már több olyan szövegemléket (Bécsi, Müncheni, Apor-kódex) ismerünk, amelyek arra utalnak, hogy önálló magyar nyelvű könyvkultúra jött létre, számos új fordítás született, és másolták a kéziratokat. Ebben szerepet játszhatott a kódexalapanyag változása: a pergamen drágasága és nehezebb kezelhetősége miatt kiszorult a használatból, csak az arisztokratikus magándevóció környezetében maradt meg. A 15. század végétől a pergamen tartóssága és reprezentatív jellege miatt elsősorban már csak a kisméretű imádságoskönyvek alapanyaga lesz. A magyar nyelvű kéziratok között egyedülállóan díszített, illuminált Festetich-kódex (1492–94) és a Czech-kódex a nagyvázsonyi pálos kolostor díszes ajándékpéldánya volt alapítójuk felesége, Kinizsi Pálné Magyar Benigna számára. A Kriza-kódex pergamenjére domonkos apácáknak szóló imádságok kerültek, a Guary-kódex elmélkedései az óbudai klarisszák számára kerültek a becsesebb alapanyagra. A Piry-hártya és a Máriabesnyői töredék egykor teljes kódexet betöltő szövege (A törvény szerint Krisztusnak meg kell halni című késő középkori misztérium prózai – talán prédikációba illesztett – átdolgozása) pedig akár dedikációs példány is lehetett, és ennek köszönhető a nemes és drága alapanyag felhasználása. A pergamen helyett elterjedtek a jóval olcsóbb papírkéziratok, amelyek már nemcsak a kolostori, káptalani vagy más intézményi könyvhasználat számára tették elérhetővé a könyvet, hanem lehetőség nyílt arra is, hogy kéziratok magánhasználatra, személyes gyűjteménynek is készüljenek. Az egyéni könyvhasználat egyik következménye a miszcelláneák (vegyes tartalmú kódexek) elterjedése: a kézirat gyakran nem egy hosszabb, terjedelmes művet tartalmaz, hanem több helyről, több alkalommal, esetleg több használó által összemásolt különféle tartalmú szövegeket.37 A magyar nyelvű írásbeliség hétköznapi elterjedését mutatja az első magánlevelek, misszilisek megjelenése (1486: Várday Aladár levele Várday Mihályhoz; 1493: Vér András nyugtája; 1525: Thurzó Elek szerelmes levele Székely Magdolnához), amelyek egyelőre nem követik a latin levélminta-gyűjtemények retorikai formuláit, szerkezeti felépítését, csak a lényegi tartalom kifejezésére szorítkoznak.

Magyar irodalom

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2010

ISBN: 978 963 058 949 9

Szerb Antal óta nem jelent meg ilyen alapos, összefoglaló munka a magyar irodalomról. A kötet első írásos emlékeinktől kezdve egészen a kortárs írók munkásságáig végigköveti irodalmi kultúránk folyamatos változásait, s az egyes korszakokat és irányzatokat a legismertebb művészek munkáin keresztül mutatja be. Bár a Magyar irodalom több szerző közös műve, a kötet nem egymástól különálló tanulmányok laza füzére, hanem összefüggő, közérthetően és szakszerűen megírt narrációval vezeti végig az olvasót az irodalom történetén, átfogó képet nyújtva arról, hogyan alakult, formálódott az, amit ma úgy nevezünk: magyar irodalom.

A könyv az Akadémiai kézikönyvek sorozat legújabb tagja; e sorozat célja, hogy magas szakmai színvonalon megírt, ugyanakkor olvasmányos kötetekben foglalja össze egy-egy tudományág eredményeit. Az Akadémiai Kiadó főleg 14-25 éves diákoknak szánja ezeket a könyveket, amelyek hasznos segítséget jelentenek az érettségire vagy vizsgákra készülők számára.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gintli-magyar-irodalom//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave