Gintli Tibor (szerk.)

Magyar irodalom


Németh Gábor: Zsidó vagy?

Németh Gábor Zsidó vagy? (2004) című regényének szerkesztői fülszövege önéletrajzi olvasatra tesz javaslatot: „Az elbeszélő gyermekkora tragikusan fájdalmas pillanatait felidézve keresi leküzdhetetlen idegenségérzetének eredetét.” A szokatlanul provokatív cím és az elbeszélés nyilvánvaló önéletrajzisága a kritikusokat is hajlamossá tette, hogy egy megragadható eredettel rendelkező vallomásos hang uralma alá állítsák a művet. Hiszen a vallomásos beszéd, amennyiben az önéletírás kereteibe illeszkedik, mindig kétféle tudat, a jelenhez és a múlthoz tartozó tapasztalati formák ütközési pontján születik, és ennek a feltételnek Németh Gábor regénye látszólag eleget tett. A Zsidó vagy? prózájában a múlt nem előzi meg az emlékezés pillanatát. Világa a kitalálás jelenében épül fel a megmaradt, bizonytalan identitású törmelékekből. Ebben ragadható meg a legmélyebb különbség Németh Gábor és Kukorelly Endre prózája között, aki egyébként pályaindulásától kezdve folyamatos, bizonyos pontokon meghatározó befolyással volt elbeszélői szemléletére és nyelvére. Németh Gábor prózájában az életrajz létesülése feltételes. Az én világát mindig mások készítik, és ez a gyermeki nézőpontból, illetve a „zsidó” szó perspektívájából könnyedén belátható. A regény ironikus alaphelyzete a Kertész Imre Sorstalanságában megtapasztalt nyelvi viszonyok izgalmas változataként is olvasható, azzal a nem elhanyagolható eltéréssel, hogy amíg Kertésznél a gyermeki nézőpontot a totalizmus gyilkos, az alanyiságot mindenkor felszámoló hazugságai performálják, addig a Zsidó vagy? gyermeki szemlélete egy későbbi, abszurditásában familiárisan ismerős világ alig látható törésekkel, lyukakkal és szakadékokkal teli nyelvével szembesül. A törések, lyukak és szakadékok létére legnyilvánvalóbban a kimondatlan tiltások utalnak, amelyek a szocializáció előrehaladtával, mintegy annak lényegeként lépnek érvénybe, represszíven ránevelnek egy óvatos, történeti-társadalompszichológiai krízisektől mélyen terhelt, de azokról tudomást nem vevő nyelvhasználat elsajátítására. Az utóidejű, felnőtt tudathoz tartozó beépített elbeszélői szólam pontosan fogalmazza meg a szocializáció nyelvi szabályait: „A világ szavakból van összerakva, vannak erős szavak és gyengék, szépek és gusztustalanok. Tilos szavak. Nem mindent szabad kimondani. Vagyis egy egészen rövid ideig szabad, meg van bocsátva, ha elég kicsi vagy még, elpirulnak és nevetnek, milyen édes, kedden még édes, szerdától nem mondunk ilyeneket. Tökéletesen átláthatatlan szabályok szerint”424 Az én konstruálódásának átláthatatlan, idegen szabályaira gondolva nem elegendő azt mondanunk, hogy az én világát mindig mások készítik. A perszonalitás, a személyesség keletkezésének mélyén vakság lakik. Németh Gábor prózája ebben az értelemben a személyesség eredendő vakságára nyílik rá.

Magyar irodalom

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2010

ISBN: 978 963 058 949 9

Szerb Antal óta nem jelent meg ilyen alapos, összefoglaló munka a magyar irodalomról. A kötet első írásos emlékeinktől kezdve egészen a kortárs írók munkásságáig végigköveti irodalmi kultúránk folyamatos változásait, s az egyes korszakokat és irányzatokat a legismertebb művészek munkáin keresztül mutatja be. Bár a Magyar irodalom több szerző közös műve, a kötet nem egymástól különálló tanulmányok laza füzére, hanem összefüggő, közérthetően és szakszerűen megírt narrációval vezeti végig az olvasót az irodalom történetén, átfogó képet nyújtva arról, hogyan alakult, formálódott az, amit ma úgy nevezünk: magyar irodalom.

A könyv az Akadémiai kézikönyvek sorozat legújabb tagja; e sorozat célja, hogy magas szakmai színvonalon megírt, ugyanakkor olvasmányos kötetekben foglalja össze egy-egy tudományág eredményeit. Az Akadémiai Kiadó főleg 14-25 éves diákoknak szánja ezeket a könyveket, amelyek hasznos segítséget jelentenek az érettségire vagy vizsgákra készülők számára.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gintli-magyar-irodalom//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave