Gintli Tibor (szerk.)

Magyar irodalom


Az ellenreformáció vitairodalma

A tridenti zsinat (1545–1563) meghatározó fordulatot hozott a katolikus egyház viszonyában a különböző protestáns mozgalmakkal szemben. A zsinat első éveiben megfogalmazott dogmatikai és egyházpolitikai reformigényekkel szemben végül a középkori skolasztika Aquinói Szent Tamáson alapuló teológiája, a korábbi liturgikus sokféleség egységesítése és megtisztítása, valamint a protestáns mozgalmakkal szembeni teljes elutasítás diadalmaskodott. A katolicizmus megújulása egyértelműen konzervatív irányú volt, ennek a reformnak a legfőbb hordozója és végrehajtója az egyházon belül a jezsuita rend lett, amelyet Loyolai Ignác alapított 1534-ben Rómában. A reform nem az egyház dogmatikai rendelkezéseinek szigorú számonkérése által hatott, az inkvizíció elsősorban az egyébként is katolikus többségű és katolikus uralkodó által irányított országokban ellenőrizte a hit tisztaságát. A vegyes felekezetű vagy protestáns többségű területeken a hívők visszaszerzésére, a térítéshez több eszközt is igénybe vett a rend. A legfontosabb ezek közül az iskolahálózat kiépítése volt: átvéve a protestáns Johann Sturm (1507–1589) által megalkotott strassburgi humanista gimnázium modelljét (1538), egy olyan magas színvonalú iskolatípust hoztak létre, amely a legtöbb protestáns területen addig nem állt rendelkezésre. A kizárólag latin nyelven zajló oktatás az alapoktól (grammatika, retorika, költészettan) a matematikán és a gyakorlati természettudományokon (várépítés, hadtudomány, csillagászat, fizikai kísérletek) át egészen a filozófiáig, illetve a rendben maradók számára a teológiáig kísérte el a hallgatókat. Újszerű pedagógiai módszereket alkalmaztak: felhasználták az 1530 táján népszerűvé vált emblematikát az oktatásban, jellem- és helyzetleíró költészeti gyakorlatokat írattak a diákokkal, antik szónoklatok aktualizáló imitációit gyakoroltatták, széles körben elterjesztették és rendszeresítették az iskoladrámák előadását. Az oktatás állandó magas színvonalát a tanárok központi, római kiképzése és az egyes rendtartományok kollégiumai közötti állandó rotáció biztosította (Magyarország az ausztriai rendtartományhoz tartozott). Az iskolák nyitva álltak a tehetséges szegény fiatalok számára is, akik gyakran a rend belső utánpótlását biztosították, de különös gondot fordítottak arra, hogy az arisztokrata családok gyermekei a jezsuita gimnáziumokba járjanak (pl. az Esterházyak, Pálffyak, Erdődyek, és Zrínyi Miklós is emiatt járt jezsuita gimnáziumba és egyetemre).

Magyar irodalom

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2010

ISBN: 978 963 058 949 9

Szerb Antal óta nem jelent meg ilyen alapos, összefoglaló munka a magyar irodalomról. A kötet első írásos emlékeinktől kezdve egészen a kortárs írók munkásságáig végigköveti irodalmi kultúránk folyamatos változásait, s az egyes korszakokat és irányzatokat a legismertebb művészek munkáin keresztül mutatja be. Bár a Magyar irodalom több szerző közös műve, a kötet nem egymástól különálló tanulmányok laza füzére, hanem összefüggő, közérthetően és szakszerűen megírt narrációval vezeti végig az olvasót az irodalom történetén, átfogó képet nyújtva arról, hogyan alakult, formálódott az, amit ma úgy nevezünk: magyar irodalom.

A könyv az Akadémiai kézikönyvek sorozat legújabb tagja; e sorozat célja, hogy magas szakmai színvonalon megírt, ugyanakkor olvasmányos kötetekben foglalja össze egy-egy tudományág eredményeit. Az Akadémiai Kiadó főleg 14-25 éves diákoknak szánja ezeket a könyveket, amelyek hasznos segítséget jelentenek az érettségire vagy vizsgákra készülők számára.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gintli-magyar-irodalom//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave