Gintli Tibor (szerk.)

Magyar irodalom


Kazinczy Ferenc: Bácsmegyeynek öszve-szedett levelei

Kazinczy Ferenc 1789-es regénye168 Kazinczy neve alatt jelenik ugyan meg, ám úgy, hogy a szerző neve nem a címlapon olvasható, hanem az előszóként funkcionáló „Jelentés” aláírásaként. Ennél azonban talán lényegesebb az, hogy a kötet saját műfaji meghatározással rendelkezik: az alcím „költött történet”-nek minősíti. Vagyis már a regény paratextusai látványosan felhívják a figyelmet a regény fikcionáltságára – ez azért igen lényeges, mert ennek a regénytípusnak a darabjai előszeretettel felhasználják mindazon retorikai eszközöket, amelyek révén a szubjektív közlésként felfogott narráció alanyi hitelét és személyes átéltségét állíthatják. Kazinczy az előszó első mondatában rögzíti a regény fordított mivoltát, s egyúttal felhívja a figyelmet arra a regénytípusra is, amelyhez kapcsolódni kíván: „Ez a’ magyarrá tett Román eggy falun-töltött kedvetlen Novembernek köszönheti lételét, hol a’ szobába záró essös öszi napok munkára szorítottak, és a’ hol Werther helyjett [sic!], kire már az-elött régen ki-tettem a’ tzélt, az Adolf levelei akadtak kezembe. Ha Werther kezemnél lett vólna, Adolf, vagy inkább Bácsmegyey nem feslett vólna ki soha a’ Nem-létel méhéböl.” (117.) A Johann Wolfgang Goethe Werther szerelme és halála című regényére tett célzás egy regénytípust elindító alapműre tett utalásként érthető: Kazinczy Wertherből készített fordítástöredékének az ismeretében ugyanis a keletkezéstörténetnek ez a regényszerűen szituált leírása aligha vehető szó szerint. Az 1790-ből származó fragmentum inkább arról tanúskodik, hogy ez a fordítói vállalkozás szinte önmagától elveszítette a lendületét és felszámolódott: a kezdetben tiszta és rendezett szöveget törlések, korrekciók, majd teljes egészében áthúzott bekezdések követik. A Werther helyett egy „wertheriáda” (Albrecht Christoph Kayser Adolfs gesammlete Briefe című regényének) kiválasztása tehát aligha volt véletlen: Kazinczy ugyanis ebben az esetben nem szoros fordításra vállalkozott, noha a Goethe-regény átültetésekor még az egész kontextus alapján erre tett kísérletet, csak ott ebből nem épült ki teljes szöveg. A Kayser-mű esetében viszont magyarításra nyílt mód, azaz Kazinczy voltaképpen parafrázist készíthetett, mintegy átírva az eredeti könyvet.

Magyar irodalom

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2010

ISBN: 978 963 058 949 9

Szerb Antal óta nem jelent meg ilyen alapos, összefoglaló munka a magyar irodalomról. A kötet első írásos emlékeinktől kezdve egészen a kortárs írók munkásságáig végigköveti irodalmi kultúránk folyamatos változásait, s az egyes korszakokat és irányzatokat a legismertebb művészek munkáin keresztül mutatja be. Bár a Magyar irodalom több szerző közös műve, a kötet nem egymástól különálló tanulmányok laza füzére, hanem összefüggő, közérthetően és szakszerűen megírt narrációval vezeti végig az olvasót az irodalom történetén, átfogó képet nyújtva arról, hogyan alakult, formálódott az, amit ma úgy nevezünk: magyar irodalom.

A könyv az Akadémiai kézikönyvek sorozat legújabb tagja; e sorozat célja, hogy magas szakmai színvonalon megírt, ugyanakkor olvasmányos kötetekben foglalja össze egy-egy tudományág eredményeit. Az Akadémiai Kiadó főleg 14-25 éves diákoknak szánja ezeket a könyveket, amelyek hasznos segítséget jelentenek az érettségire vagy vizsgákra készülők számára.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gintli-magyar-irodalom//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave