Gintli Tibor (szerk.)

Magyar irodalom


Fejes Endre: Rozsdatemető

Fejes Endre 1962-ben megjelent Rozsdatemetője is jellemzően 1956 utáni perspektívából tekint vissza a 20. századi magyar történelemre, ő azonban nem falu-, hanem családtörténetet ír. Családtörténeti elbeszélésének jelen ideje ugyancsak az 1962-es év, egy tavaszi nap, amelyen ifjabb Hábetler János, pesti gyári munkás az iparvágány és raktárépületek szegélyezte „rozsdatemetőben” agyonütötte a sógorát, Zentay Györgyöt. A mű jellege és kritikai fogadtatása ezúttal is az elbeszélői szituáció feltárásával érthető meg közelebbről. Az elbeszélő azt állítja, hogy hosszas kutatásokat végzett a Hábetler-család történetéről, beszélgetett a gyilkosság szemtanúival és magával a tettessel, hogy majdan a bírósági tárgyaláson elmondhassa „a való igazat”. Egy bevallottan elfogult tanú elbeszélését olvassuk tehát, aki arra készül, hogy főszereplője védelmére keljen a bíróság előtt. A tanú jó előre egyfajta ítéletet is megfogalmaz ifjabb Hábetreler Jánosról: „Nyers volt, szókimondó. Egy rendőrtiszt azt mondta rá: anarchista. Én nem hittem el. Csak néha fellázadt, ilyenkor a szemétől félni lehetett… Gyáva volt?… Azt hiszem, némely dolgot nem értett meg a világból, ezért volt tehetetlen.”378 E szavakkal adja át az elbeszélő ifjabb Hábetler János történetét a bíráknak, sajátosan performálva az olvasói beállítódást, mintegy arra szólítva fel az olvasót, hogy értelmezése az ítélet formáját öltse. Lényegében a referenciális olvasatnak ezeket az intenciót hajtotta végre a korabeli kritika. Arra kereste a választ, vajon Fejes műve összeegyeztethető-e a változáson átmenő Kádár-rendszer ideológiai önképével, vagy csupán arról van szó, hogy a puszta túlélés nemzedékeken át elsajátított szemlélete és gyakorlata megakadályozza az anyagi és kulturális szegénységben élő munkás hősöket, hogy éljenek a szocializmus által felkínált lehetőségekkel. Fejes ezt az utóbbi ítéletet is beépítette a regényébe, ezt éppen Zentay szólama képviseli. Jól látható tehát, hogy a családregény elbeszélői szerkezetét alapvetően alakítja az az ideológiai és hatalmi tér, amelybe a regény megérkezett.

Magyar irodalom

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2010

ISBN: 978 963 058 949 9

Szerb Antal óta nem jelent meg ilyen alapos, összefoglaló munka a magyar irodalomról. A kötet első írásos emlékeinktől kezdve egészen a kortárs írók munkásságáig végigköveti irodalmi kultúránk folyamatos változásait, s az egyes korszakokat és irányzatokat a legismertebb művészek munkáin keresztül mutatja be. Bár a Magyar irodalom több szerző közös műve, a kötet nem egymástól különálló tanulmányok laza füzére, hanem összefüggő, közérthetően és szakszerűen megírt narrációval vezeti végig az olvasót az irodalom történetén, átfogó képet nyújtva arról, hogyan alakult, formálódott az, amit ma úgy nevezünk: magyar irodalom.

A könyv az Akadémiai kézikönyvek sorozat legújabb tagja; e sorozat célja, hogy magas szakmai színvonalon megírt, ugyanakkor olvasmányos kötetekben foglalja össze egy-egy tudományág eredményeit. Az Akadémiai Kiadó főleg 14-25 éves diákoknak szánja ezeket a könyveket, amelyek hasznos segítséget jelentenek az érettségire vagy vizsgákra készülők számára.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gintli-magyar-irodalom//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave