Gintli Tibor (szerk.)

Magyar irodalom


Gergely Ágnes

Gergely Ágnes pályaindulása a 60-as évek elején jól mutatta, hogy a magyar verskultúrára az 50-es évekhez képest a mesterségbeli tudásnak magasabb fokára lépett, ugyanakkor azt is, hogy a már jelentős életművel rendelkező idősebb alkotók mellett a fiatalabbak inkább elsajátítják, mintsem megújítják a késő modernség hengnembeli egyöntetűséggel párosuló eszköztárát. E jelenségnek természetesen nem csupán poétikatörténeti okai voltak. A kialakult és elfogadott formák veszélytelen és következmények nélküli ismétlése, a mesterségbeli tudás magasabb vagy alacsonyabb fokán, lényegében leképezte az 1962 után megszilárdult Kádár-rendszer mentalitásbeli igényeit. Gergely Ágnes pályaindulása mégis különleges. A Glogovácz és a holdkórosok című kisregény korán megmutatta a költőnő érzékét a szarkasztikus kritika iránt, ami a korabeli magyar irodalomból, közbeszédből olyannyira hiányzott. Gergely Ágnes verseiben ez a hangnem ekkoriban még nem jelentkezett. Költői megszólalásának elemeit sokfelől merítette, Ady és Illyés mellett, miként nemzedékében szinte mindenkire, József Attila hatott rá, a humanista értékőrzés jegyeit hordozó versszemlélete leginkább mégis az újholdas líra tárgyiasságához állt közel. A tárgyias poétika mindvégig költészetének alaprétege maradt, igazán értékes művei azonban azok, amelyekben elszakadt a Nemes Nagy Ágnes-i örökségtől. Ilyen alkotás volt az 1978-ban megjelent Kobaltország. Ebben újra fontos szerephez jut a szarkazmus és az irónia. A verseket többé-kevésbé egységes narratív szerkezetbe foglaló könyv azonban rendkívül érdekes kettősséget mutat. Amíg a XVII. Enceládó Szulfátó, egy képzeletbeli ország képzeletbeli uralkodója körül kibontakozó világot, amely sok vonásában meglehetősen hasonlít a korabeli Magyarországra, pontosabban a korabeli Magyarország irodalmi életére, erőteljes gúnnyal és iróniával ábrázolja, és az udvari bolondot is hasonló hangnemben beszélteti a költészetről magáról, addig a modern európai és magyar irodalom olyan alkotóiról, mint Mandelstam, Auden, Babel, Borges, Petőfi, Babits, József Attila esetenként tragikus hangütésű hommage-versekben emlékezik meg. Gergely Ágnes mindegyikükkel kapcsolatban az azonosulás és a művészi öntörvényűség ellentmondásait emeli ki. Szemlélete tehát a modernség etikai alapkérdéseihez kapcsolódik, amelyeket a Spinoza című szonett foglal össze: „Az arányérzék boldog Istene / tükrös lapjain szembenéz vele, / egyszerre gyújtván életet, halált. // S kinek a távol is jelenvaló: / az amszterdami gyémántcsiszoló / visszaadta a fénylő Etikát.”

Magyar irodalom

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2010

ISBN: 978 963 058 949 9

Szerb Antal óta nem jelent meg ilyen alapos, összefoglaló munka a magyar irodalomról. A kötet első írásos emlékeinktől kezdve egészen a kortárs írók munkásságáig végigköveti irodalmi kultúránk folyamatos változásait, s az egyes korszakokat és irányzatokat a legismertebb művészek munkáin keresztül mutatja be. Bár a Magyar irodalom több szerző közös műve, a kötet nem egymástól különálló tanulmányok laza füzére, hanem összefüggő, közérthetően és szakszerűen megírt narrációval vezeti végig az olvasót az irodalom történetén, átfogó képet nyújtva arról, hogyan alakult, formálódott az, amit ma úgy nevezünk: magyar irodalom.

A könyv az Akadémiai kézikönyvek sorozat legújabb tagja; e sorozat célja, hogy magas szakmai színvonalon megírt, ugyanakkor olvasmányos kötetekben foglalja össze egy-egy tudományág eredményeit. Az Akadémiai Kiadó főleg 14-25 éves diákoknak szánja ezeket a könyveket, amelyek hasznos segítséget jelentenek az érettségire vagy vizsgákra készülők számára.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gintli-magyar-irodalom//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave