Az 1914-ben Budapesten született Tábori György 1936-ban vándorolt ki Londonba, majd a második világháború után az Amerikai Egyesült Államokba ment, ahonnan 1968-ban visszatért Európába, és 2007-ben bekövetkezett haláláig Berlinben dolgozott. Színházi gondolkodására Brecht gyakorolta a legmaradandóbb hatást. Németországban a háború utáni évtizedek legjelentősebb rendezői és drámaírói között tartották számon, Magyarországon azonban nem dolgozhatott, és színpadi művei sem kerülhettek színpadra. Legismertebb művei közé tartozik A kannibálok (1969, Die Kannibalen), a Mein Kampf, valamint a Kurázsi mama (1979, Mutters Courage), amelyből 1994-ben film is készült. A darab 1944-ben Budapesten játszódik. Tábori narrátorként elmeséli anyja, Tábori Elza valószínűtlen megmenekülésének történetét. Tábori Elza szenvedélyes römijátékos, a kártyán kívül másról nem is nagyon hajlandó tudomást venni a világból. A Nyugati pályaudvaron, ahonnan Auschwitzba deportálnák, egy nyilvánvaló hazugsággal annyira meglepi a transzportot irányító SS-tisztet, hogy az váratlanul szabadon engedi, így Tábori Elza nem késik el a megbeszélt römizésről. A dráma a szatirikus humornak köszönhetően tesz szert olyan transzcendens perspektívára, amely Auschwitzot az abszurd történelem tréfájának láttatja. Tábori szemlélete közeli rokona Kertész Imréének.