Romsics Ignác (szerk.)

Magyarország története


Az írásbeliség szerepe a világi életben

Mint már említettük, a kancellária megszervezésével III. Béla teremtette meg az írásbeliség országos központját, de nem előzmények nélkül. A királyi oklevelek kiállításának gyakorlata ekkor már közel kétszáz évre tekintett vissza, és a 12. század első kétharmadában már némely stabil vonás megléte (pl. azonos kéztől származó oklevelek) is kimutatható. A hivatal III. Béla kori megszervezésekor királyi alapítású társaskáptalan (Óbuda) prépostja állt a kancellária élén. A vezetés kérdése még bizonytalan. A 13. században prépostokat, püspököket vagy a két érsek egyikét látjuk a kancellária élén. Ha püspök töltötte be a tisztet, akkor szükség volt mellette valakire, aki a munkát folyamatosan irányítja: 1209-ből ismerjük az első alkancellárt; de csak a 13. század közepére (1255) formálódott rendszerré az a gyakorlat, hogy a kancellária élén (valamelyik) érsek áll, ugyanakkor a tényleges munkát az alkancellár irányítja, aki mindig a székesfehérvári prépost. IV. Béla udvarában működtek először olyan személyek is a kancellárián, akik a király bizalmi emberei voltak, az uralkodó körüli szerepük kimerítette a „titkos” kancellária fogalmát.

Magyarország története

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 058 543 9

Hivatkozás: https://mersz.hu/romsics-magyarorszag-tortenete//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave