Magyarország története
2. A középkori Magyar Királyság (970–1301)
970 k.–997 | Géza nagyfejedelem uralkodása |
973. március | Követküldés Quedlinburgba |
983 | Géza elfoglalja Melk várát |
995 k. | Adalbert Géza udvarában |
996 | Vajk/István és Gizella házassága |
996 k. | Az első bencés monostor alapítása Szent Márton hegyén |
997–1038 | I. (Szent) István uralkodása |
997 | Koppánnyal való konfliktus |
1000–1001 fordulója | István megkoronázása |
1003 | Az erdélyi Gyula, majd Keán legyőzése |
1008–1009 | Háború az ún. Fekete Magyarország ellen |
1015 | István harca II. Baszileiosz császár oldalán |
1028 k. | Ajtony legyőzése |
1030 | Konrád császár támadása Magyarország ellen |
1031 | Imre herceg halála |
1030-as évek közepe | Vazul és István király konfliktusa, fiai menekülése |
1038–1041 | Orseolo Péter első uralkodása |
1041–1044 | Aba Sámuel királysága |
1044. tavasz | A csanádi vérengzés |
1044. július 5. | A ménfői csata |
1044–1046 | Péter második uralma |
1045. pünkösd | Péter hűbéri esküje a császárnak |
1046 | Vata vezette pogánylázdás |
1046–1060 | I. András uralma |
1048 k. | Hatalommegosztás Béla herceggel (dukátus) |
1051 | III. Henrik támadása: a vértesi csata |
1052 | III. Henrik újabb támadása: Pozsony sikertelen ostroma |
1057 | A gyermek Salamon megkoronázása |
1058 | Morvamezei béke a német császárral |
1059 | Az ún. várkonyi jelenet |
1060 | Háború András és Béla között |
1060–1063 | I. Béla uralkodása |
1061 | Pogány követelések a székesfehérvári tömegmegmozduláson |
1063 | Német támogatókkal visszatér Salamon |
1063–1074 | Salamon királysága |
1064. január | Győri egyezség Salamon és a hercegek között |
1066 | Hadjárat Zvonimir megsegítésére |
1068 | Kerlési csata, a besenyő támadás visszaverése |
1071 | Nándorfehérvár és Szerémvár elfoglalása |
1074. február 26. | Kemeji csata, Salamon győzelme |
1074. március 14. | A mogyoródi csata, a hercegek győzelme Salamon felett |
1074–1077 | I. Géza uralkodása |
1074 | IV. Henrik támadása, előrenyomulás Vácig |
1075 | Géza bizánci koronát kap |
1077–1095 | I. (Szent) László uralkodása |
1079 | Salamon elleni hadjárat, Henrik betörése |
1081 | Salamon megegyezése Lászlóval |
1082 | Salamon lázadása és visegrádi fogsága |
1083 | Az első magyarországi szentté avatások: István, Imre, Gellért, Zoerard-András és Benedek |
1085 | A besenyők betörése Salamonnal |
1091 | Horvátországi hadjárat és kun betörés |
1092 | A szabolcsi zsinat |
1095–1116 | (Könyves) Kálmán uralkodása |
1096 | Az első keresztesek átvonulása Magyarországon |
1097 | A horvátországi magyar uralom visszaállítása |
1098 | Az ún. második várkonyi jelenet a király és Álmos között |
1099 | Peremisl alatti magyar vereség |
1100 k. | Törvények és zsinat |
1102 | Kálmánt horvát királlyá koronázzák, a perszonálunió kezdete |
1105 | Dalmáciai városok hódoltatása |
1107 | Kálmán, Álmos szentföldi zarándoklata idején, megszünteti a hercegséget |
1108 | V. Henrik támadása Magyarország ellen |
1111 | Az első erdélyi vajda (princeps Transilvaniae) |
1115 k. | Álmos összeesküvése, majd megvakítása |
1116–1131 | II. István uralkodása |
1116 | Az olšavai csata (csehekkel) |
1118 | Zára ostroma (visszavételi kísérlete) |
1123 | Hadjárat Volhíniába, Vlagyimir ostroma |
1125 k. | Álmos és híveinek Bizáncba távozása |
1127–1129 | Magyar–bizánci háború |
1128 | Iván és Bors comesek királlyá választása |
1131–1141 | II. (Vak) Béla uralkodása |
1131 | Kálmán híveivel való leszámolás Aradon |
1132. július 2. | Sajó menti csata, Béla győzelme a lengyelekkel érkező Borisz ellen |
1134 | Lothar császárral való szövetség (Borisz támogatásának ejtése) |
1136 | Terjeszkedés a Balkánon: Rama megszerzése |
1138 | Csapatküldés a kijevi nagyfejedelemnek |
1141–1162 | II. Géza uralkodása |
1142 | Az első ciszterci monostor alapítása Cikádoron |
1144 | Hadjárat Halicsba, Vlagyimirko fejedelem megsegítése |
1146 | Borisz elfoglalja Pozsonyt |
1146 | Lajta menti csata a Babenbergekkel |
1146 | II. Géza házassága Eufroszina Msztyiszlavna hercegnővel |
1147 | II. keresztes hadjárat résztvevői átvonulnak Magyarországon |
1148–1152 | Hat hadjárat Halics ellen Kijevvel szövetségben |
1149–1155 | Magyar–bizánci háborúk |
1150 k. | A magyarországi eredetű ispotályos kanonokrend (stefaniták) alapítása |
1156–1157 | Konfliktus Géza és testvére, István herceg között |
1158, 1161 | István és László hercegek emigrálása Bizáncba |
1160–1161 | Géza a pápa mellé áll a császárral szemben |
1161 | Öt évre békekötés Bizánccal |
1162–1172 | III. István uralkodása |
1162–1163 | II. László, bizánci támogatással ellenkirály |
1163 | IV. István, bizánci támogatással ellenkirály |
1163. június 19. | Székesfehérvári csata a két István között |
1163 | Béla herceg Bizáncba kerül |
1165–1167 | Magyar–bizánci háborúk |
1169 | III. István egyezménye a pápasággal |
1172–1196 | III. Béla uralkodása |
1183 | A ciszterci monostorok alapítása |
1188–1189 | András herceg halicsi fejedelem |
1189 | A III. keresztes hadjárat, Barbarossa Frigyes magyarországi útja |
1192 | I. László szentté avatása |
1193–1196 | III. Béla jövedelem-összeírása |
1196–1204 | Imre uralkodása |
1197–1198 | Imre és András országmegosztása |
1202 | Imre hadakozása Boszniában |
1202 | A keresztesek elfoglalják Zárát |
1203 | András herceg Imre fogságában |
1204–1205 | III. László (gyermekkirály) uralkodása |
1205–1235 | II. András uralkodása |
1205 | András halicsi hadakozásainak kezdete |
1210 | Bolgár hadjárat Boril megsegítésére |
1211–1225 | A német lovagrend a Barcaságban |
1213 | Gertrúd meggyilkolása |
1214 | Béla herceg megkoronázása |
1214 | András és a krakkói Leszek találkozója a Szepességben |
1217–1218 | II. András részvétele az ötödik keresztes hadjáratban |
1221 | A dominikánusok megjelenése Magyarországon |
1222 | Aranybulla |
1224 | Andreanum |
1226 | Béla herceg Erdély, Kálmán Szlavónia élén |
1227 | A milkói püspökség megalapítása |
1228–1231 | Béla herceg birtok-visszavételi intézkedései |
1229 | Az első ferences kolostor Magyarországon |
1231 | Az Aranybulla megújítása |
1232 | A Zala mentén élő királyi serviensek ítéletlevele |
1232 | Róbert érsek interdiktum alá helyezi Magyarországot |
1232 | Az első dominikánus misszió a keleti magyarok keresésére |
1233. augusztus 20. | A beregi egyezmény |
1235 | Julianus és társai első útja |
1235 | Erzsébet szentté avatása |
1235–1270 | IV. Béla uralkodása |
1235–1239 | Nagyarányú birtokvisszavételek |
1237 | Julianus újabb útja keletre |
1239–1241. március | Kötöny és népe a Kárpát-medencében |
1241. április 11. | A muhi csata |
1245. augusztus 17. | A Jaroszlav alatti csata |
1245–1246 | A kunok betelepítése |
1246. június 15. | A Lajta menti csata |
1247 | A johanniták letelepítése a déli határok mentén |
1250–1254 | A Babenberg-örökség miatti háborúk |
1254 | Pozsonyi béke |
1257 | István herceg Erdély élén |
1258–1260 | Stájerországi hadakozás |
1261. március | Bécsi béke |
1264–1265 | IV. Béla és István ifjabb király belháborúja |
1266. március | Egyezség a Nyulak szigetén |
1267. augusztus | Az Aranybulla közös (Béla és fiai) megerősítése |
1269. szeptember | Magyar–nápolyi szövetség és kettős házasság |
1270–1272 | V. István uralkodása |
1271 | Magyar–cseh háború és pozsonyi béke |
1271 | A szepesi szászok kiváltságlevele |
1271 k. | A latin nyelvű Margit-legenda |
1272 | László fogságba ejtése |
1272–1290 | IV. (Kun) László |
1274 | A fövenyi csata a Kőszegiek és a Csákok között |
1274 | László király szövetsége Habsburg Rudolffal |
1277. május | A rákosi országos gyűlés |
1278. augusztus 26. | A dürnkruti (morvamezei) csata Rudolffal szövetségben |
1279–1281 | Fülöp pápai legátus működése Magyarországon |
1279. augusztus 10. | Az ún. kun törvény |
1282. ősz | Hód-tavi csata a kunokkal |
1285 | Tatár támadás Magyarország ellen |
1290 | András, a trónkövetelő Magyarországon |
1290–1301 | III. András uralkodása |
1290 | Az óbudai gyűlés dekrétuma |
1295–1298 | Bárói lázadások sora III. András ellen |
1298 | A pesti országos gyűlés dekrétuma |
1298 | III. András szövetsége öt magyar báróval |
1300. augusztus | Károly Róbert megérkezik Dalmáciába |
1301. január 14. | Az Árpád-ház férfiágon kihal |
Tartalomjegyzék
- MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE
- Impresszum
- Előszó
- 1. A magyarok őstörténete és a honfoglaláskor
- 2. A középkori Magyar Királyság Az Árpád-házi királyok kora (970–1301)
- 2.1. Államalapítás Géza és István idején (970–1038)
- 2.2. Válság és konszolidáció (1038–1116)
- 2.3. Integrálódás Európába (1116–1205)
- 2.4. Az „új berendezkedés” gazdasági-társadalmi következményei (1205–1301)
- 3. A középkori Magyar Királyság A vegyes házi királyok kora (1301–1526)
- 3.1. Anjou-kor: a tartományuraságoktól I. (Nagy) Lajos birodalmának felbomlásáig (1301–1403)
- 3.2. Luxemburgi Zsigmond konszolidációs eredményei a 15. század első harmadában
- 3.2.1. Zsigmond gazdasági, pénzügyi és várospolitikai reformjai
- 3.2.2. Európai szerepek és a török elleni védekezés ügye
- 3.2.3. A király, a bárók és a rendek Politikai és igazságszolgáltatási reformok
- 3.2.4. Társadalmi feszültségek Az 1437–1438-as erdélyi parasztfelkelés
- 3.2.5. Királyi reprezentáció. A humanizmus kezdetei
- 3.2.1. Zsigmond gazdasági, pénzügyi és várospolitikai reformjai
- 3.3. Belső viszálykodás és a török veszély a 15. század második harmadában
- 3.4. Mátyás király birodalma (1458–1490)
- 3.5. Társadalom és gazdaság a késő középkorban
- 3.5.1. Az ország népessége. Lélekszám és nemzetiség
- 3.5.2. Társadalmi rétegződés, rendi dualizmus
- 3.5.3. Egyházi társadalom
- 3.5.4. Az arisztokrácia kialakulása. A familiárisi intézmény és a nemesség
- 3.5.5. Mezőgazdaság és állattenyésztés
- 3.5.6. Jobbágyok – parasztok
- 3.5.7. Városi jellegű foglalkozások: kézművesség, kereskedelem, pénzforgalom
- 3.5.8. A városok és mezővárosok igazgatása és társadalma
- 3.5.1. Az ország népessége. Lélekszám és nemzetiség
- 3.6. A Mohácshoz vezető út (1490–1526)
- 4. Magyarország két világbirodalom határán (1526–1711)
- 4.1. Magyarország Mohács után: az útkeresések évszázada (1526–1606)
- 4.1.1. Két világbirodalom határvidékén
- 4.1.2. Török utak Bécs felé: az oszmánok Magyarországon
- 4.1.3. Rögös magyar út Bécsbe: a Habsburgok és a magyar rendek
- 4.1.4. A Sztambulba vezető út: Szapolyai János és fia állama
- 4.1.5. Igen szűk ösvényen: az Erdélyi Fejedelemség
- 4.1.6. Mohács utáni társadalmunk útkeresései
- 4.1.7. A magyar gazdaság útjai Európába
- 4.1.8. Honkeresők: etnikai és demográfiai változások
- 4.1.9. Hitkeresők: vallásváltó Magyarország
- 4.1.10. Humanista és reneszánsz nyelvkeresők: a művelődés aranykora
- 4.1.11. Hiábavaló kiútkeresés: a tizenöt éves háború
- 4.1.1. Két világbirodalom határvidékén
- 4.2. Romlás és megújulás: a kétarcú 17. század (1606–1711)
- 4.2.1. Béke vagy polgárháború a két birodalom határán?
- 4.2.2. Újabb török hadjáratok a régi cél felé
- 4.2.3. A rendiség megerősödése – kenyértörés az udvarral
- 4.2.4. Önálló életre kelt Erdély – virágzó, majd pusztuló Tündérország
- 4.2.5. Militarizálódás és önszerveződés: társadalmi változások
- 4.2.6. Gazdasági visszaesés és átrendeződés
- 4.2.7. Pusztuló magyarság – gyarapodó „nemzetiségek”
- 4.2.8. Megújuló katolicizmus – elhúzódó vallásháború
- 4.2.9. Fél évszázad kulturális fejlődés – fél évszázad háborús válság
- 4.2.10. Felszabadított, de elpusztított ország: újabb tizenöt év háború
- 4.2.11. Függetlenségi mozgalom és polgárháború: a Rákóczi-szabadságharc
- 4.2.1. Béke vagy polgárháború a két birodalom határán?
- 4.1. Magyarország Mohács után: az útkeresések évszázada (1526–1606)
- 5. Magyarország a Habsburg Monarchiában (1711–1918)
- 5.1. A rendi képviseleti monarchia utolsó korszaka és válsága (1711–1848)
- 5.1.1. Magyarország beilleszkedése a Habsburg Birodalomba
- 5.1.2. Rendi intézmények, országos kormányszervek
- 5.1.3. Vallások és egyházak
- 5.1.4. A felvilágosult abszolutizmus kezdetei: Mária Terézia reformjai
- 5.1.5. A felvilágosult abszolutizmus kiteljesedése: II. József reformjai
- 5.1.6. Az ország újjáépítése: a táj és a településhálózat változásai
- 5.1.7. Újratelepítés, népesedési változások
- 5.1.8. Hagyományos és átalakuló mezőgazdaság
- 5.1.9. Ipar, kereskedelem, szállítás
- 5.1.10. A rendi társadalomból a polgári társadalom felé
- 5.1.11. A rendi nacionalizmus kora (1790–1830)
- 5.1.12. A reformkor: a polgári átalakulás előkészítése
- 5.1.13. A nemzetiségi kérdés jelentkezése. Nemzeti ébredési mozgalmak
- 5.1.14. A barokktól a polgárosodó kultúráig
- 5.1.1. Magyarország beilleszkedése a Habsburg Birodalomba
- 5.2. A polgári Magyarország születése (1848–1918)
- 5.2.1. Polgári forradalom és szabadságharc
- 5.2.2. Kísérletek a Habsburg Birodalom átszervezésére (1849–1867)
- 5.2.3. A dualista Monarchia államrendszere és a magyar polgári államapparátus felépítése
- 5.2.4. A modern gazdasági növekedés kibontakozása
- 5.2.5. Népesedési viszonyok. Magyarosodás
- 5.2.6. A településhálózat átalakulása, az urbanizáció felgyorsulása
- 5.2.7. Polgárosodó társadalom
- 5.2.8. Vallások és egyházak a polgári Magyarországon
- 5.2.9. A modern kultúra megalapozása
- 5.2.10. Belpolitika a dualizmus korában
- 5.2.11. A nemzetiségi kérdés
- 5.2.12. Nemzetközi konfliktusok és az első világháború: a Monarchia végórái
- 5.2.1. Polgári forradalom és szabadságharc
- 5.1. A rendi képviseleti monarchia utolsó korszaka és válsága (1711–1848)
- 6. A 20. századi Magyarország
- 6.1. Az 1918–1919-es forradalmak
- 6.2. A Horthy-korszak (1919–1944)
- 6.2.1. Megszállás, ellenforradalom és a konszolidáció kezdetei
- 6.2.2. A trianoni békeszerződés
- 6.2.3. A belpolitikai stabilitás megteremtése és a politikai rendszer jellege
- 6.2.4. Alkalmazkodás és mérsékelt fellendülés a gazdaságban
- 6.2.5. Urak és kendek: a „neobarokk” társadalom
- 6.2.6. Oktatás, kultúra, művelődés
- 6.2.7. Külpolitika, fegyverkezés, revízió
- 6.2.8. A második világháborúban
- 6.2.1. Megszállás, ellenforradalom és a konszolidáció kezdetei
- 6.3. A szovjet táborban (1945–1989)
- 6.3.1. A Második Magyar Köztársaság létrejötte
- 6.3.2. A párizsi békeszerződés
- 6.3.3. Újjáépítés és a köztársaság felszámolása
- 6.3.4. Az ipar államosítása és a társadalom átrétegződése
- 6.3.5. Az oktatás, a tudomány és a kultúra államosítása
- 6.3.6. A rákosista diktatúra
- 6.3.7. A vas és acél országa
- 6.3.8. A diktatúra oktatás- és művelődéspolitikája
- 6.3.9. Nagy Imre reformkísérlete
- 6.3.10. Az 1956-os forradalom és szabadságharc
- 6.3.11. Megtorlás és konszolidáció
- 6.3.12. Gazdaság: a reformok útján
- 6.3.13. Oktatásügy és tudományos kutatás a Kádár-korszakban
- 6.3.14. Társadalom: a „gulyáskommunizmus” fény- és árnyoldalai
- 6.3.15. Kultúra és művelődés: a „3 T” politikája
- 6.3.16. Külpolitika és külföldi magyarság
- 6.3.17. Kádár bukása és a rendszerváltás előzményei
- 6.3.1. A Második Magyar Köztársaság létrejötte
- 6.4. A Harmadik Magyar Köztársaság
- Bibliográfia
- Kronológia
- Térképjegyzék
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2015
Nyomtatott megjelenés éve: 2007
ISBN: 978 963 058 543 9
Hivatkozás: https://mersz.hu/romsics-magyarorszag-tortenete//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero