Romsics Ignác (szerk.)

Magyarország története

4. Magyarország két birodalom határán (1526–1711)

1526. augusztus 29.	A mohácsi csata, II. Lajos király halála
1526. november 10.	Szapolyai I. János koronázása Székesfehérvárott; uralkodik 1540. évi haláláig
1526. december 16.	A pozsonyi országgyűlés királlyá választja Habsburg Ferdinánd cseh királyt és osztrák főherceget
1527. november 3.	I. Ferdinánd koronázása Székesfehérvárott; uralkodik 1564. évi haláláig
1528. január 8.	I. Ferdinánd Budán megszervezi első új, magyarországi kormányszervét, a Magyar Kamarát, amely 1531-től Pozsonyban működik
1528. február 28.	I. János Isztambulban szövetséget köt Szülejmán szultánnal, akinek vazallusa lesz
1529. szept. 26.–október 15.	Szülejmán szultán serege sikertelenül ostromolja Bécset
1532. április 25.–augusztus 31.	Újabb török hadjárat Bécs ellen. Jurisics Miklós vezetésével Kőszeg vára és V. Károly császár Bécsújhely alatt állomásozó tekintélyes serege visszafordulásra készteti a szultáni csapatokat
1533	Komjáti Benedek Krakkóban kiadja Szent Pál leveleinek magyar fordítását – ez az első magyar nyelvű nyomtatott könyv
1538. február 24.	Titkos egyezség Váradon I. Ferdinánd és I. János között: az ún. váradi béke
1539. március 2.	I. János feleségül veszi Öreg (I.) Zsigmond lengyel király lányát, Izabellát
1540. július 7.	I. Jánosnak Izabella királynétól fia születik: János Zsigmond
1540. július 21./22.	Szapolyai János halála; utóda a csecsemő János Zsigmond (1540–1571), akit a rákosi országgyűlés szeptember 13-án királlyá választ
1541. augusztus 29.	A törökök csellel elfoglalják Budát
1541. december 29.	Fráter György Gyalu várában I. Ferdinánd megbízottaival egyezséget köt Erdély Habsburg kézre adásáról
1541	Abádi Benedek Sárvárott kinyomtatja az első Magyarországon megjelent magyar nyelvű könyvet, Sylvester János Új Testamentumát
1542. szept.–okt.	I. Ferdinánd német birodalmi segélyből fogadott csapatokkal sikertelen kísérletet tesz az elvesztett Buda visszafoglalására
1543–1544	A törökök Siklós, Pécs, Esztergom, Tata, Székesfehérvár, majd Visegrád, Vác, Hatvan és Nógrád elfoglalásával kiszélesítik a budai vilajet területét. Várday Pál esztergomi érsek Nagyszombatba menekül, az érsekség egészen a 18. századig itt működik
1547. június 19.	Az Oszmán Birodalom és a Habsburgok békekötése öt esztendőre Drinápolyban
1549. szeptember 8.	Fráter György aláírja az I. Ferdinánddal kötött nyírbátori egyezséget Erdély Habsburg kézre adásáról
1551. december 17.	Gianbattista Castaldo generális katonái megölik Fráter Györgyöt
1552. jún.–okt.	Kara Ahmed másodvezér vezetésével újabb török hadjárat Magyarországon, török uralom alá kerül a Maros, a Temes és a Tisza vidéke, a nagyobb várak közül elvész Temesvár, Lippa és Szolnok
1552. szeptember 9.–október 18.	Az egri vár védői Dobó István kapitány vezetésével megállítják Kara Ahmed és Hádim Ali budai pasa ostromló seregét
1554. március	A pozsonyi országgyűlés nádorrá választja Nádasdy Tamás országbírót; tisztét 1562. évi haláláig tölti be
1554. szeptember	Elesik Fülek vára, amely a törökök legészakibb magyarországi szandzsákközpontja lesz
1556. július 15.	Tiroli Ferdinánd főherceg és Nádasdy Tamás nádor csapatai a babócsai hadművelettel felmentik a törökök ostromolta Szigetvárt
1556. október 22.	Izabella királyné és János Zsigmond Lengyelországból visszatérve ünnepélyesen bevonul Kolozsvárra
1556. november 17.	Bécsben I. Ferdinánd a törökellenes védelmi rendszer megszervezésére és a hadügyek irányítására felállítja az Udvari Haditanácsot
1558. március 14.	A frankfurti birodalmi gyűlés I. Ferdinánd királyt német-római császárrá koronázza; uralkodik 1564. évi haláláig
1559. szept. 15.	Meghal Izabella királyné; Erdély fejedelme János Zsigmond lesz (1559–1571)
1563. szeptember 8.	Miksa főherceget és cseh királyt még apja életében magyar királlyá koronázzák Pozsonyban
1564. július 25.	Meghal I. Ferdinánd, utóda: II. Miksa császár, magyar királyként I. Miksa; uralkodik 1576-ig
1566. aug.–szept.	Az ország két kulcsvára, Szigetvár (Szülejmán szultán elhunyta és Zrínyi Miklós hősi halála után), illetve Gyula végvára az oszmánok kezébe kerül
1568. február 17.	II. Miksa császár és II. Szelim szultán Drinápolyban nyolc esztendőre békességet köt; ez lezárja az 1541 utáni várháborúk időszakát
1570. augusztus 16.	II. Miksa császár és János Zsigmond erdélyi fejedelem megkötik a speyeri szerződést
1571. május 25.	Somlyai Báthory Istvánt a gyulafehérvári országgyűlés erdélyi fejedelemmé választja; uralkodik 1586-ig
1572. szept. 25.	A pozsonyi diétán Rudolf főherceget magyar trónörökössé koronázzák
1575. július 8.	A kerelőszentpáli csatában Báthory István győzelmet arat a trónkövetelőként fellépő Bekes Gáspár ellen
1575 nyara	A békesség ellenére a törökök elfoglalják Fonyód, Kékkő, Divény és Somoskő várait. A török hódítás Magyarországon eléri legészakibb pontját
1575. december 14.	Báthory Istvánt a krakkói országgyűlésen a lengyel rendek királlyá választják; koronázása: 1576. május 1-jén; uralkodik 1586. évi haláláig
1576. október 12.	Meghal I. Miksa magyar király; utóda: II. Rudolf császár, magyar királyként I. Rudolf; Magyarországon uralkodik 1608-ig
1583	A Habsburg Birodalom udvara Bécsből Prágába költözik
1586. december 13.	Báthory István halála a lengyelországi Grodnóban; Erdélyben utóda Báthory Zsigmond, a lengyel trónon Vasa (III.) Zsigmond (1587–1632)
1590	Megjelenik Károlyi Gáspár gönci lelkipásztor protestáns Biblia-fordítása, a Vizsolyi Biblia
1591–1606	Tizenöt éves (másként hosszú török) háború a Habsburgok és az Oszmán Birodalom között
1592. április	A törökök elfoglalják a horvát végek kulcsát, Bihácsot
1593. június 22.	Jelentős keresztény győzelem Sziszeknél a várat ostromló Haszán boszniai pasa felett
1593. október	Szinán nagyvezír elfoglalja Veszprémet (október 6.) és Palotát (október 10.); ezzel a háború egész Magyarországra átterjed
1593. november–1594. március	Pálffy Miklós és Christoph von Teuffenbach csapatai győzelmet aratnak a dunántúli Pákozdnál, északon pedig Romhánynál (november 3. és 11.), majd visszafoglalják Divény, Fülek, Szécsény, Drégely (november–december), végül Nógrád várát (1594. március)
1594. május–június	Mátyás főherceg vezetésével a keresztény csapatok sikertelenül ostromolják Esztergomot; Balassi Bálint hősi halált hal (május 30.)
1594. szept. 29.	Szinán nagyvezír elfoglalja Győrt; az egész Észak-Dunántúl török fennhatóság alá kerül
1595. október 29.	Az erdélyi és havasalföldi csapatok Gyurgyevónál megverik Szinán nagyvezírt
1596. szept. 20.–október 13.	III. Mehmed szultán elfoglalja Eger várát
1596. okt. 26–28.	A mezőkeresztesi csatában III. Mehmed szerencsével legyőzi a Miksa főherceg vezette keresztény hadakat
1598. március 29.	Adolf Graf von Schwarzenberg és Pálffy Miklós csapatai rajtaütésszerűen visszafoglalják Győrt
1599. november 3.	Az új erdélyi fejedelem, Báthory András Sellenberknél vereséget szenved Vitéz Mihály havasalföldi vajdától; menekülése közben megölik
1600. szept. 10.	Giorgio Basta felső-magyarországi főkapitány csapataival bevonul Erdélybe
1600. szept. 18.	A miriszlói csata: a királyi és erdélyi csapatok megverik Vitéz Mihály vajda hadait
1600. október 20.	A törökök beveszik Kanizsa várát
1601. augusztus 3.	A goroszlói csata: Giorgio Basta és Mihály vajda egyesült serege legyőzi Báthory Zsigmond csapatait
1601. szept. 9–20.	A királyi haderő visszafoglalja az 1543-ban elesett Székesfehérvárt; 1602. augusztus 29-én azonban a törökök visszaveszik
1602. január 20.	Rudolf király Basta generálist Erdély kormányzójává nevezi ki; a tisztséget 1604-ig tölti be
1603. július 17.	Radul havasalföldi vajda Brassó mellett tönkreveri az új erdélyi fejedelem, Székely Mózes seregét, aki az ütközetben elesik
1604. január 6.	Giacomo Barbiano Belgiojoso felső-magyarországi főkapitány katonái elfoglalják a kassai Szent Erzsébet evangélikus templomot és átadják a katolikusoknak
1604. október 15.	Bocskai István hajdúi Álmosdnál legyőznek egy jelentősebb királyi sereget
1604. november	Bocskai veresége Osgyánnál (november 17.), majd Edelénynél (november 25–28.) Giorgio Basta generális csapataitól
1605. február 21.	A marosszerdai országgyűlésen a székelyek és a vármegyei nemesek fejedelmükké választják Bocskai Istvánt; szeptember 14-én a medgyesi országgyűlés beiktatja tisztébe
1605. április 20.	A szerencsi országgyűlésen a felkelt magyar rendek Bocskait Magyarország fejedelmévé választják
1605. november 11.	Bocskai István Rákos mezején átveszi Lala Mehmed nagyvezírtől az őt Magyarország királyának címző szultáni ahdnámét és pusztán ajándékként az ún. Bocskai-koronát
1605. december 12.	Bocskai István közel tízezer hajdút telepít le Szabolcs megyében
1606. június 23.	A bécsi béke Bocskai István fejedelem és I. Rudolf király között
1606. november 11.	A zsitvatoroki béke a bécsi udvar és a török Porta között
1606. december 29.	Bocskai István fejedelem meghal Kassán; utódai: 1607–1608 Rákóczi Zsigmond, majd 1608–1613 Báthory Gábor
1608. június 25.	II. Rudolf császár a libeňi szerződésben Mátyás főherceg javára lemond Magyarország és az osztrák örökös tartományok trónjáról
1608. szeptember 9.–november 19.	A pozsonyi országgyűlésen megkoronázzák II. Mátyást (uralkodik 1619-ig), Illésházy Istvánt megválasztják az 1562 óta betöltetlen nádori tisztségre
1613. október 23.	A törökök által támogatott Bethlen Gábort a Kolozsvárott összehívott országgyűlés erdélyi fejedelemmé választja
1613. október 27.	Báthory Gábor fejedelmet meggyilkolják Váradon
1616. szept. 28.	II. Mátyás király Pázmány Pétert esztergomi érsekké nevezi ki; tisztét haláláig, 1637-ig tölti be
1618. május	A cseh rendek prágai felkelésével kezdetét veszi a harmincéves háború (1618–1648)
1619. március 20.	Meghal II. Mátyás király, trónra lép II. Ferdinánd; uralkodik 1637-ig
1619. szept.–okt.	Bethlen Gábor fejedelem magyar–török seregével csatlakozik a cseh rendek Habsburg-ellenes felkeléséhez; elfoglalja Kassát és Érsekújvárt; a királyság északi területei birtokába kerülnek
1620. január 8.	Bethlen Gábor fejedelem visszautasítja a pozsonyi országgyűlés által neki felajánlott magyar királyi címet
1620. augusztus 25.	A besztercebányai országgyűlés királlyá választja Bethlent, ám ő nem koronáztatja meg magát
1621. december 31.	A nikolsburgi béke Bethlen Gábor és II. Ferdinánd között
1623. aug.–nov.	Bethlen második hadjárata II. Ferdinánd ellen
1625. október 25.	A soproni országgyűlésen nádorrá választják Esterházy Miklóst; tisztét haláláig, 1645-ig tölti be
1626. aug.–okt.	Bethlen harmadik hadjárata Magyarországon
1626	Bécsben megjelenik az első teljes katolikus Biblia-fordítás, Káldi György jezsuita munkája
1629. november 15.	Bethlen Gábor halála Gyulafehérvárott; utóda Brandenburgi Katalin 1630-ig, majd I. Rákóczi György (1630–1648)
1629–1637	A nagyszombati jezsuita templom építése, a magyarországi barokk kezdete
1635. május 12.	Pázmány Péter egyetemet alapít Nagyszombatban
1637. február 15.	Meghal II. Ferdinánd, utóda: III. Ferdinánd király; uralkodik 1657-ig; túléli az 1647. június 16-án megkoronázott, de 1654-ben elhunyt IV. Ferdinándot.
1644. márc.–ápr.	I. Rákóczi György első hadjárata III. Ferdinánd ellen. Elfoglalja Kassát (március 12.) és Felső-Magyarországot, majd a Vág völgyéig nyomul előre, októberre azonban visszaszorul az északkeleti országrészbe
1645. július 18.	I. Rákóczi György második hadjáratában a fejedelmi csapatok Brünn alatt egyesülnek a svédekkel
1645. december 16.	III. Ferdinánd király és I. Rákóczi György fejedelem aláírja a linzi békét
1648. október 11.	Gyulafehérvárott meghal I. Rákóczi György; utóda idősebbik fia, II. Rákóczi György (1648–1660)
1657. január 6.	II. Rákóczi György a Porta engedélye nélkül támadást indít Lengyelország ellen; tavaszi-nyári sikerek után a teljes erdélyi sereg a krími tatárok fogságába esik
1658. máj.–okt.	Köprülü Mehmed nagyvezír büntetőhadjárata Erdélybe; a fejedelemség pusztulása. Szeptember 14-től Barcsay Ákos az új fejedelem (1658–1660)
1659	Polgárháború II. Rákóczi György és Barcsay Ákos között
1660. május 22.	Szejdi Ahmed budai pasa Szászfenesnél megveri II. Rákóczi György csapatait; a megsebesült fejedelem június 7-én Váradon belehal sebeibe
1660. augusztus 27.	Ali pasa szerdár hadserege hosszú ostrom után elfoglalja a fejedelemség kapuját, Nagyváradot
1661. január 1.	Kemény Jánost a szászrégeni országgyűlés fejedelemmé választja (uralkodik 1662-ig); júliusban megöleti vetélytársát, Barcsay Ákost
1661. június	Zrínyi Miklós horvát–szlavón bán török területen megkezdi Új-Zrínyivár építését, amely a Porta felháborodását váltja ki
1661. jún.–szept.	Raimondo Montecuccoli tábornagy sikertelen hadjárata Erdélybe. Közben Ali pasa szerdár ellenőrzése mellett a marosvásárhelyi országgyűlés fejedelemmé választja Apafi Mihályt; uralkodik 1690-ig
1662. január 22.	Kemény János elesik Nagyszőllősnél az Apafi Mihály támogatására érkező Kücsük Mehmed jenői beglerbéggel vívott csatában
1663. szept. 25.	Köprülü Ahmed nagyvezír csapatai – párkányi győzelmük (auguszstus 7.) után – beveszik Érsekújvárt
1664. jan.–febr.	Zrínyi Miklós és Julius Graf von Hohenlohe téli hadjárata; legnagyobb sikere az eszéki híd felgyújtása (február 2.)
1664. máj.–aug.	Köprülü Ahmed nagyvezír magyarországi hadjárata: felmenti a keresztények ostromolta Kanizsát, elfoglalja, majd lerombolja Új-Zrínyivárt, a szentgotthárdi csatában (augusztus 1.) azonban vereséget szenved a Raimondo Montecuccoli vezette szövetséges csapatoktól
1664. augusztus 10.	A vasvári béke
1666. augusztus 27.	Wesselényi Ferenc nádor Murányból követeket küld a Portára: a rendi szabadságok és a szabad királyválasztás garantálásáért kész elismerni a szultán fennhatóságát
1670. ápr.–szept.	Az ún. Wesselényi-felkelés vezetőit őrizetbe veszik
1671. április 30.	Bécsújhelyen kivégzik a fej- és jószágvesztésre ítélt Zrínyi Pétert és Frangepán Ferencet, Bécsben Nádasdy Ferencet, Pozsonyban Bónis Ferencet
1672	Megkezdődik a Felső-Magyarországról Erdélybe és a Partiumba menekült bujdosók mozgalma
1673. február 27.	I. Lipót hattagú kormányzótanácsot (Gubernium) állít fel Magyarország kormányzására
1674. április 4.	A pozsonyi rendkívüli bíróság mintegy négyszáz prédikátort ítél el; több mint negyven hite mellett végig kitartó személyt 1675 márciusában Nápolyban és Buccariban gályarabnak adnak el
1678	Thököly Imre vezetésével a bujdosók csapatai elfoglalják Felső-Magyarországot, de november 1-jén Barsszentkeresztnél vereséget szenvednek
1681. ápr.–dec.	A soproni országgyűlésen I. Lipót kiegyezik a magyar rendekkel: felszámolják a Guberniumot, megerősítik a rendi kiváltságokat. Esterházy Pált nádorrá választják (június 13.); tisztét 1713. évi haláláig tölti be
1682. aug.–szept.	Thököly Imre csapatai elfoglalják Kassát (augusztus 14.), majd Füleket (szeptember 10.), ahol szeptember 16-án a budai pasa Thökölyt Közép-Magyarország uralkodójává nevezi ki. Ezzel az ország négy részre szakad, kialakul Thököly felső-magyarországi török vazallus fejedelemsége
1683. márc.–okt.	Kara Musztafa nagyvezír sikertelen hadjárata Bécs elfoglalására; szeptember 12-én hatalmas keresztény győzelem a Bécs melletti Kahlenbergnél Lotharingiai Károly és III. (Sobieski) János lengyel király vezetésével
1684. március	XI. Ince pápa gyámkodásával létrejön a Szent Szövetség, a törökellenes diplomáciai koalíció. Tagjai: a Habsburg Monarchia, Lengyelország, Velence és 1686-tól Oroszország
1685. szept.–okt.	Az előrenyomuló császári-királyi csapatok felszámolják Thököly Imre fejedelemségét, akit a váradi pasa fogságba vet
1686. június 18.–szeptember 2.	Buda visszafoglalása
1687. augusztus 12.	Jelentős szövetséges győzelem Nagyharsánynál, az ún. második mohácsi csatában Szülejmán nagyvezír serege felett
1687. október 27.	Egyezmény Balázsfalván Lotharingiai Károly fővezér és Apafi Mihály erdélyi fejedelem között
1687. december	Eger felszabadul; a magyar rendek a pozsonyi országgyűlésen lemondanak a szabad királyválasztásról
1687	Antonio Caraffa generális eperjesi vésztörvényszéke
1688. május 9–10.	A fogarasi egyezmény Antonio Caraffa és Apafi Mihály erdélyi fejedelem között
1688	Székesfehérvár (május 19.) és Belgrád (szeptember 6.) keresztény kézre kerül; de a Rajna vidékén XIV. Lajos megtámadja a megerősödő Habsburg Birodalmat
1690. október 16.	I. Lipót kiadja az Erdély helyzetét szabályozó Diploma Leopoldinumot; kisebb módosítás után végleges kiadása: 1691. december 4-én
1690	Ablokád alatt tartott Kanizsa felszabadul (április 13.), Belgrádot viszont visszafoglalják a törökök (október 8.)
1691. augusztus 19.	Bádeni Lajos győzelme a szalánkeméni csatában
1695. szept. 21.	Az utolsó török győzelem Lugosnál Friedrich Veterani erdélyi főparancsnok serege felett
1697. jún.–aug.	A hegyaljai felkelés
1697. szept. 11.	Jenő savoyai herceg nagy győzelme Zentánál II. Musztafa szultán csapatai felett
1699. január 24.	A karlócai béke a Szent Liga tagjai és a török Porta között; Magyarország – a Temesköz kivételével – felszabadul a török uralom alól
1703. május 6.	II. Rákóczi Ferenc brezáni kiáltványa
1703. május 21.	A tiszaháti felkelés; a Rákóczi-szabadságharc kezdete
1704. július 8.	A gyulafehérvári országgyűlés Rákóczit erdélyi fejedelemmé választja; beiktatására a marosvásárhelyi diétán 1707. április 5-én kerül sor
1705. május 5.	I. Lipót halála, utóda I. József (1705–1711)
1705. május 30.	Megjelenik az első magyarországi újság, a Mercurius Hungaricus első száma
1705. szept. 12.–október 2.	A szécsényi (kuruc) országgyűlés: önálló államszervezet, Rákóczi vezérlő fejedelem, Szenátus és Gazdasági Tanács
1707. június 12.	Az ónodi országgyűlés kimondja a Habsburg-ház trónfosztását
1707 ősze	A kurucok elveszítik Erdélyt
1707. szept. 15.	II. Rákóczi Ferenc és I. Nagy Péter orosz cár szerződése Varsóban
1708. február 29.	1687 után újra magyar országgyűlés kezdődik Pozsonyban
1708. augusztus 3.	Rákóczi csapatainak veresége a trencséni csatában
1708. november 28.–december 20.	A sárospataki országgyűlés
1709 vége	A Dunántúlt és a Szepességet végleg elvesztik a kurucok
1711. április 17.	I. József halála. Utóda III. (mint császár VI.) Károly (1711–1740)
1711. május 1.	A szatmári béke