Magyarország története
6. A 20. századi Magyarország
1918. október 23. | Károlyi Mihály vezetésével megalakul a Magyar Nemzeti Tanács |
1918. október 30. | A Szlovák Nemzeti Tanács határozatot hoz Szlovákia Csehországhoz való csatlakozásáról |
1918. október 31. | Budapesten győz a forradalom; megalakul a Károlyi-kormány |
1918. november 3. | A Monarchia fegyverszünetet köt Padovában az antanthatalmakkal |
1918. november 13. | A belgrádi katonai konvenció aláírása |
1918. november 16. | Magyarország „független és önálló népköztársasággá” alakul |
1918. november 25. | Az újvidéki Szláv Nemzeti Gyűlés a dél-magyarországi megyék Szerbiához csatolásáról fogad el határozatot |
1918. december 1. | Az erdélyi románok gyulafehérvári gyűlése Erdély Romániához csatolásáról fogad el határozatot |
1919. január 11. | A Nemzeti Tanács Károlyi Mihályt ideiglenes köztársasági elnökké nevezi ki |
1919. január 18. | Párizsban megkezdi tárgyalásait a békekonferencia |
1919. március 21. | Az MSZDP és a KMP vezetői kikiáltják a Tanácsköztársaságot |
1919. április 16. | A román hadsereg támadása |
1919. május 30. | A Vörös Hadsereg északi hadjáratának kezdete |
1919. augusztus 1. | Lemond a Forradalmi Kormányzótanács, megalakul a Peidlkormány |
1919. november 16. | Horthy Miklós a Nemzeti Hadsereg élén bevonul Budapestre |
1920. január 25–26. | Nemzetgyűlési választások; a szavazatok többségét a Kisgazdapárt kapja |
1920. március 1. | A nemzetgyűlés Magyarország kormányzójává választja Horthy Miklóst |
1920. június 4. | A békeszerződés aláírása a versailles-i Nagy Trianon palotájában |
1921. március 26.–április 5. | IV. Károly első visszatérési kísérlete |
1921. április 14. | Gróf Bethlen István alakít kormányt |
1921. augusztus 22. | A magyar csapatok bevonulnak Pécsre |
1921. okt. 20–24. | IV. Károly második – fegyveres – visszatérési kísérlete |
1921. november 6. | Kihirdetik a Habsburg-ház trónfosztásával foglalkozó 1921:XLVII. tc.-t. |
1921. dec. 14–16. | Népszavazás Sopronban és környékén a terület hovatartozásáról |
1922. máj. 28.–jún. 1. | Nemzetgyűlési választások; az Egységes Párt a szavazatok 58%-át szerzi meg |
1922. szept. 18. | Magyarországot felveszik a Népszövetségbe |
1924. március 5–6. | Megállapodás a Magyarországnak nyújtandó pénzügyi kölcsönről |
1924. május 24. | Megalakul a Magyar Nemzeti Bank |
1925. január 1. | Életbe lép az új autonóm vámtarifa (1924:XXI. tc.) |
1925. december 1. | Felavatják a budapesti rádióstúdiót; megindul a rendszeres rádiózás |
1926. november 15. | Kihirdetik a felsőház felállításával foglalkozó 1926:XXII. tc.-t. |
1926. dec. 14–15. | Országgyűlési választások; az Egységes Párt a mandátumok 60%-át kapja |
1926. dec. 27. | Forgalomba hozzák az új pénzt, a pengőt |
1927. április 5. | A magyar–olasz barátsági szerződés aláírása |
1927. szeptember | Megjelenik a Magyar Szemle című folyóirat első száma |
1928. augusztus 4. | Kihirdetik a kötelező öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítással foglalkozó 1928:XL. tc.-t |
1930. október 12. | Megalakul a Független Kisgazdapárt |
1930.bdecember 3. | A budapesti Margitszigeten átadják a Nemzeti Sportuszodát |
1931. augusztus 18. | Benyújtja lemondását Bethlen István miniszterelnök |
1931. szept. 25. | Bemutatják az első magyar hangosfilmet (Kék bálvány) |
1932. október 1. | Megalakul Gömbös Gyula kormánya |
1932. október 27. | Átalakul az Egységes Párt; az új kormánypárt neve: Nemzeti Egység Pártja |
1933. július 22. | Berlinben aláírják az I. magyar–német kereskedelmi pótegyezményt |
1934. február 21. | Magyarország és Németország megkötik az 1931-es kereskedelmi szerződés II. pótegyezményét |
1934. március 17. | A magyar–olasz–osztrák hármas egyezmény (római jegyzőkönyvek) aláírása Rómában |
1935. március 31.–április 7. | Országgyűlési választások; a kormánypárt 69%-os többséget szerez |
1936. október 12. | A kormányzó kinevezi Darányi Kálmán kormányát |
1937. július 28. | Kihirdetik az 1937:XXI. Tc.-t, amely egyes iparágakban bevezeti a 48 órás, a tisztviselők esetében pedig a 44 órás munkahetet |
1938. március 12–13. | Anschluss |
1938. április 30. | Kihirdetik a mezőgazdasági munkavállalók kötelező öregségi biztosításával foglalkozó 1938:XII. tc.-t |
1938. május 14. | A kormányzó megbízásából Imrédy Béla alakít kormányt |
1938. május 29. | Kihirdetik az 1938:XV. tc.-t (ún. I. zsidótörvény) |
1938. június 3. | Kihirdetik az új választójogi törvényt (1938:XIX. tc.), amely általánossá teszi a titkos szavazást |
1938. november 2. | Első bécsi döntés |
1939. február 15. | Gróf Teleki Pál alakít kormányt |
1939. március 15. | A honvédség alakulatai megkezdik Kárpátalja visszafoglalását |
1939. április 11. | Magyarország kilép a Népszövetségből |
1939. május 5. | Kihirdetik az 1939:IV. tc.-t (ún. II. zsidótörvény) |
1939. május 28–29. | Országgyűlési választások; a kormánypárt a mandátumok 73%-át kapja |
1939. szeptember 1. | Németország megtámadja Lengyelországot; kezdetét veszi a második világháború |
1940. július 12. | Kihirdetik a nyolcosztályos népiskola bevezetésével foglalkozó 1940:XX. tc.-t |
1940. augusztus 30. | Második bécsi döntés |
1941. április 3. | Gróf Teleki Pál öngyilkosságot követ el, utóda Bárdossy László |
1941. április 11. | Magyarország csatlakozik a Jugoszlávia elleni támadáshoz |
1941. június 22. | A német hadsereg megtámadja a Szovjetuniót |
1941. június 26. | Magyarország hadba lépése a Szovjetunió ellen |
1941. augusztus 8. | Kihirdetik az 1941:XV. Tc.-t (ún. III. zsidótörvény) |
1941. december 6. | Nagy-Britannia hadat üzen Magyarországnak |
1941. december 12. | Magyarország hadat üzen az Egyesült Államoknak |
1942. március 9. | A kormányzó Kállay Miklóst nevezi ki miniszterelnökké. |
1942. ugusztus 20. | Repülőszerencsétlenség következtében meghal Horthy István |
1943. január–február | A 2. magyar hadsereg megsemmisítő vereséget szenved az orosz fronton |
1943. október 10. | A kormány elfogadja a nyugati szövetségesek előzetes fegyverszüneti feltételeit |
1944. március 19. | A német csapatok megszállják Magyarországot |
1944. március 22. | Sztójay Döme alakít kormányt |
1944. május 15. | Megkezdődik a zsidók gettóba gyűjtése és deportálása |
1944. június vége | Horthy leállítja a zsidók deportálását |
1944. október 11. | A kormányzó megbízottai aláírják az előzetes fegyverszüneti megállapodást |
1944. október 15. | A kiugrási kísérlet meghiúsul; a fővárost német csapatok szállják meg |
1944. október 16. | Horthy lemond, és Szálasi Ferencet nevezi ki miniszterelnökké |
1944. december 2. | Szegeden megalakul a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front |
1944. december 21. | Debrecenben összeül az Ideiglenes Nemzetgyűlés |
1944. december 22. | Debrecenben megalakul az Ideiglenes Nemzeti Kormány |
1945. január 20. | Magyaroszág és a szövetséges hatalmak aláírják a fegyverszünetet |
1945. április 13. | Befejeződnek a fegyveres harcok Magyarország területén |
1945. augusztus 18. | Rendelet a 8 osztályos kötelező általános iskolák szervezéséről |
1945. november 4. | Nemzetgyűlési választások; a Kisgazdapárt a szavazatok 57%-át kapja |
1945. december 29. | Rendelet a német nemzetiségű lakosság kitelepítéséről |
1946. február 1. | A nemzetgyűlés elfogadja az 1946: I. tc.-t, amely eltörli a királyság intézményét, és Magyarországot köztársaságnak nyilvánítja. Köztársasági elnökké a nemzetgyűlés Tildy Zoltánt választja |
1946. február 27. | Aláírják a magyar–csehszlovák lakosságcsere-egyezményt Budapesten |
1946. augusztus 1. | Kibocsátják az új pénzt, a forintot |
1947. február 10. | A békeszerződés aláírása Párizsban |
1947. május 30. | Lemond és emigrációba kényszerül Nagy Ferenc miniszterelnök |
1947. augusztus 31. | Országgyűlési („kékcédulás”) választások |
1947. november 21. | Hatályba lép az 1947:XXX. tc. abankok államosításáról |
1948. április 29. | A 100 főnél több munkást foglalkoztató üzemek államosítása |
1948. június 12. | Az MKP és az MSZDP egyesülésével megalakul a Magyar Dolgozók Pártja |
1948. június 16. | Az egyházi iskolák államosítása |
1948. július 30. | Lemond Tildy Zoltán köztársasági elnök |
1948. december 26. | Letartóztatják Mindszenty József hercegprímást |
1949. január 20. | Magyarország részvételével Moszkvában megalakul a KGST |
1949. május 15. | Országgyűlési (egypárti) választások; a Hazafias Népfront jelöltjeire 96% szavaz |
1949. augusztus 18. | Az országgyűlés elfogadja az új alkotmányt (1949:XX. tc.) |
1949. szept. 29. | Az Elnöki Tanács megszünteti a kötelező iskolai vallásoktatást |
1949. október 15. | Kivégzik Rajk Lászlót és több társát |
1949. december 28. | Államosítják a 10 főnél több munkást foglalkoztató üzemeket |
1950. január 13. | A református és az evangélikus püspökök felesküsznek az új alkotmányra |
1950. október 22. | Tanácsválasztások |
1951. április vége | Letartóztatják Kádár Jánost és több társát a „hazai” kommunisták közül |
1951. július 21. | A katolikus püspöki kar felesküszik az alkotmányra |
1952. február 17. | A házingatlanok államosítása |
1953. május 17. | Országgyűlési választások; a Népfront jelöltjeire szavaz a választók 98%-a |
1953. július 4. | A Nagy Imre-kormány megalakulása |
1955. április 18. | Az országgyűlés felmenti Nagy Imrét, utóda Hegedüs András |
1955. május 14. | Magyarország csatlakozik a Varsói Szerződéshez |
1955. december 14. | Magyarországot felveszik az ENSZ tagállamai közé |
1956. február 14–25. | A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa |
1956. október 6. | Rajk László és társai újratemetése |
1956. október 23. | A budapesti egyetemisták békés tüntetése fegyveres felkelésbe csap át; a forradalom és szabadságharc kezdete |
1956. október 24. | Az Elnöki Tanács Nagy Imrét nevezi ki miniszterelnökké |
1956. október 26. | A harcok és tüntetések több vidéki városra átterjednek |
1956. október 28. | Nagy Imre nemzeti demokratikus forradalomnak minősíti a felkelést |
1956. október 31. | Az MDP Elnöksége kimondja a párt feloszlatását, megalakul a Magyar Szocialista Munkáspárt. Újjáalakulnak a koalíciós pártok is. Az SZKP KB Elnöksége utasítást ad a magyar forradalom katonai leverésére |
1956. november 1. | A kormány deklarálja Magyarország semlegességét és kilépését a Varsói Szerződésből |
1956. november 4. | A szovjet csapatok megtámadják Budapestet; Nagy Imre és környezete a jugoszláv követségre menekül; Kádár János vezetésével Szolnokon megalakul a „Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány” |
1956. november 11. | A fegyveres harcok vége |
1957. május 27. | Magyar–szovjet megállapodás a szovjet csapatok magyarországi tartózkodásáról |
1958. március 1. | A Magyar Televízió megkezdi a rendszeres műsorsugárzást |
1958. június 16. | Nagy Imre és társai kivégzése |
1958. november 16. | Országgyűlési és tanácsi választások; a Népfront jelöltjeire szavaz 99,6% |
1959. április 3. | Az első részleges amnesztia |
1959. szept. 25. | Újjáalakul az Írószövetség |
1960. április 1. | A második részleges amnesztia |
1960. október 3. | Kádár János beszédet mond az ENSZ Közgyűlésén |
1961. január 5. | Bejelentik a mezőgazdaság kollektivizálásának befejezését |
1961. ugusztus 26. | Kivégzik az 1956-os felkelők utolsó csoportját |
1962. nov. 20–24. | Az MSZMP VIII. kongresszusa deklarálja „a szocializmus alapjainak lerakását” |
1962. december 20. | Az ENSZ Közgyűlése leveszi napirendjéről a magyar kérdést |
1963. február 24. | Országgyűlési választások; 98,9% a Népfront jelöltjeire szavaz |
1963. március 22. | Általános amnesztia az 1957–58-ban elítéltek számára |
1963. augusztus 20. | Az utolsó magyar faluban (Aporliget) is kigyullad a villany |
1964. szept. 15. | A Vatikán és a magyar kormány megállapodása a katolikus egyház helyzetének rendezéséről |
1964. október 14. | Ny. Sz. Hruscsovot elmozdítják az SZKP éléről; utóda L. I. Brezsnyev |
1966. február 15. | Megszűnik a vízumkényszer Magyarország és Jugoszlávia között |
1966. május 25–27. | Az MSZMP KB határozata a gazdasági mechanizmus reformjáról |
1967. január 29. | A gyermekgondozási segély (GYES) bevezetése |
1967. március 19. | Országgyűlési választások; 99,7% a Népfront jelöltjeire szavaz |
1967. július 6. | A minisztertanács határozata a 44 órás munkahét fokozatos bevezetéséről |
1968. január 1. | Érvénybe lép az új gazdasági mechanizmus |
1968. aug. 20–21. | A magyar csapatok részt vesznek a Csehszlovákia elleni intervencióban |
1970. március 4. | Az új útlevélrendelet szerint nyugati országokba turistaként három-, látogatóként kétévente egyszer lehet utazni |
1970. április 2. | Felavatják a budapesti metró első vonalát az Örs vezér tere és a Deák tér között |
1971. április 25. | Országgyűlési választások; 99% a Népfront jelöltjeire szavaz |
1971. szept. 28. | A Vatikán és a magyar kormány közötti megállapodás értelmében Mindszenty József amnesztiában részesül, elhagyja Magyarországot |
1972. nov. 14–15. | Az MSZMP KB a gazdasági reform visszafogásáról fogad el határozatot |
1973. december 21. | A diplomáciai kapcsolatok felvétele az NSZK-val |
1974. június 15. | Országgyűlési választások; 99,6% a Népfront jelöltjeire szavaz |
1974. július 3. | Átadják az ország első (balatoni) autópályáját (M7-es) |
1974. augusztus 1. | Kádár János aláírja a helsinki megállapodás záróokmányát |
1976. február 12. | VI. Pál pápa Lékai Lászlót esztergomi érsekké nevezi ki. |
1977. június 9. | A pápa fogadja Kádár Jánost |
1977. szept. 15. | Magyarország és Csehszlovákia megállapodást ír alá egy a Bős és Nagymaros közötti vízlépcső és vízi erőmű felépítéséről |
1978. január 6. | Cyrus Vance, az USA külügyminiszere Budapesten átadja Magyarországnak a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket |
1978. szeptember | A hétfő esti ellenzéki „repülőegyetemek” kezdete |
1979. január 1. | Megszűnik a vízumkényszer Ausztria és Magyarország között |
1980. június 8. | Országgyűlési választások; 99,3% a Népfront jelöltjeire szavaz |
1981. január 1. | Szerződéses és bérleti formában üzemeltethetők a kisebb kereskedelmi üzletek és vendéglátó-ipari egységek |
1981. július 1. | A 42 órás munkahét (szabad szombat) bevezetése |
1981. szept. 9. | 1982-től engedélyezik gazdasági munkaközösségek létrehozását |
1981. október | Megjelenik az illegális Beszélő című folyóirat első száma |
1983. március. 23. | Reagan amerikai elnök meghirdeti az ún. űrfegyverkezési programot |
1983. december 27. | Hatályba lép az országgyűlési képviselők választását módosító 1983: III. tc. (kötelező többes jelölés) |
1984. október 31. | A 33/1984. sz. kormányrendelet decentralizálja az állam tulajdonosi jogait; az üzemek tulajdonosaivá a megalakítandó vállalati tanácsok válnak |
1985. március 11. | Mihail Gorbacsovot választják az SZKP főtitkárává |
1985. június 8. | Országgyűlési választások; a képviselők 10,5 %-a független |
1985. június14–16. | Az ellenzék tanácskozása Monoron |
1986. október | Elkészül a reformközgazdászok Fordulat és reform című programja |
1986. dec.r 10–15. | Megalakulnak az első kereskedelmi bankok |
1987. március 6. | II. János Pál pápa Paskai Lászlót esztergomi érsekké nevezi ki |
1987. június 10. | Megjelenik a Beszélő szerkesztőinek Társadalmi Szerződés című programja |
1987. június 25–26. | Lázár Györgyöt Grósz Károly váltja fel a kormány élén |
1987. szept. 27. | Lakitelken megalakul a Magyar Demokrata Fórum (MDF) |
1987. nov. 27. | A „világútlevél” bevezetése |
1988. január 1. | A személyi jövedelemadó és az általános forgalmi adó bevezetése |
1988. május 20–22. | Az MSZMP országos értekezlete Kádár János helyett Grósz Károlyt választja a párt főtitkárává |
1988. június 27. | Tömegtüntetés Budapesten a tervezett erdélyi falurombolás ellen |
1988. október 10. | Hatályba lép a privatizáció alapjául szolgáló társasági törvény (VI. tc.) |
1988. november 24. | Németh Miklós alakít kormányt |
1989. március 15. | Az ellenzéki szervezetek tömegtüntetése Budapesten |
1989. május 13. | A minisztertanács felfüggeszti a nagymarosi vízlépcső építését |
1989. június 13. | Megkezdődnek a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásai a hatalom megosztásáról és a békés átmenetről |
1989. június 16. | Nagy Imre és mártírtársai újratemetése |
1989. július 6. | Meghal Kádár János |
1989. szept. 10. | Magyarország megnyitja nyugati határát a keletnémet menekültek előtt |
1989. szept. 18. | Befejeződnek a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásai |
1989. október 5–9. | Az MSZMP utolsó kongresszusa, a Magyar Szocialista Párt megalakulása |
1989. október 23. | Az 1949-es alkotmányt hatálytalanító új alaptörvény (1989:XXXI. tc.) kihirdetése és a Magyar Köztársaság kikiáltása |
1989. december 2. | Bush és Gorbacsov csúcstalálkozója Máltán |
1990. március 10. | Magyar–szovjet megállapodás a szovjet csapatok teljes kivonásáról |
1990. március 25.–április 8. | Országgyűlési választások; a mandátumok 43%-át az MDF szerzi meg |
1990. május 23. | Antall József (MDF) alakít kormányt |
1990. augusztus 3. | Az Országgyűlés Göncz Árpádot (SZDSZ) választja köztársasági elnökké |
1991. február 15. | Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia képviselői együttműködési megállapodást írnak alá Visegrádon |
1991. június 19. | Befejeződik a szovjet csapatok kivonása Magyarországról |
1991. június 28. | Feloszlatják a KGST-t |
1991. július 1. | Feloszlatják a Varsói Szerződést |
1991. július 11. | Hatályba lép a kárpótlási alaptörvény (1991:XXV. tc.) |
1992. május 25. | A magyar kormány felmondja a bős–nagymarosi vízlépcsőről Csehszlovákiával kötött szerződést |
1993. május 11. | Az Országgyűlés jóváhagyja az Ukrajnával kötött alapszerződést |
1993. december 21. | Boross Péter (MDF) alakít kormányt |
1994. május 8–29. | Országgyűlési választások; a mandátumok 54%-át az MSZP szerzi meg |
1994. július 15. | Horn Gyula (MSZP) alakít kormányt |
1995. március 19. | Alapszerződés aláírása Szlovákiával |
1995. május 30. | Az Országgyűlés elfogadja a stabilizációs programot (Bokros-csomag) |
1995. június 19. | Az Országgyűlés ismét Göncz Árpádot választja köztársasági elnökké |
1996. július 3. | Az Országgyűlés elfogadja az 1996:LIX. tc.-t a nyugdíjkorhatár egységesen 62 évre emeléséről |
1996. szept. 16. | Alapszerződés aláírása Romániával |
1997. január 1. | Megszűnik a „turistakeret”; magyar állampolgárok korlátlanul vásárolhatnak külföldi valutát forintért |
1997. november 16. | Eredményes népszavazás a NATO-hoz való csatlakozásról |
1998. május 10–24. | Országgyűlési választások; a Fidesz a mandátumok 38,6%-át szerzi meg |
1998. július 8. | Orbán Viktor (Fidesz) alakít kormányt |
1999. március 12. | Magyarország a NATO teljes jogú tagja |
2000. június 6. | Az Országgyűlés Mádl Ferencet választja köztársasági elnökké |
2001. június | Az országgyűlés elfogadja a szomszédos országokban élő magyarok támogatásával foglakozó ún. státustörvényt |
2001 | Az év folyamán megrendezett népszámlálás szerint Magyarország népessége 10.1 millió |
2002. április 7–21. | Országgyűlési választások; a Fidesz a mandátumok 49, az MSZP 46, az SZDSZ 5%-át szerzi meg |
2002. május 27. | A szocialista Medgyessy Péter vezetésével MSZP–SZDSZ kormány alakul |
2002. október 10. | A Sorstalanság című regényéért Kertész Imre elnyeri az irodalmi Nobel-díjat |
2002. december 7. | II. János Pál pápa a lemondott Paskai László helyére Erdő Pétert nevezi ki prímássá és esztergom-budapesti érsekké |
2004. május 1. | Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagállamává válik |
2004. szept. 29. | A lemondott Medgyessy Péter helyett az országgyűlés Gyurcsány Ferenc szocialista politikust választja miniszterelnökké |
2005. május 5. | Az országgyűlés Sólyom Lászlót, az Alkotmánybíróság volt elnökét választja köztársasági elnökké. |
2006. április 9–23. | Az országgyűlési választásokat a mandátumok 48%-ával az MSZP nyeri |
2006. június 9. | Gyurcsány Ferenc vezetésével ismét szocialista-liberális kormány alakul |
Tartalomjegyzék
- MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE
- Impresszum
- Előszó
- 1. A magyarok őstörténete és a honfoglaláskor
- 2. A középkori Magyar Királyság Az Árpád-házi királyok kora (970–1301)
- 2.1. Államalapítás Géza és István idején (970–1038)
- 2.2. Válság és konszolidáció (1038–1116)
- 2.3. Integrálódás Európába (1116–1205)
- 2.4. Az „új berendezkedés” gazdasági-társadalmi következményei (1205–1301)
- 3. A középkori Magyar Királyság A vegyes házi királyok kora (1301–1526)
- 3.1. Anjou-kor: a tartományuraságoktól I. (Nagy) Lajos birodalmának felbomlásáig (1301–1403)
- 3.2. Luxemburgi Zsigmond konszolidációs eredményei a 15. század első harmadában
- 3.2.1. Zsigmond gazdasági, pénzügyi és várospolitikai reformjai
- 3.2.2. Európai szerepek és a török elleni védekezés ügye
- 3.2.3. A király, a bárók és a rendek Politikai és igazságszolgáltatási reformok
- 3.2.4. Társadalmi feszültségek Az 1437–1438-as erdélyi parasztfelkelés
- 3.2.5. Királyi reprezentáció. A humanizmus kezdetei
- 3.2.1. Zsigmond gazdasági, pénzügyi és várospolitikai reformjai
- 3.3. Belső viszálykodás és a török veszély a 15. század második harmadában
- 3.4. Mátyás király birodalma (1458–1490)
- 3.5. Társadalom és gazdaság a késő középkorban
- 3.5.1. Az ország népessége. Lélekszám és nemzetiség
- 3.5.2. Társadalmi rétegződés, rendi dualizmus
- 3.5.3. Egyházi társadalom
- 3.5.4. Az arisztokrácia kialakulása. A familiárisi intézmény és a nemesség
- 3.5.5. Mezőgazdaság és állattenyésztés
- 3.5.6. Jobbágyok – parasztok
- 3.5.7. Városi jellegű foglalkozások: kézművesség, kereskedelem, pénzforgalom
- 3.5.8. A városok és mezővárosok igazgatása és társadalma
- 3.5.1. Az ország népessége. Lélekszám és nemzetiség
- 3.6. A Mohácshoz vezető út (1490–1526)
- 4. Magyarország két világbirodalom határán (1526–1711)
- 4.1. Magyarország Mohács után: az útkeresések évszázada (1526–1606)
- 4.1.1. Két világbirodalom határvidékén
- 4.1.2. Török utak Bécs felé: az oszmánok Magyarországon
- 4.1.3. Rögös magyar út Bécsbe: a Habsburgok és a magyar rendek
- 4.1.4. A Sztambulba vezető út: Szapolyai János és fia állama
- 4.1.5. Igen szűk ösvényen: az Erdélyi Fejedelemség
- 4.1.6. Mohács utáni társadalmunk útkeresései
- 4.1.7. A magyar gazdaság útjai Európába
- 4.1.8. Honkeresők: etnikai és demográfiai változások
- 4.1.9. Hitkeresők: vallásváltó Magyarország
- 4.1.10. Humanista és reneszánsz nyelvkeresők: a művelődés aranykora
- 4.1.11. Hiábavaló kiútkeresés: a tizenöt éves háború
- 4.1.1. Két világbirodalom határvidékén
- 4.2. Romlás és megújulás: a kétarcú 17. század (1606–1711)
- 4.2.1. Béke vagy polgárháború a két birodalom határán?
- 4.2.2. Újabb török hadjáratok a régi cél felé
- 4.2.3. A rendiség megerősödése – kenyértörés az udvarral
- 4.2.4. Önálló életre kelt Erdély – virágzó, majd pusztuló Tündérország
- 4.2.5. Militarizálódás és önszerveződés: társadalmi változások
- 4.2.6. Gazdasági visszaesés és átrendeződés
- 4.2.7. Pusztuló magyarság – gyarapodó „nemzetiségek”
- 4.2.8. Megújuló katolicizmus – elhúzódó vallásháború
- 4.2.9. Fél évszázad kulturális fejlődés – fél évszázad háborús válság
- 4.2.10. Felszabadított, de elpusztított ország: újabb tizenöt év háború
- 4.2.11. Függetlenségi mozgalom és polgárháború: a Rákóczi-szabadságharc
- 4.2.1. Béke vagy polgárháború a két birodalom határán?
- 4.1. Magyarország Mohács után: az útkeresések évszázada (1526–1606)
- 5. Magyarország a Habsburg Monarchiában (1711–1918)
- 5.1. A rendi képviseleti monarchia utolsó korszaka és válsága (1711–1848)
- 5.1.1. Magyarország beilleszkedése a Habsburg Birodalomba
- 5.1.2. Rendi intézmények, országos kormányszervek
- 5.1.3. Vallások és egyházak
- 5.1.4. A felvilágosult abszolutizmus kezdetei: Mária Terézia reformjai
- 5.1.5. A felvilágosult abszolutizmus kiteljesedése: II. József reformjai
- 5.1.6. Az ország újjáépítése: a táj és a településhálózat változásai
- 5.1.7. Újratelepítés, népesedési változások
- 5.1.8. Hagyományos és átalakuló mezőgazdaság
- 5.1.9. Ipar, kereskedelem, szállítás
- 5.1.10. A rendi társadalomból a polgári társadalom felé
- 5.1.11. A rendi nacionalizmus kora (1790–1830)
- 5.1.12. A reformkor: a polgári átalakulás előkészítése
- 5.1.13. A nemzetiségi kérdés jelentkezése. Nemzeti ébredési mozgalmak
- 5.1.14. A barokktól a polgárosodó kultúráig
- 5.1.1. Magyarország beilleszkedése a Habsburg Birodalomba
- 5.2. A polgári Magyarország születése (1848–1918)
- 5.2.1. Polgári forradalom és szabadságharc
- 5.2.2. Kísérletek a Habsburg Birodalom átszervezésére (1849–1867)
- 5.2.3. A dualista Monarchia államrendszere és a magyar polgári államapparátus felépítése
- 5.2.4. A modern gazdasági növekedés kibontakozása
- 5.2.5. Népesedési viszonyok. Magyarosodás
- 5.2.6. A településhálózat átalakulása, az urbanizáció felgyorsulása
- 5.2.7. Polgárosodó társadalom
- 5.2.8. Vallások és egyházak a polgári Magyarországon
- 5.2.9. A modern kultúra megalapozása
- 5.2.10. Belpolitika a dualizmus korában
- 5.2.11. A nemzetiségi kérdés
- 5.2.12. Nemzetközi konfliktusok és az első világháború: a Monarchia végórái
- 5.2.1. Polgári forradalom és szabadságharc
- 5.1. A rendi képviseleti monarchia utolsó korszaka és válsága (1711–1848)
- 6. A 20. századi Magyarország
- 6.1. Az 1918–1919-es forradalmak
- 6.2. A Horthy-korszak (1919–1944)
- 6.2.1. Megszállás, ellenforradalom és a konszolidáció kezdetei
- 6.2.2. A trianoni békeszerződés
- 6.2.3. A belpolitikai stabilitás megteremtése és a politikai rendszer jellege
- 6.2.4. Alkalmazkodás és mérsékelt fellendülés a gazdaságban
- 6.2.5. Urak és kendek: a „neobarokk” társadalom
- 6.2.6. Oktatás, kultúra, művelődés
- 6.2.7. Külpolitika, fegyverkezés, revízió
- 6.2.8. A második világháborúban
- 6.2.1. Megszállás, ellenforradalom és a konszolidáció kezdetei
- 6.3. A szovjet táborban (1945–1989)
- 6.3.1. A Második Magyar Köztársaság létrejötte
- 6.3.2. A párizsi békeszerződés
- 6.3.3. Újjáépítés és a köztársaság felszámolása
- 6.3.4. Az ipar államosítása és a társadalom átrétegződése
- 6.3.5. Az oktatás, a tudomány és a kultúra államosítása
- 6.3.6. A rákosista diktatúra
- 6.3.7. A vas és acél országa
- 6.3.8. A diktatúra oktatás- és művelődéspolitikája
- 6.3.9. Nagy Imre reformkísérlete
- 6.3.10. Az 1956-os forradalom és szabadságharc
- 6.3.11. Megtorlás és konszolidáció
- 6.3.12. Gazdaság: a reformok útján
- 6.3.13. Oktatásügy és tudományos kutatás a Kádár-korszakban
- 6.3.14. Társadalom: a „gulyáskommunizmus” fény- és árnyoldalai
- 6.3.15. Kultúra és művelődés: a „3 T” politikája
- 6.3.16. Külpolitika és külföldi magyarság
- 6.3.17. Kádár bukása és a rendszerváltás előzményei
- 6.3.1. A Második Magyar Köztársaság létrejötte
- 6.4. A Harmadik Magyar Köztársaság
- Bibliográfia
- Kronológia
- Térképjegyzék
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2015
Nyomtatott megjelenés éve: 2007
ISBN: 978 963 058 543 9
Hivatkozás: https://mersz.hu/romsics-magyarorszag-tortenete//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero