Kenesei István (szerk.)

A nyelv és a nyelvek

A jelek

Az előző fejezetben az állati és az emberi kommunikációt állítottuk szembe egymással. Azt találtuk, hogy az emberi kommunikáció eszköze, a nyelv szerkezetileg bonyolultabb, mint az állatok jelzései (minden nyelvi jelzés kettős szerkezetű, szemben az állatok többnyire tagolatlan jelzéseivel); hogy az egyes állatfajok jelzéskészlete roppant szűkös az emberi nyelven szerkeszthető közlések mennyiségéhez viszonyítva; hogy az emberi nyelvnek van egy fontos többletfunkciója az állati jelzésekhez képest: az ábrázoló funkció (ezen azt értettük, hogy az emberi nyelv segítségével jellemezni lehet bármilyen valóságos vagy képzelt, a beszéd helyétől és idejétől távoli eseményt, helyzetet). Az ábrázoló funkció meglétével hoztuk összefüggésbe az állati és az emberi kommunikáció talán legfontosabbnak ítélt különbségét, azt, hogy az ember szabadon használja a nyelvet, az állatok viszont nem tudják kötetlenül alkalmazni a rendelkezésükre álló jelzéseket, mert minden egyes jelzésük egy meghatározott, biológiailag fontos helyzethez kötődik, csak ez a helyzet válthatja ki, s ez másfelől mindig ki is váltja. Arra jutottunk, hogy az emberi nyelvhasználat szabadságának, vagyis a nyelv ingertől független, céltudatos alkalmazásának és az állati kommunikáció ingerhez kötöttségének az ellentéte nem egyéb, mint az emberi és állati viselkedés legáltalánosabb különbségének megnyilvánulása kommunikációjukban, vagyis annak a ténynek a kifejeződése, hogy az ember, és csak az ember képes céltudatos viselkedésre.

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 708 1

Nyelvészet

Ez a könyv ma talán a legsikeresebb és legnépszerűbb bevezetés és áttekintés a nyelvtudomány céljairól, területeiről és módszereiről. A középiskolai magyar nyelvtan ismeretén túl csupán egészséges érdeklődésre tart számot, arra, hogy az olvasó olyan kérdésekre keressen választ, hogy miképpen és miért változhat a nyelv, miben különbözik a magyar nyelv más nyelvektől, miben hasonlít a magyar más nyelvekre és általában a nyelvek mely tulajdonságai közösek és miben különböznek az állatok közlési rendszereitől, miképpen tanulja meg a gyermek az anyanyelvét, hogyan „veszítheti el” anyanyelvét a felnőtt egy agyi sérülés után, tudnak-e beszélni a számítógépek és egyáltalán milyen nyelvi mutatványokra képesek, mi köze a nyelvnek a gondolkodáshoz és így tovább.

A nyelv annyira része mindennapi életünknek, hogy észre se vesszük, amikor jól működik - éppúgy, ahogy testünk működése sem tűnik föl, hacsak nincs valami bajunk. A nyelvész persze nem orvosa, hanem kutatója, „anatómusa” ennek a különös és bonyolult emberi „szervnek”, amely mindannyiunk fejében lakozik. A nyelv leírásával, elméleti igényű elemzésével, az emberi tudat lényegi vonásaival ismerkedhetünk meg.

Kevés olyan ismeretterjesztő, illetve tankönyv lehet, amely - mint ez a kötet - 27 év óta tartja a helyét a könyvesboltokban, az iskolai, sőt egyetemi tananyagban és nem utolsósorban az olvasók polcain. A könyv 1984 óta rendszeresen megújított és bővített kiadásai sorában ez már a hatodik, és bár ez alkalommal új fejezetekkel nem bővült, most nemcsak a szaktudomány friss eredményeivel gazdagodott, hanem két fiatal nyelvész által összeállított és a fejezetek végére illesztett feladatokkal is, amelyek megoldásait, illetve a további feladatokat egy honlapról lehet letölteni, ahol ráadásul kérdéseket lehet feltenni és a válaszokat meg lehet vitatni.

A nyelv és a nyelvek világos tárgyalásban az egyes részterületek elismert szakértőinek a segítségével a legfontosabb témakörökön vezeti végig az olvasót.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kenesei-a-nyelv-es-a-nyelvek//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero