Aminek nincs neve, az nincs, szokták mondani. Ezért tartotta James Holmes 1972-ben fontosnak az általa „Translation Studies” nevű tudományterület nevének és természetének pontos körülírását. Ezért adta Susan Bassnett 1980-ban megjelent könyvének azt a címet, hogy „Translation Studies”. És innen már világosan kirajzolódik a fejlődés útja. A „Translation Studies”, amely csak egy szekció volt az 1972-es koppenhágai III. AILA konferencián, sőt még a FIT-nek, a fordítók nemzetközi szövetségének konferenciáin is csak egyike volt a szekcióknak, kitört ebből az alárendelt funkcióból. Saját konferenciái, majd kongresszusai lettek, saját nemzetközi szervezete lett, doktori programok, tanszékek, sőt intézetek viselik a nevükben azt, hogy „Translation Studies”. Ha angolul utána szeretnénk nézni valamelyik terminusnak, bőven állnak rendelkezésünkre terminológiai szótárak és enciklopédiák (Shuttleworth−McCovie 1997, Baker 1998). Sőt a terminológiai vita is megindult (Dorslaer 2007, Snell-Hornby 2007). Ez utóbbi Shakespeare Rómeó és Júlia című színdarabjából idéz tanulmányának címében: „What is in a Name?” A Translation Studies metanyelvéről szóló vitát először a Target 2007-es különszáma tartalmazta, majd önálló kötetben is megjelent.