Magyarország Alaptörvényének francia fordítása számos kihívást tartogat a szakfordító számára. A fentiekben bemutattuk a jogszabályfordítás sajátosságait, és konkrét példákat elemeztünk. Láthattuk, mennyi mindenre figyelnie kell, hány szempontot kell figyelembe vennie a fordítónak, aki jogszabályfordításra vállalkozik. A bevezetőben már említettük, hogy kiváló nyelvtudással kell rendelkeznie, ismernie kell az adott jogág jogi szaknyelvét mindkét nyelven, nem jogász fordító esetében legalább bizonyos szintű jogi ismeretek birtokában is kell lennie, és mindezeken felül el kell igazodnia az érintett országok jogrendszerében, közigazgatási rendszerében, kultúrájában is. Sokszor azonban még ez sem elegendő, hiszen ha a jogszabály valamely más területet szabályoz (pl. hírközlés, építés, oktatás), az érintett szakterület szaknyelvével is tisztában kell lennie a fordítónak. Ezért a legtöbb esetben egyetlen ember nem rendelkezik az összes ismerettel ahhoz, hogy egyedül is meg tudja oldani azt az összetett feladatot, amelyet egy jogszabály más nyelvre történő átültetése jelent. A jogszabályfordítás ezért általában csapatmunka, ahol az adott szakterületek szakértői és a fordító mint nyelvi szakértő közösen munkálkodnak a cél elérésén, az idegen nyelvű jogszabályszöveg megalkotásán. Ennek szellemében La Rochefoucauld szavaival zárnám a tanulmányt: „C’est une grande folie de vouloir être sage tout seul”.