A dolgozat klasszikus grammatikai keretben értelmezi a mondatátszövődést, a vizsgálathoz használt módszer kérdőíves felmérés volt. A kérdőívek a következőképpen épültek fel: először a személyes adatokat kellett a kitöltőknek megadniuk (név nélkül): életkorukat, nemüket, végzettségüket, évfolyamukat és műveltségterületüket. Az utasítás így hangzott: Kérem, döntse el, hogy Ön szerint grammatikailag mennyire jól formáltak az alábbi mondatok! Kétfajta kérdőívbe 10-10 átszövődéses mondat került: az egyikbe saját gyűjtésen alapuló korpuszból származó beszélt, a másikba írott nyelvi adatok, illetve 6-6 kontrollmondat (az írott nyelvi adatok és a kontrollmondatok lelőhelyét l. Források). A válaszadóknak erről a 16 mondatról kellett eldönteniük, hogy a mondat szerintük rossz, kevéssé elfogadható, elfogadható vagy helyes. A 10 átszövődéses mondat az átszövődéstípusokat reprezentálta úgy, hogy volt alanyi, tárgyi és határozói alárendelés, alany, tárgy és határozó átszövődésével, illetve a tárgyasnál alany-tárgy megváltozó szintaktikai szerepű átszövődés is. Ehhez került a 6 kontrollmondat, 2-2 alanyi, tárgyi és határozói alárendelésű (írott nyelvi adatok két könyvből), ezek megegyeztek a két kérdőívben. A mondatok keverve voltak, viszont blokkokat alkottak az alárendelés fajtája szerint (alanyi, tárgyi és határozói alárendelés blokkja kontrollmondatokkal). Az átszövődött mondatrész szerinti bontással az is kiderült, van-e eltérés az egyes átszövődésfajták megítélése között.