Pléh Csaba, Lukács Ágnes (szerk.)

Pszicholingvisztika


Hivatkozások

Allerton D. J. 1980. Grammatical subject as a psycho-linguistic category. Transactions of the Philological Society 78: 40–61.
Amy G. 1973. Reference points for understanding the evolution of psycholinguistics. Cahiers de Psychologie 16: 93–130.
Anderson J. R., G. H. Bower 1973. Human associative memory. New York: Wiley.
Bakonyi H. 1918. A gyermeknyelvi szókincs fejlődése. A gyermek 12: 7–10.
Bánréti Z. 1997. Sentence parsing in aphasia. Acta Linguistica Hungarica 44: 3–42.
Bánréti Z. (szerk.) 1999. Nyelvi struktúrák és az agy. Neurolingvisztikai tanulmányok. Budapest: Corvina.
Bartlett F. C. 1932/1985. Az emlékezés: kísérleti és szociálpszichológiai tanulmány. Budapest: Gondolat.
Berwick R., A. Weinberg 1983. The role of grammars in models of language use. Cognition 13: 1–66.
Bever T. G. 1980. A nyelvi viselkedés összetett vizsgálata. In: Pléh (1980b, 123–167).
Bever T. G., J. R. Lackner, R. Kirk 1969. The underlying structures of sentences are the primary units of immediate speech processing. Perception and Psychophysics 5: 225–234.
Bickerton D. 1981. Roots of language. Ann Arbor: Karoma.
Bloomfield L. 1926. A set of postulates to the study of language. Language 2: 153–164.
Blumenthal A. 1970. Psychology and language: A historical introduction to psycholinguistics. New York: Wiley.
Borgwaldt S. R., F. M. Hellwig, A. M. B. de Groot 2005. Onset entropy matters – letter-to-phoneme mappings in seven langauges. Reading and Writing 18: 211–229.
Brewer W. 1974. There is no convincing evidence for operant or classical conditioning in adult humans. In: W. B. Weimer – D. S. Palermo (szerk.): Cognition and the symbolic processes. Oxford: Lawrence Erlbaum. 1–42.
Broadbent D. E. 1958. Perception and communication. London: Pergamon.
Bródy M. 1996. Van-e tűz Varsóban? BUKSZ 8: 379–380.
Brown R. 1958. Words and things. New York: Free Press.
Brown R. 1970. Psycholinguistics: Selected papers. New York: Free Press.
Brown R. 1973. A first language: The early stages. Cambridge MA: Harvard University Press.
Brown R., U. Bellugi 1964/1980. Three processes in the child’s acquisition of syntax. In: E. H. Lenneberg (szerk.): New directions in the study of language. Cambridge MA: MIT Press. 131–161. Magyarul: Pléh (1980b, 395–415).
Brown R. W., E. H. Lenneberg 1954. A study in language and cognition. Journal of Abnormal and Social Psychology 49: 454–462.
Bruner J. S. 1974. From communication to language. A psychological perspective. Cognition 3: 225–287. Magyarul: Pléh (1980b, 455–486).
Bruner J. S. 1975. The ontogenesis of speech acts. Journal of Child Language 2: 1–19.
Busemann A. 1925. Die Sprache der Jugend als Ausdruck der Entwicklungsrhythmik. Sprachstatistische Untersuchungen. Jena: Fischer.
Bühler K. 1927/2004. Die Krise der Psychologie. Jena: Fischer. Magyarul egy fejezete: A pszichológia egysége. In: Pléh Cs. – Győri M. (szerk.): Olvasmányok a kísérleti pszichológia történetéhez. Budapest: Osiris Kiadó, 293–303.
Bühler K. 1933. Ausdruckstheorie. Jena: Fischer.
Bühler K. 1934. Sprachtheorie: Die Darstellungsfunktion der Sprache. Jena: Fischer.
Büky B. 1982. A beszédtanítás pszichológiája. Budapest: Tankönyvkiadó.
Büky B. 1996. A magyar nyelvtudomány és pszichológia tudományközi kapcsolatai századunkban. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Bybee J. L., D. I. Slobin 1982. Rules and schemas in the development and use of the English past tense. Language 58: 265–289.
Carlson G. N. – M. Tanenhaus (szerk.) 1989. Linguistic structure in language processing. Dordrecht: Kluwer.
Carroll J. B., J. Casagrande 1958. The function of language classification in behavior. In: E. E. Maccoby – T. M. Newcomb – E. L. Hartley (szerk.): Readings in social psychology. New York: Holt, Rinehart & Winston. 18–31.
Changeux J.-P. 2008. Az igazságkereső ember. Budapest: Gondolat Kiadó.
Choi S., M. Bowerman 1991. Learning to express motion events in English and Korean – The influence of language-specific lexicalization patterns. Cognition 41: 83–121.
Chomsky N. 1957. Syntactic structures. The Hague: Mouton.
Chomsky N. 1959. A review of B. F. Skinner’s Verbal behavior. Language 35: 26–58.
Chomsky N. 1965. Aspects of the theory of syntax. Cambridge MA: MIT Press.
Chomsky N. 1967. The formal nature of language. In: Lenneberg (1967, 420–446).
Chomsky N. 1968. Language and mind. New York: Harcourt, Brace & World.
Chomsky N. 1974. Újabb adalékok a velünkszületett eszmék elméletéhez. In: Pap (1974, 85–97).
Chomsky N. 1980. Rules and representations. New York: Columbia University Press.
Chomsky N. 1986. Knowledge of language: Its nature, origin and use. New York: Praeger.
Chomsky N. 1995. Mondattani szerkezetek. Nyelv és elme. Budapest: Osiris/Századvég.
Chomsky N. 1997. Language and cognition. In: D. M. Johnson – C. E. Erneling (szerk.): The future of the cognitive revolution. Oxford: Oxford University Press. 15–32.
Chomsky N. 2000. New horizons in the study of language and mind. Cambridge: Cambridge University Press.
Chomsky N. 2004. A biolingvisztika és az emberi minőség. Magyar Tudomány 2004/12: 1354–1377.
Chomsky N., G. A. Miller 1963. Introduction to the formal analysis of natural languages. In: Luce et al. (1963, 269–321).
Clark A. 1999. A megismerés építőkövei. Budapest: Osiris Kiadó.
Clark E. V., H. H. Clark 1977. Psychology and language: An introduction to psycholinguistics. New York: Harcourt Brace Jovanovich.
Clark H. H., W. G. Chase 1972. On the process of comparing sentences against pictures. Cognitive Psychology 3: 472–517.
Collins A. M., M. R. Quillian 1969. Retrieval time from semantic memory. Journal of Verbal Learning and Verbal Behavior 8: 240–247.
Cromer R. F. 1974. The development of language and cognition. The cognition hypothesis. In: B. Foss (szerk.): New perspectives in child development. Harmondsworth: Penguin. 184–252.
Cutler A. (szerk.) 2005. Twenty-first century psycholinguistics: Four cornerstones. Mahwah NJ: Lawrence Erlbaum.
Cser J. 1939. A magyar gyermek szókincse. Budapest: Magyar Pedagógiai Társaság.
Csukovszkij K. 1979. Járni tanul a szó. Budapest: MRT Tömegkommunikációs Kutatóközpont.
Dennett D. C. 1996. Micsoda elmék. Budapest: Kulturtrade.
Dennett D. C. 1998. Darwin veszélyes ideája. Budapest: TypoTEX.
Dilthey W. 2004. A történelmi világ felépítése a szellemtudományokban (2., átdolgozott kiadás). Budapest: Gondolat Kiadó.
Elman J., E. Bates, M. Johnson, A. Karmiloff-Smith, D. Parisi, K. Plunkett 1996. Rethinking innateness: A connectionist perspective on development. Cambridge MA: MIT Press.
Erős F., Szilas J. 1997. Beszélgetés Fónagy Ivánnal. Thalassa 8: 42–58.
Esper E. A. 1968. Mentalism and objectivism in linguistics. Amsterdam: Elsevier.
Eysenck M. W., M. T. Keane 1997. Kognitív pszichológia. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Fabricius-Kovács F. 1972. A nyelv szociális jellegéről. Adalékok a nyelv társaslélektani szemléletéhez. Általános Nyelvészeti Tanulmányok 8: 63–69.
Fabricius-Kovács F. 1980. Kommunikáció és anyanyelvi nevelés. Budapest: Országos Pedagógiai Intézet.
Feldman H., S. Goldin-Meadow, L. Gleitman 1978. Beyond Herodotus: The creation of language by linguistically deprived deaf children. In: A. Lock (szerk.): Action, gesture and symbol: The emergence of language. New York: Academic Press. 231–257.
Ferguson C. A., C. B. Farwell 1973. Words and sounds in early language acquisition. Language 51: 419–439.
Fillenbaum S., A. Rapoport 1971. Structures in the subjective lexicon. New York: Academic Press.
Fillmore C. J. 1968. The case for case. In: E. Bach – R. T. Harms (szerk.): Universals in linguistic theory. New York: Holt, Rinehart and Winston. 1–88.
Fónagy I. 1999. A költői nyelvről. Budapest: Corvina.
Fodor J. A. 1975. The language of thought. Cambridge MA: Harvard University Press.
Fodor J. A. 1983. The modularity of mind. An essay on faculty psychology. Cambridge MA: MIT Press.
Forster K. I. 1989. Basic issues in lexical processing. In: Marslen-Wilson (1989, 5–101).
Frege G. 1980. Logika, szemantika, matematika. Budapest: Gondolat Kiadó.
Garfield J. L. (szerk.) 1989. Modularity in knowledge representation and language processing. Cambridge MA: MIT Press.
Garner W. 1962. Uncertainty and structure as psychological concepts. New York: Wiley.
Gaskell G. M. (szerk.) 2007. The Oxford handbook of psycholinguistics. Oxford: Oxford University Press.
Gergely Gy. 1991. Free word order and discourse interpretation: Experimental studies on Hungarian sentence processing. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Gergely Gy., Cs. Pléh 1994. Lexical processing in an agglutinative language and the organization of the lexicon. Folia Linguistica 28: 175–204.
Gergely Gy., Pléh Cs. 1995. Az alaktani kétértelműségek a megértés folyamatában: Avagy „nyomok a hóban”. Magyar Pszichológiai Szemle 51: 269–292.
Gernsbacher M. A. (szerk.) 1994. Handbook of psycholinguistics. San Diego: Academic Press.
Gervain J. 2002. Hol tart ma a generatív nyelvészet? Magyar Pszichológai Szemle 57: 512–514.
Gibbs R. W. Jr. 1994. The poetics of mind: Figurative thought, language, and understanding. Cambridge: Cambridge University Press.
Gibbs R. W. Jr. 2006. Embodiment and cognitive science. Cambridge: Cambridge University Press.
Goldman-Eisler F. 1968. Psycholinguistics: Experiments in spontaneous speech. London/New York: Academic Press.
Gombocz Z. 1903. Nyelvtörténet és lélektan. Wundt néplélektanának ismertetése. Budapest: Athenaeum. Új kiadása: Jelentéstan és nyelvtörténet. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1997.
Gósy M. 1998. Büky (1996) ismertése. Magyar Nyelv 48: 137–139.
Gósy M. 1999. Pszicholingvisztika. Budapest: Corvina.
Greenspoon J. 1955. The reinforcing effect of two spoken sounds on the frequency of two of responses. The American Journal of Psychology 68: 409–441.
Grégoire A. 1937. L’apprentissage du langage. Paris: Alcan.
Gvozgyev A. N. 1949. Formirovanyie u rebjonka grammatyicseszkogo sztroja russzkogo jazika. Moszkva: Izdatyelsztvo APN RSFS.
Hauser M. D., N. Chomsky, W. T. Fitch 2002. The faculty of language: What is it, who has it, and how did it evolve? Science 298: 1569–1579.
Hunt E., F. Agnoti 1991. The Whorfian hypothesis: A cognitive psychology perspective. Psychological Review 98: 377–389.
Hymes D. 1978. A kommunikációs kompetenciáról. In: Horányi Ö. (szerk.): Kommunikáció II. Budapest: Közgazdasági Könyvkiadó. 334–356.
Jackendoff R. 1992. Languages of the mind. Cambridge MA: MIT Press.
Jackendoff R. 1994. Patterns in the mind. New York: Basic Books.
Jakobson R. 1963. Toward a linguistic typology of aphasic impairments. In: A. V. S. de Reuck – M. O’Connor (szerk.): Disorders of language. Boston MA: Little, Brown & Co. 21–41. Magyarul: Az afázia nyelvi tipológiája, in: Jakobson (1972, 204–226).
Jakobson R. 1972. Hang – jel – vers (2. kiadás). Budapest: Gondolat.
Jeannerod M. 1994. The representing brain: neural correlates of motor intention and imagery. Behavior and Brain Sciences 17: 187–246.
Jurafsky D., J. H. Martin 2009. Speech and language processing. 2nd edition. Upper Saddle River NJ: Prentice Hall.
Kainz F. 1941–1966. Psychologie der Sprache, I–V. Stuttgart.
Kálmán L. 1996. Varsóban nem volt tűz. BUKSZ 8: 130–134.
Karácsony S. 1938. Magyar nyelvtan társaslélektani alapon. Budapest: Exodus.
Karácsony S. 1976. A magyar észjárás. Budapest: Magvető Kiadó.
Karmiloff-Smith A. 1996. Túl a modularitáson: a kognitív tudomány fejlődéselméleti megközelítése. In: Pléh Cs. (szerk.): Kognitív tudomány. Budapest: Osiris Kiadó/Láthatatlan Kollégium. 254–282.
Kassai I. 2004. Nyelvi és beszédbeli rendellenességek a nyelvtudomány történetében. Nyelvtudományi Közlemények 101: 91–123.
Katz J. J., J. A. Fodor 1963. The structure of a semantic theory. Language 39: 170–210.
Kenyeres E. 1926. A gyermek első szavai és a szófajok fellépése. Budapest: Athaeneum.
Kiefer F. 1969. Bevezetés a generatív nyelvelméletbe. Budapest: TIT.
Kiefer F. (szerk.) 1992. Strukturális magyar nyelvtan 1. Mondattan. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Kiefer F. – Siptár P. (szerk.) 2003. A magyar nyelv kézikönyve. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Kintsch W. 1974. The representation of meaning in memory. Mahlah NJ: Erlbaum.
Klemm A. 1928. A mondattan elmélete. Budapest: MTA.
Koerner E. F. K. 2008. Hermann Paul and general linguistic theory. Language Sciences 30: 102–132.
Komlósi L. 1992. Cselekvéselmélet és filozófiai pragmatika. Magyar Filozófiai Szemle 36: 847–877.
Kornis G. 1921. Wilhelm Wundt. Budapest: Eggenberger.
Kostić A. 1995. Information load constraints on processing inflected morphology. In: L. B. Feldman (szerk.): Morphological aspects of language processing. Hillsdale NJ: Lawrence Erlbaum. 317–344.
Kovács I. 1991. Egy tudományos vízió. Pszichológia 11: 77–126.
Kovács I. 2003. Az emberi látás fejlődése. In: Pléh Cs. – Kovács G. – Gulyás B. (szerk.): Kognitív idegtudomány. Budapest: Osiris Kiadó. 273–284.
Krasner L. 1958. Studies of the conditioning of verbal behavior. Psychological Bulletin 55: 148–170.
Kuhn T. 1984. A tudományos forradalmak szerkezete. Budapest: Gondolat.
Kusch M. 1995. Psychologism: A case study in the sociology of philosophical knowledge. London: Routledge.
Lamendella J. 1976. Relations between the ontogeny and phylogeny of language: A neo-recapitulationist view. In: S. Harnad – H. D. Steklis – J. Lancaster (szerk.): Origins and evolution of language and speech. New York: New York Academy of Sciences. 396–412.
Lantz D., V. Stefflre 1964. Language and cognition revisited. Journal of Abnormal and Social Psychology 69: 472–481.
Lányi G. 2000. Magyarság, protestantizmus, társaslélektan. Hagyomány és megújulás konfliktusa Karácsony Sándor életművében. Budapest: Osiris Kiadó.
Lashley K. 1951. The problem of serial orderin behavior. In: L. A. Jeffres (szerk.): Cerebral mechanisms in behavior. New York: Wiley. 112–131.
Le Ny J.-F. 1960. Conditionnement et signification. L’année psychologique 60: 1–86.
Lendvai L. F. 1993. Egy magyar filozófus: Karácsony Sándor. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Lengyel Zs. 1972. Gyermeknyelvi kutatások a Magyar Nyelvőrben. Magyar Nyelvőr 100: 54–63.
Lengyel Zs. 1976. Magyar gyermeknyelvi kutatások a XIX. században. Magyar Nyelv 72: 81–90.
Lengyel Zs. 1981. A gyermeknyelv. Budapest: Gondolat.
Lenneberg E. H. 1953. Cognition in ethnolinguistics. Language 29: 463–471.
Lenneberg E. H. (szerk.) 1967. Biological foundations of language. New York: Wiley.
Lenneberg E. H. 1974. A nyelv – biológiai szempontból. In: Pap (1974, 310–330).
Levelt W. J. M. 1989. Speaking: From intention to articulation. Cambridge MA: MIT Press.
Levelt W. J. M. 1999. Models of word production. Trends in Cognitive Science 3: 223–232.
Levelt W. J. M. 2013. A history of psycholinguistics. Oxford: Oxford University Press.
Luce R. D. – R. R. Bush – E. Galanter (szerk.) 1963. Handbook of mathematical psychology, vol. 2. New York: Wiley.
Lurija A. R. 1975. Válogatott tanulmányok. Budapest: Gondolat Kiadó.
Lurija A. R., O. S. Vinogradova 1959. An objective investigation of the dynamics of semantic systems. British Journal of Psychology 50: 89–105.
Lux Gy. é. n. A nyelv. Nyelvlélektani tanulmány. Budapest: Athenaeum.
MacCorquodale K. 1970. On Chomsky’s review of Skinner’s Verbal behavior. Journal of the Experimental Analysis of Behavior 13: 83–88.
MacWhinney B. 1976. Hungarian research on the acquisition of morphology and syntax. Journal of Child Language 3: 397–410.
MacWhinney B. 1978. The acquisition of morphophonology (Monograph of the Society for Research in Child Development 174). Chicago: University of Chicago Press.
MacWhinney B. 1985. Hungarian language acquisition as an exemplification of a general model of grammatical development. In: Slobin (1985, 1069–1155).
MacWhinney B. (szerk.) 1999. The emergence of language. Hillsdale NJ: Lawrence Earlbaum.
MacWhinney B. – E. Bates (szerk.) 1989. The crosslinguistic study of sentence processing. Cambridge: Cambridge University Press.
MacWhinney B., J. Osman-Sági 1991. Inflectional marking in Hungarian aphasics. Brain and Language 41: 165–183.
MacWhinney B., J. Osman-Sági, D. I. Slobin 1991. Sentence comprehension in aphasia in two clear case-marking languages. Brain and Language 41: 234–249.
Marcus G. F. 2008. Kluge. Boston MA: Houghton Mifflin.
Marr D. 1982. Vision: A computational investigation into the human representation and processing of visual information. San Francisco: W. H. Freeman.
Marslen-Wilson W. D. 1975. Sentence perception as an interactive parallel process. Science 189: 226–228.
Marslen-Wilson W. D. (szerk.) 1989. Lexical representation and process. Cambridge MA: MIT Press.
Marslen-Wilson W. D., L. K. Tyler 1980. The temporal structure of spoken language understanding. Cognition 8: 1–71.
Martin E. 1970. Toward an analysis of subjective phrase strcture. Psychological Bulletin 74: 153–166.
Mehler J., E. Dupoux, J. Gervain 2008. Ember születik. Budapest: Gondolat.
Mill J. S. 1873–1877. A deductív és inductív logika rendszere I–III. Budapest: Franklin.
Miller G. A. 1951. Language and communication. New York: McGraw Hill.
Miller G. A. 1956. The magical number seven, plus or minus two: Some limits on our capacity for processing information. Psychological Review 63: 81–97.
Miller G. A. 1962. Some psychological studies of grammar. American Psychologist 17: 748–762. Magyarul: A nyelvtan pszichológiai vizsgálata (Pléh 1980b, 110–135).
Miller G. A., N. Chomsky 1963. Finitary models of language users. In: Luce et al. (1963, 419–491).
Miller G. A., N. Chomsky 1980. A nyelvhasználók véges modelljei. In: Pléh (1980b, 57–110).
Miller G. A., S. Isard 1963. Some perceptual consequences of linguistic rules. Journal of Verbal learning and Verbal Behaviour 2: 217–228.
Miller G. A., D. McNeill 1968. Psycholinguistics. In: G. Lindzey – E. Aronson (szerk.): The handbook of social psychology. New York: Random House. 666–794.
Miller G. A., J. A. Selfridge 1950. Verbal context and the recall of meaningful material. American Journal of Psychology 63:176–185.
Moscoso del Prado Martín F., A. Kostić, H. R. Baayen 2004. Putting the bits together: An informatical theoretical perspective on morphological processing. Cognition 94: 1–18.
Mowrer O. H. 1960. Learning theory and the symbolic processes. New York: Wiley.
Mowrer O. H. 1980. The psychology of language and learning. New York: Plenum Press.
Müller R.-A. 1996. Innateness, autonomy, universality? Neurobiological approaches to language. Behavioral and Brain Sciences 19: 611–675.
Newport E. L., R. P. Meier 1985. The acquisition of American Sign Language. In: Slobin (1985, 881–938).
Osgood C. E. 1970. Az érzékelés és nyelv mint viselkedési jelenségek elemzése. In: Kardos L. (szerk.): Behaviourizmus. Budapest: Gondolat. 187–225.
Osgood C. E. 1980. Mi a nyelv? In: Pléh (1980b, 136–167).
Osgood C. E., T. Sebeok 1954. Psycholinguistics: A survey of theory and research problems. Bloomington: Indiana University Press.
Paivio A. 1971. Imagery and verbal processes. New York: Holt.
Paivio A. 2006. Mind and its evolution: A dual coding theoretical approach. Mahwah NJ: Lawrence Erlbaum.
Pap M. (szerk.) 1974. A nyelv keletkezése. Budapest: Kossuth.
Paul H. 1880. Prinzipien der Sprachgeschichte. Tübingen: Niemeyer.
Pavlov I. P. 1953. Előadások a nagyagyféltekék működéséről. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Piaget J. 1923. Le langage et la pensée chez l’enfant. Neuchâtel: Delachaux et Niestlé.
Piaget J. 1978. Szimbólumképzés a gyermekkorban. Budapest: Gondolat.
Piaget J. 1990. Hat tanulmány. Budapest: Piaget Alapítvány.
Piaget J. 1993. Az értelem pszichológiája. Budapest: Gondolat.
Pinker S. 1991. Rules of language. Science 253: 530–535.
Pinker S. 1999. A nyelvi ösztön. Budapest: TypoTEX Kiadó.
Pléh Cs. 1980a. A pszicholingvisztika horizontja. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Pléh Cs. (szerk.) 1980b. Szöveggyűjtemény a pszicholingvisztika tanulmányozásához. Budapest: Tankönyvkiadó.
Pléh Cs. 1985. A gyermeknyelv fejlődésének és kutatásának modelljeiről (Pszichológiai tanulmányok XVI). Budapest: Akadémiai Kiadó.
Pléh Cs. 1986. A történetszerkezet és az emlékezeti sémák. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Pléh Cs. 1987. A nyelvi kompetencia evolúciója. In: Balogh T. (szerk.): A tudat evolúciója mai szemmel. Budapest: Akadémiai Kiadó. 43–48.
Pléh Cs. 1989a. A mondatmegértés és a nyelvi szerkezet összefüggései a magyarban. Nyelvtudományi Közlemények 90: 1–45.
Pléh Cs. 1989b. The development of sentence interpretation in Hungarian. In: MacWhinney – Bates (1989, 158–184).
Pléh Cs. 1990. Word order and morphonological factors in the development of sentence interpretation in Hungarian. Linguistics 28: 1449–1469.
Pléh Cs. 1997. Hozzájárulhatnak-e az empirikus pszichológiai kutatások a nyelv–gondolkodás viszony filozófiai problémájának megoldásához? Magyar Filozófiai Szemle 41: 439–540.
Pléh Cs. 1998a. A mondatmegértés a magyar nyelvben. Budapest: Osiris Kiadó.
Pléh Cs. 1998b. Az intencionalitás mint a kognitivizmus alapkategóriája. In: Pléh Cs. (szerk.): Hagyomány és újítás a pszichológiában. Budapest: Balassi Kiadó. 333–355.
Pléh Cs. 1998c. Bevezetés a megismeréstudományba. Budapest: TypoTEX.
Pléh Cs. 2000. A magyar morfológia pszicholingvisztikai aspektusai. In: Kiefer F. (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia. Budapest: Akadémiai Kiadó. 951–1020.
Pléh Cs. 2003a. A gyermeknyelv. In: Kiefer – Siptár (2003, 451–478).
Pléh Cs. 2003b. A természet és a lélek. Budapest: Osiris Kiadó.
Pléh Cs. 2003c. Pszicholingvisztika. In: Kiefer – Siptár (2003, 425–450).
Pléh Cs. 2006. Using Hungarian language to clarify language–thought relations in impaired populations. Hungarian Studies 20: 233–244.
Pléh Cs. 2008. A lélek és a lélektan örömei. Budapest: Gondolat.
Pléh Cs. 2010. A lélektan története (2. kiadás). Budapest: Osiris Kiadó.
Pléh Cs. – Győri M. (szerk.) 2004. Olvasmányok a kísérleti pszichológia történetéhez. Budapest: Osiris Kiadó.
Pléh Cs., Ivády R. E., Nagy-György J. 2001a. Tartalmi és formai tényezők kölcsönhatása a nyelvi ítéletekben. In: Pléh Cs. – László J. – Oláh A. (szerk.): Tanulás, kezdeményezés, alkotás. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 262–285.
Pléh Cs., Kas B., Lukács Á. 2008. A nyelvi fejlődés zavara. In: Kállai J. – Bende I. – Karádi K. – Racsmány M. (szerk.): Bevezetés a neuropszichológiába. Budapest: Medicina. 287–334.
Pléh Cs. – Síklaki I. – Terestyéni T. (szerk.) 2001b. Nyelv – kommunikáció – cselekvés. Budapest: Osiris Kiadó.
Polivanov E. D. 1932/1968. Sztatyi po obscsemujazikoznanyiju. Moszkva: Nauka.
Ponori-Thewrewk E. 1876. A gyermeknyelv. Pest.
Pronko N. H. 1946. Language and psycholingustics: A review. Psychological Bulletin 43: 189–239.
Putnoky J. 1978. A „motoritás” a szójelentés három főbb működési körében. Magyar Pszichológiai Szemle 35: 203–213.
Putnoky J. 1979. “Motority” in three functional domains of word meaning. Journal of Psycholinguistic Research 8: 543–558.
Quine W. O. 1953. The problem of meaning in linguistics. In: W. O. Quine: From a logical point of view. Cambridge MA: Harvard University Press. 47–64.
Reber A. S. 1987. The rise and (surprisingly rapid) fall of psycholinguistics. Synthese 72: 325–339.
Réger Z. 1986a. The functions of imitation in child language. Applied Psycholinguistics 7: 323–352.
Réger Z. 1986b. A gyermeknyelvi utánzás kutatása a pszicholingvisztikában. Egy új szempont. Pszichológia 6: 93–134.
Réger Z. 1990. Utak a nyelvhez: Nyelvi szocializáció – nyelvi hátrány. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Rosch H., Eleanor 2004. Egyetemes és kulturálisan specifikus jegyek az emberi kategorizációban. In: Pléh Cs. – Boross O. (szerk.): Bevezetés a pszichológiába. Budapest: Osiris Kiadó. 379–404.
Rumelhart D. E., J. L. McClelland 1986. On learning the past tense of English verbs. In: R. McClelland (szerk.): Parallel distributed processing: Explorations in the microstructure of cognition. Cambridge MA: MIT Press. 217–271.
Ryle G. 1999. A szellem fogalma. Budapest: Osiris Kiadó.
Saffran J. R., R. N. Aslin, E. L. Newport 1996. Statistical learning by 8-month-old infants. Science 274: 1926–1928.
Sapir E. 1933/1969. La réalité psychologique des phonèmes. Journal de Psychologie Normale et Pathologique 30: 247–265. Újra megjelent: Pariente, J. C. (szerk.): Essais sur le langage, Paris: Minuit, 165–188.
Sapir E. 1971. A nyelvészet mint tudomány. In: E. Sapir: Az ember és a nyelv. Budapest: Gondolat. 43–52.
Saporta S. (szerk.) 1961. Psycholinguistics: A book of readings. New York: Holt.
Sarbó A. 1906. A beszéd összes vonatkozásában, különös tekintettel a gyermekkorra. Budapest.
Saussure F. d. 1916/1998. Bevezetés az általános nyelvészetbe. Budapest: Corvina Kiadó.
Schank R. C. 1972. Conceptual dependency: A theory of natural language understanding. Cognitive Psychology 3: 552–631.
Schank R. C., R. Abelson 1977. Scripts, plans, goals, and understanding. Hillsdale NJ: Lawrence Erlbaum.
Shannon C., W. Weaver 1948/1986. A kommunikáció matematikai elmélete. Az információelmélet születése és távlatai. Budapest: Országos Műszaki Könyvtár.
Sinclair-de Zwaart H. 1973. Acquisition du langage et développement de la penseée: sous-systèmes linguistiques et opérations concrètes. Paris: Dunod.
Skinner B. F. 1957. Verbal behavior. New York: Appleton.
Skinner B. F. 1963/1972. Az operáns viselkedés. In: Ádám Gy. (szerk.): Pszichofiziológia. Budapest: Gondolat. 103–127.
Slobin D. I. 1973. Cognitive prerequisites for the acquisition of grammar. In: C. Ferguson – D. Slobin (szerk.): Studies of child language development. New York: Holt. 416–454. Magyarul in: Pléh (1980b, 416–454).
Slobin D. I. (szerk.) 1985. The cross-cultural study of language acquisition. Hillsdale NJ: Lawrence Erlbaum.
Slobin D. I., T. G. Bever 1982. Children use canonical sentence schemes: A cross-linguistic study of word order and inflections. Cognition 12: 229–265.
Smith E. E., E. J. Shoben, L. J. Rips 1974. Structure and process in semantic memory: A featural model for semantic decisions. Psychological Review 81: 214–24.
Sperber D. 2001. A kultúra magyarázata. Naturalista megközelítés. Budapest: Osiris Kiadó.
Stern C., W. Stern 1907.Die Kindersprache: Eine psychologische und sprachtheoretische Untersuchung. Leipzig: Johan Ambrosius Barth.
Tanenhaus M. K., G. Carlson, J. C. Trueswell 1989. The role of thematic structures in interpretation and parsing. Language and Cognitive Processes 4: 211–234.
Tomasello M. 2000. The item based nature of children’s early syntactic development. Trends in Cognitive Sciences 4: 156–163.
Tomasello M. 2002. Gondolkodás és kultúra. Budapest: Osiris Kiadó.
Tomasello M. 2003. Constructing a language. A language based theory of language acquisition. Cambridge MA: Harvard University Press.
Tomasello M. 2011. Mi haszna az együttműködésnek? Budapest: Gondolat.
Townsend D., T. G. Bever 2001. Sentence comprehension: The integration of habits and rules. Cambridge MA: MIT Press.
Traxler M. J. – M. A. Gernsbacher (szerk.) 2006. Handbook of psycholinguistics. London: Academic Press.
Ullman M. T. 2001. A neurocognitive perspective on language: The declarative/procedural model. Nature Review Neuroscience 2: 717–726.
Ullman M. T., S. Ciorkin, M. Copolla, G. Hickok, J. H. Growdon, W. J. Koroshetz, S. Pinker 1999. Neurológiai szétválás a nyelven belül: bizonyítékok arra, hogy a mentális szótár a deklaratív memória része, a nyelvtani szabályokat pedig a procedurális rendszer működteti. In: Bánréti (1999, 443–467).
Vértes O. A. 1953. A gyermek nyelve. Budapest: Tankönyvkiadó.
Vigotszkij L. S. 1967. Gondolkodás és beszéd. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Vigotszkij L. S. 1971. A magasabb pszichikus funkciók fejlődése. Budapest: Gondolat.
Viktor G. 1917. A gyermek nyelve: A gyermeknyelv irodalmának ismertetése főként nyelvészeti szempontból. Nagyvárad: Béres.
Warren R. M. 1970. Perceptual restoration of missing speech sounds. Science 167: 392–393.
Watson J. B. 2004. Hogyan látja a behaviorista a pszichológiát? In: Pléh – Győri (2004, 306–315).
Whorf B. L. 1956. Language, thought, and reality. Cambridge MA: MIT Press.
Winograd T. 1980. What does it mean to understand language? Cognitive Science 4: 209–241.
Wundt W. 1900. Völkerpsychologie. I. kötet. Leipzig: Eugelmann.
Zemplén G., Gervain J. 2008. Miért (nem) empirikus tudomány a generatív nyelvészet? In: Gervain J. – Pléh Cs. (szerk.): A láthatatlan nyelv. Budapest: Gondolat Könyvkiadó. 134–169.

Pszicholingvisztika

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 059 499 8

Az pszicholingvisztika a nyelv használatának, megértésének és elsajátításának mentális folyamatait, a használók értelmi, érzelmi és társas működéseit érintő mechanizmusait vizsgálja. Interdiszciplináris terület, amelynek gyökerei a nyelvészetben és a pszichológiában lelhetők fel. Fél évszázada létezik komolyabb formában, vagyis viszonylag fiatal, ám az elmúlt évtizedekben - az ihletését adó területek, vagyis a nyelvészet, a pszichológia és az idegtudomány elméleti és technikai változásainak, továbbá a nyelv használatát és vizsgálatának lehetőségeit is érintő, gyorsan változó műszaki-informatikai környezetnek köszönhetően - sokrétűen fejlődött.

A Magyar pszicholingvisztikai kézikönyv hiányt pótol a hazai felsőoktatásban, az első próbálkozás arra, hogy teljesen megfeleljen a nyelvre érvényesített interdiszciplináris szemléletnek. Egyszerre jellemző rá a bölcsészeti, a társadalomtudományi és a természettudományos szemlélet alkalmazása, módszerei közé tartozik a megfigyelés, a kísérletezés, és időnként a tömeges adatok elemzése egyaránt.

Könyvünk oktatási anyagként szolgál a felsőbb éves pszichológus, nyelvész, gyógypedagógus, medikus diákok számára, ugyanakkor legalább egy évtizedig érvényes összefoglaló és kiindulási irodalom lehet a kutatóknak is. Őszintén reméljük, hogy a kézikönyv alapvető tananyag lesz nyelvészeti és pszichológiai mesterképzésekben, doktori programokban.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pleh-lukacs-pszicholingvisztika//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave